Oldenburg-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Oldenburg-ház színei

Az Oldenburg-ház északnémet eredetű európai uralkodódinasztia. Fő- és mellékágainak tagjai Dánia, Norvégia, Svédország, Oroszország és Görögország uralkodói voltak, ezenkívül Schleswig, Holstein és Oldenburg hercegei. Jelenleg Dánia királynője, Norvégia királya, Görögország ex-királya, valamint a spanyol és az angol uralkodó házastársa tartozik az Oldenburg-házhoz.

A dinasztia alapítója Oldenburg első grófja, a 11-12. században élt I. Egilmar volt. 1448-ban Keresztély grófot Dánia, 1450-ben pedig Norvégia királyává választották és utódai azóta is elfoglalják az északi országok trónját.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Elimar 1101-től 1108-ig volt Oldenburg grófja és hagyományosan őt tekintik a dinasztia ősapjának. Az oldenburgi grófok 1180-ig a szász herceg vazallusai voltak, amikor is Barbarossa Frigyes szétbontotta a hercegséget és közvetlen alattvalói lettek a császárnak. 1448-ban III. Kristóf, a kalmari unió királya utód nélkül halt meg és a dán és norvég nemesség VII. Keresztély oldenburgi grófot (aki V. Erik király leányági leszármazottja volt) I. Keresztély néven királyukká választotta. A svédek VIII. Károlyt választották meg, akit később elűztek, így Keresztély néhány évig svéd uralkodó is volt.

1683-ban Oldenburgi György herceg feleségül vette Anna brit királynőt, így esély volt rá, hogy utódai Anglia és Skócia királyai lesznek, ám egyetlen, csecsemőkort túlélt fiuk 11 évesen meghalt és az angol trón a Hannover-házra szállt.

Az Oldenburg-ház feje 1980 óta Kristóf schleswig-holsteini herceg.

A dinasztia főága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dánia királyai (1448–1863)
  • Norvégia királyai (1450–1814)
  • Svédország királyai (1457–64, 1497–1501 és 1520–21 között)
  • Oldenburg grófjai, hercegei és nagyhercegei (1101–1918)
  • Schleswig hercegei és Holstein grófjai (1460–1544)
  • Schleswig és Holstein hercegei, a hercegségek nem teljes területén (1544–1721/1773)
  • Schleswig hercegei a hercegség teljes területén (1721–1864)
  • Holstein hercegei a hercegség teljes területén (1773–1864)

Mellékágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schleswig-Holstein-Gottorf

1. Holstein-Gottorf hercegei (1544–1739)

1. Holstein-Gottorp hercegei (1739–73)

2. Oroszország cárjai (1762-ben és 1796–1917 között)

    • Holstein-Gottorf (svéd ág), kihalt

1. Svédország királyai (1751–1818)

2. Norvégia királya (1814–18)

    • Holstein-Gottorf (nagyhercegi ág)

1. Oldenburg hercegei, majd nagyhercegei (1773–1918)

  • Schleswig-Holstein-Sonderburg-Augustenburg, kihalt

1. Schleswig-Holstein hercegségére 1863-ban bejelentette igényét

1. Schleswig-Holstein hercege

2. Dánia királyai (1863-tól)

3. Izland királya (1918–44)

4. Görögország királyai (1863–1924 és 1935–73 között)

5. Norvégia királyai (1905-től)

II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp herceg a Glücksburgok görögországi ágából származik. Gyermekeik férfiágon ennek a dinasztiának a leszármazottai, mégis hivatalosan anyjuk dinasztiájához, a Windsor-házhoz tartoznak.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a House of Oldenburg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldenburg-ház témájú médiaállományokat.