Barcelonai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcelonai-ház
Barcelonai-ház.png
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Barcelona grófjai
Időszak 8011162
Államnév Provence grófjai
Időszak 10821267
Államnév Aragónia királyai
Időszak 11641410
Államnév Mallorca királyai
Időszak 12311404
Államnév Szicília királyai
Időszak 12821410

Alapító Berà, Barcelona grófja († 844)
Utolsó tag Márton aragóniai király († 1410)

A Barcelonai-ház kifejezés általában az Aragóniai Királyság második királyi dinasztiáját jelöli, de ebből az uralkodói házból, illetve oldalágaiból nem csak Aragónia királyai származtak. A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak az apja Barcelona grófja volt, innen ered a királyi ház elnevezése. A királyi Barcelonai-ház azonban nem volt azonos azzal a grófi Barcelonai-házzal, amely a Provence-i Grófságot uralta; II. Alfonz király személyét kivéve, aki I. Alfonz néven provence-i gróf is volt.[1]

Aragónia királyai, Barcelona grófjai, Valencia királyai és Mallorca királyai, illetve királynője, továbbá Szicília királyai és királynője, a Barcelonai-házból és a ház oldalágaiból[szerkesztés]

Aragónia királyai, Barcelona grófjai, valamint Valencia királyai a Barcelonai-házból[szerkesztés]

  • II. Trubadúr Alfonz (1157-1196), a Navarrai-házból származó Petronila (1132-1174) aragóniai királynőnek, és férjének, az Urgell-házból származó IV. Rajmund Berengárnak (1113–1162), Barcelona grófjának (1131–1162), Aragónia hercegének (1137-1162) a fia; uralkodott: 1164-től 1196-ig (Aragónia), (I. Alfonz néven Barcelona grófja, 1164-től 1196-ig; I. Alfonz néven Provence grófja, 1166-tól 1196-ig),[2]
  • II. Katolikus Péter (1178-1213) (csatában elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1196-tól 1213-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Péter néven Barcelona grófja),
  • I. Hódító Jakab (1208-1276), az előzőnek a fia, uralkodott: 1213-tól 1276-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Jakab néven Barcelona grófja, I. Jakab néven Mallorca királya: 1231-től 1276-ig, I. Jakab néven Valencia királya: 1238-tól 1276-ig),
  • III. Nagy Péter (1240-1285), az előzőnek a fia, uralkodott: 1276-tól 1285-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Péter néven Barcelona grófja és I. Péter néven Valencia királya, továbbá I. Péter néven Szicília királya: 1282-től 1285-ig),
  • III. Nagylelkű Alfonz (1265-1291), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1291-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Alfonz néven Barcelona grófja és I. Alfonz néven Valencia királya),
  • II. Igazságos Jakab (1267-1327), ez előzőnek az öccse, uralkodott: 1291-től 1327-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Jakab néven Barcelona grófja és II. Jakab néven Valencia királya, I. Jakab néven Szicília királya, 1285-től 1296-ig /lemondott/),
  • IV. Alfonz (1299-1336), az előzőnek a fia, uralkodott: 1327-től 1336-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Alfonz néven Barcelona grófja és II. Alfonz néven Valencia királya),
  • IV. Szertartásos Péter (1319-1387), az előzőnek a fia, uralkodott: 1336-tól 1387-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Péter néven Barcelona grófja és II. Péter néven Valencia királya),
  • I. Vadász János (1350-1396) (vadászaton bekövetkezett balesetben halt meg), az előzőnek a fia, uralkodott: 1387-től 1396-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. János néven Barcelona grófja és I. János néven Valencia királya),
  • Emberséges vagy Idős Márton (1356-1410), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1396-tól 1410-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Márton néven Barcelona grófja és I. Márton néven Valencia királya, II. Márton néven Szicília királya, 1409-től 1410-ig); vele – törvényes ágon – a Barcelonai-ház kihalt.[3]

Mallorca királyai és királynője az Aragóniai-házból (a Barcelonai-ház oldalágából)[szerkesztés]

