Szerbia uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerbia 1184-ben

Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.

Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:

  • Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
  • Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
  • Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
  • Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
  • Travunija
  • Pagania, később Dalmácia része lett.

Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)[szerkesztés]

Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:

Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
Szerbia kora középkori zsupánjai
Szvevlád
660679
Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett.
Szelimir
679680
Mitikus személy.
Vladin
680700
Mitikus személy.
Ratimir
700730
Mitikus személy.
Viseszláv
730780
Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk.
Radoszláv
780822
Viseszláv fia volt.
Proszigoj
822836
Radoszláv gyermeke.
A Vlasztimir-ház zsupánjai
Vlasztimir
825860
Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is.
Mutimir
860891
Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg.
Prvoszláv
891892
Mutimir fia.
Petar Gojniković
892917
Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg.
Pavle Branović
917921
Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan.
Zaharije Pribisavljević
921924
Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra.
Bolgár uralom 924-927 között
Časlav Klonimirović
927950
Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.
Bizánci uralom 950-1035
A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban
István
1052
10351052
A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte.
Mihály
1081
10521081
Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin
1108
10811102
Mihály fia.
Dobroszláv
1102
1102
Dinasztikus harc tört ki uralma alatt.
Kočapar
1114
11011114
Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak.
Vladimir
1114
11031114
Trónharcokat vívott Kočapar ellen.
György
1118
11141118
Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg.
Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.
Az Uroš-ház zsupánjai
Vukan
1118
10801118
A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett.
I. Uroš
1140
11181140
Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét.
II. Uroš
1162
11401162
Elűzte Ráczország trónjáról elődjét.
Desa
1166
11621166
Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét.
Tihomir
1167
11661167
Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.

Nemanjić-dinasztia (1166–1371)[szerkesztés]

Bővebben: Nemanyicsok
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Nemanja István
szerbül: Стефан Немања
Szerbia nagyzsupánja
1113 körül

1199. február 13.
(86 éves kora körül)
1166
1196
Nemanyicsok
A középkori egységes szerb állam egyesítője és függetlenségének kivívója, később szentté avatták
Svsimeon.jpg
Nemanjics István
szerbül: Стефан Немањић
Szerbia nagyzsupánja majd királya
1167 körül

1228. szeptember 24.
(61 éves kora körül)
1196
1228
Nemanyicsok
Nemanja István és Anastasija fia, 1217-ben királlyá koronáztatta magát
Prvovencani Ljeviska1.jpg
Radoszláv István
szerbül: Стефан Радослав
Szerbia királya
1192 körül

1235 után
1228
1234
Nemanyicsok
Nemanjics István király és Angelosz Eudoxia fia, politikája miatt elüldözték
Loza Nemanjica Decani d 5 2.jpg
István Ulászló
szerbül: Стефан Владислав
Szerbia királya
1195 körül

1264 után
1234
1243
Nemanyicsok
Radoszláv István király testvére, megfosztották a tróntól
Fresco of Stefan Vladislav, Mileševa, edited.jpg
I. István Uroš
szerbül: Стефан Урош I
Szerbia királya
1223 körül

1277. május 1.
(55 éves kora körül)
1243
1276
Nemanyicsok
Nemanjics István király és Anna Dandolo fia, Radoszláv István és István Ulászló féltestvére
King Stefan Uroš I with his son Stefan Dragutin.jpg
Dragutin István
szerbül: Стефан Драгутин
Szerbia királya
1252 körül

1316. március 12.
(55 éves kora körül)
1276
1282
Nemanyicsok
I. István Uroš király és Jelena királyné fia, a Szerémség királya (1282–1316)
Stefan Dragutin, Arilje.jpg
István Milutin
szerbül: Стефан Милутин
Szerbia királya
1253 körül

1321. október 29.
(68 éves kora körül)
1282
1321. október 29.
Nemanyicsok
Dragutin István király testvére, fivére lemondatása révén jutott a trónra
Ljevis31.jpg
István Decsanszki
szerbül: Стефан Дечански
Szerbia királya
1276 körül

1331. november 11.
(46 éves kora körül)
1321. október 29.
1331. szeptember 8.
Nemanyicsok
István Milutin király fia, saját fia fellázadt ellene, börtönbe vetette, majd megfolytatta
Loza Nemanjica Decani c 6 (cropped).jpg
István Dusán
szerbül: Стефан Душан
Szerbia királya, majd cárja
1308. július 26.

1355. december 20.
(47 évesen)
1331. szeptember 8.
1355. december 20.
Nemanyicsok
István Decsanszki király és Bulgáriai Szmilecs Theodóra királyné fia, 1346-ban cárrá koronáztatta magát
Car Dušan, Manastir Lesnovo, XIV vek, Makedonija.jpg
V. István Uroš
szerbül: Стефан Урош V
Szerbia cárja
1336 körül

1371. december 4.
(35 éves kora körül)
1355. december 20.
1371. december 4.
Nemanyicsok
István Dusán király és Bulgáriai Ilona királyné fia, 1346-tól apja társuralkodója
UrosV.jpg

Lazarević-dinasztia (1371–1427)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Lázár Hrbeljanovics
szerbül: Лазар Хребељановић
Szerbia cárja
1329 körül

1389. június 28.
(60 éves kora körül)
1371 decembere
1389. június 28.
Lazarevicsek
Pribac Hrbeljanovics fia, az első rigómezei csatában vesztette életét
Lazar Hrebeljanovic.jpg
Lazarevics István
szerbül: Стефан Лазаревић
Szerbia despotája
1377 körül

1427. július 19.
(50 éves kora körül)
1389. június 28.
1427. július 19.
Lazarevicsek
Lázár Hrbeljanovics cár és Nemanjić Milica fia, az apja halálát követően több részre szakadt ország központi részének desotája
Stefan Lazarevic.jpg

Branković-dinasztia (1427–59)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Brankovics György
szerbül: Ђурађ Бранковић
Szerbia despotája
1377 körül

1456. december 24.
(79 éves kora körül)
1427 júliusa
1456. december 24.
Brankovicsok
Lazarevics István unokaöccse, Vuk Brankovics és Mara Lazarevics fia, nagybátyja halála után vette át a kormányzást
Đurađ Branković, Esphigmenou charter (1429).jpg
Brankovics Lázár
szerbül: Лазар Бранковић
Szerbia despotája
1421 körül

1458. január 20.
(38 éves kora körül)
1456. december 24.
1458. január 20.
Brankovicsok
Brankovics György és Irene Kantakouzene fia
Lazar Branković, Esphigmenou charter (1429).jpg
Brankovics István
szerbül: Стефан Бранковић
Szerbia despotája
1417 körül

1476. október 9.
(60 éves kora körül)
1458. január 20.
1459. március 21.
Brankovicsok
Brankovics Lázár testvére, Hunyadi Mátyás magyar király és Tomašević István bosnyák király megfosztották hatalmától
Stefan Branković, Esphigmenou charter (1429).jpg

Kotromanić-dinasztia (1459)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Tomašević István
szerbül: Стефан Томашевић
Szerbia despotája
1438 körül

1463. június 5.
(25 éves kora körül)
1459. április 1.
1459. június 20.
Kotromanicsok
Brankovics Lázár veje, István Tamás bosnyák király és Vojača királyné fia, egyben az utolsó bosnyák király (1461–63)
Novac Sthepana Tomaševića1.jpg

Obrenović-ház (1815–42)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Miloš Obrenović
szerbül: Милош Обреновић
Szerbia fejedelme
1780. március 18.

1860. szeptember 26.
(80 évesen)
1817. november 17.
1839. június 25.
Obrenovicsok
Teodor Mihailović és Višnja Urošević fia, a második szerb felkelés vezetője, majd az új állam első fejedelme
MilosObrenovic 1848.jpg
Milan Obrenović
szerbül: Милан Обреновић
Szerbia fejedelme
1819. október 21.