  • II. Jakab (1243-1311), I. Hódító Jakab (1208-1276) aragóniai királynak (I. Jakab néven Mallorca királya, 1231-től 1276-ig) a fia (III. Nagy Péter (1240-1285) aragóniai királynak az öccse), uralkodott: 1276-tól 1311-ig (megszakításokkal), vele az Aragóniai-háznak, a Barcelonai-ház oldalágának az uralma kezdődött meg a Mallorcai Királyságban,[4]
  • I. Sancho (1274-1324), az előzőnek a fia, uralkodott: 1311-től 1324-ig,
  • III. Jakab (1315-1349) (csatában elesett), II. Jakabnak az unokája, Ferdinánd (1278-1316) infánsnak a fia (I. Sanchónak az unokaöccse), uralkodott: 1324-től 1343-ig,[5]
  • IV. Jakab (1336-1375), az előzőnek a fia, címzetes (névleges) király 1349-től 1375-ig,
  • I. Izabella (1337-1404), az előzőnek a húga, címzetes (névleges) királynő: 1375-től 1404-ig.

Szicília királyai és királynője az Aragóniai-házból (a Barcelonai-ház másik oldalágából)[szerkesztés]

  • I. (Nagy) Péter (1240-1285), uralkodott: 1282-től 1285-ig (III. Péter néven Aragónia királya, 1276-tól 1285-ig), vele az Aragóniai-háznak (a Barcelonai-ház másik így nevezett oldalágának) az uralma kezdődött meg a Szicíliai Királyságban,[6]
  • I. (Igazságos) Jakab (1267-1327), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1296-ig (lemondott), (II. Jakab néven Aragónia királya, 1291-től 1327-ig),
  • II. Frigyes (1272-1337), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1296-tól 1337-ig,
  • II. Péter (1304-1342), az előzőnek a fia, uralkodott: 1337-től 1342-ig (1320-tól az apja mellett társuralkodó),
  • I. Lajos (1337-1355), az előzőnek a fia, uralkodott: 1342-től 1355-ig,
  • III. (Együgyű) Frigyes (1341-1377), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1355-től 1377-ig,
  • I. Mária (1363-1401), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1377-től 1401-ig,
  • I. (Ifjabb) Márton (1376-1409), Emberséges vagy Idős Márton (1356-1410) aragóniai királynak a fia, feleségül vette I. Mária királynőt (aki az első felesége lett), uralkodott: 1392-től a felesége jogán, a feleségével együtt, 1401-től egyedül, 1409-ig,
  • II. (Idősebb) Márton (1356-1410), az előzőnek apja, uralkodott: 1409-től 1410-ig (I. Márton néven Aragónia királya, 1396-tól 1410-ig).[7]

Provence grófjai és grófnői a Barcelonai-házból[szerkesztés]