1839. július 8.
(19 évesen)
1839. június 25.
1839. július 8.
Obrenovicsok
Miloš Obrenović és Ljubica Vukomanović fia, apja lemondott javára ám egy hónapon belül elhunyt
Milan Obrenović II, Prince of Serbia.jpg
Mihajlo Obrenović
szerbül: Михаило Обреновић
Szerbia fejedelme
1823. szeptember 16.

1868. június 10.
(44 évesen)
1839. július 8.
1842. szeptember 16.
Obrenovicsok
Milan Obrenović testvére, fivére halálát követően lett fejedelem, ám egy felkelés okán szeműzetésbe kényszerült
Mihailo Obrenović III.jpg

Karađorđević-ház (1842–58)[szerkesztés]

Bővebben: Karagyorgyevicsek
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Aleksandar Karađorđević
szerbül: Александар Карађорђевић
Szerbia fejedelme
1806. október 11.

1885. május 3.
(78 évesen)
1842. szeptember 14.
1858. december 23.
Karagyorgyevicsek
Petrović Đorđe Karađorđe és Jelena Petrović fia, Mihajlo távozása után választották fejedelemmé
PrinceAlexander I w.jpg

Obrenović-ház (1858–1903)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Miloš Obrenović
szerbül: Милош Обреновић
Szerbia fejedelme
1780. március 18.

1860. szeptember 26.
(80 évesen)
1858. december 23.
1860. szeptember 26.
Obrenovicsok
Ez volt második uralkodói periódusa
MilosObrenovic 1848.jpg
Mihajlo Obrenović
szerbül: Михаило Обреновић
Szerbia fejedelme
1823. szeptember 16.

1868. június 10.
(44 évesen)
1860. szeptember 26.
1868. június 10.
Obrenovicsok
Apja halálát követően újra fejedelem, a Balkán-szövetség megalapításával felszabadította országát a Oszmán Birodalom elnyomása alól
Mihailo Obrenović III.jpg
I. Milán
szerbül: Милан I
Szerbia fejedelme majd királya
1854. augusztus 22.

1901. február 11.
(46 évesen)
1868. június 10.
1889. március 6.
Obrenovicsok
Miloš Obrenović unokaöccse, Miloš J. Obrenović és Elena Maria Catargiu fia, az újkori Szerb Királyság első királya
MilanIDeSerbia--dasknigreichse03kaniuoft.jpg
I. Sándor
szerbül: Александар I
Szerbia királya
1876. augusztus 14.

1903. június 11.
(26 évesen)
1889. március 6.
1903. június 11.
Obrenovicsok
I. Milán szerb király és Natalija Keşco fia, apja lemondását követően került a trónra, összeesküvők egy csoportja családjával együtt lemészárolta
AlejandroObrenovic--dasknigreichse03kaniuoft.jpg

Karađorđević-ház (1903–45)[szerkesztés]

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
I. Péter
szerbül: Петар I
Szerbek, horvátok, szlovének királya
1844. június 29.

1921. augusztus 16.
(77 évesen)
1903. június 15.
1921. augusztus 16.
Karagyorgyevicsek
Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović fia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság első monarchája
Peter I Karageorgevich, King of Serbia, 1844-1921, head-and-shoulders portrait, facing left.jpg
I. Sándor
szerbül: Александар I
Jugoszlávia királya
1888. december 16.

1934. október 9.
(45 évesen)
1921. augusztus 16.
1934. október 9.
Karagyorgyevicsek
I. Péter szerb király és Zorka montenegrói királyi hercegnő fia, 1929-től Jugoszlávia királya
Kralj aleksandar1.jpg
II. Péter
szerbül: Петар II
Jugoszlávia királya
1923. szeptember 6.

1970. november 3.
(47 évesen)
1934. október 9.
1945. november 29.
Karagyorgyevicsek
I. Sándor jugoszláv király és Mária román királyi hercegnő fia, az utolsó jugoszláv király
Peter II Karadordevic.jpg

Források[szerkesztés]

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]