  • I. Rajmund Berengár (1082-1131), (III. Rajmund Berengár néven az Urgell-házból Barcelona grófja (1097-től 1131-ig); feleségül vette Provence-i I. Dulcia (1090?-1127/1130) grófnőt, Gilbert de Gévaudan (1055?-1111) gróf leányát, Provence örökösét), Provence grófja, uralkodott: 1112-től a felesége jogán, annak halála után egyedül, 1131-ig, vele a grófi Barcelonai-ház – mint az Urgell-ház oldalága – szerezte meg az uralmat a Provence-i Grófságban,
  • I. Berengár Rajmund (1115?-1144), I. Rajmund Berengár és I. Dulcia fia, uralkodott: 1131-től 1144-ig,
  • II. Rajmund Berengár (1113?-1162), az előzőnek a bátyja, uralkodott: 1144-től 1162-ig (IV. Rajmund Berengár néven Barcelona grófja, 1131-től 1162-ig),
  • III. Rajmund Berengár (1135?-1166), I. Berengár Rajmund fia, uralkodott: 1162-től 1166-ig,[8]
  • I. Alfonz (1157-1196), II. Rajmund Berengárnak (IV. Ramon (Rajmund) Berengárnak, Barcelona grófjának) a fia, uralkodott: 1166-tól 1196-ig, (II. Trubadúr Alfonz néven Aragónia királya, 1164-től 1196-ig),[9]
  • IV. Rajmund Berengár (1158?-1181) (harc közben megölték), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1178-tól 1181-ig, mint régens,
  • I. Sancho (1161-1223), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1181-től 1185-ig, mint régens, az uralkodástól megfosztották,
  • II. Alfonz (1180-1209), I. Alfonz (II. Trubadúr Alfonz aragóniai király) fia, uralkodott: 1196-tól 1209-ig (1185-től az apja mellett, társuralkodóként),
  • V. Rajmund Berengár (1205-1245), az előzőnek a fia, uralkodott: 1209-től 1245-ig,
  • I. Beatrix (1234-1267) az előzőnek a leánya, uralkodott: 1245-től 1267-ig.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Külön megjelölés nélkül a Barcelonai-ház kifejezés alatt – nyilvánvalóan – az aragóniai királyi ház és nem a provence-i grófi ház értendő.
  2. Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.
  3. 1410-től 1412-ig tartó interregnum után a Trastámara-ház szerezte meg az Aragóniai Királyságot. 1412-ben ugyanis I. Antequerai Ferdinánd (1380-1416), a Trastámara-ház kasztíliai ágából származó I. János (1358-1390) kasztíliai és leóni királynak, valamint Eleonórának (1358-1382), IV. Szertartásos Péter (1319-1387) aragóniai király leányának a fia lett Aragónia királya; ő Trastámara-ház aragóniai ágából származó első király.
  4. Az önálló, az Aragóniai Királyságtól független Mallorcai Királyság első uralkodójának II. Jakab király minősül.
  5. 1343-ban IV. Szertartásos Péter (1319-1387) aragóniai király meghódította Mallorcát, az önálló Mallorcai Királyság története ezzel véget ért. Ettől kezdve Aragónia királyai már ismét viselték a Mallorca királya címet, de ők azonban – nyilvánvalóan – nem a független Mallorcai Királyságnak az uralkodói voltak.
  6. III. Péter aragóniai király Konstanciát (1249-1302), a Hohenstaufok házából származó Manfrédnak (1231-1266), Szicília királyának a leányát vette feleségül, és a szicíliai vecsernyét (1282) követően lett Szicília királya. - I. Péter uralma alatt is a Szicíliai Királyság független volt, nem volt az Aragóniai Királyság része; ezért vele kezdődik az Aragóniai-ház uralma Szicíliában, nem a későbbi II. Frigyes királlyal, amikortól kezdődően már nem volt azonos Aragónia királyának és Szicília királyának a személye.
  7. I. Márton és II. Márton szicíliai királyok - apai ágon - nem II. Frigyes szicíliai királytól származtak; azonban, mint Szicília királyai, ők is az Aragóniai-ház tagjai. II. Márton (I. Márton apja) ugyanis I.Márton néven aragóniai király volt. Uralkodásuk alatt a Szicíliai Királyság továbbra is önálló volt állam volt.
  8. Egyes források II. Dulciát (1165-1172), III. Rajmund Berengár leányát, 1166-tól 1167-ig Provence grófnőjének tartják.
  9. I. Alfonz provence-i gróf nem csak II. Alfonz néven Aragónia királya, hanem I. Alfonz néven Barcelona grófja is volt, így azon utódait, akik Provence grófjai, illetve grófnője lettek, valóban a grófi Barcelonai-ház tagjainak lehet nevezni.
  10. I. Beatrix grófnő I. Károly albán és szicíliai király (1227-1285) első felesége lett. A férje a francia királyokat adó Capeting-házból származott, I. Károly néven Anjou grófja volt, a házassága révén I. Károly néven Provence grófja lett, míg a szicíliai vecsernyét (1282) követően – ténylegesen – I. Károly néven a Nápolyi Királyságot uralta, a Szicíliai Királyságot már nem. – I. Beatrix grófnőnek mind a három leánytestvére királynak lett a felesége: Margit (1221-1295) IX. Lajos francia királynak (1214-1270), I. Károly szicíliai és nápolyi király bátyjának, lett a felesége. Eleonóra (1223-1291) férje III. Henrik angol király (1207-1272) volt, a Plantagenêt-házból. Sanchának (1225-1261) pedig, a szintén a Plantagenêt-házból származó, Cornwalli Richárd (1209-1272) német király (III. Henrik angol király öccse) volt a férje.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.