Ratimir

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ratimir, (latinul: Ratimirus) 829-től 838-ig az alsó-pannóniai szlávok[1] hercege vagy fejedelme (knez), Ljudevit Posavski utóda volt.[2]

827-ben a bolgárok Omurtag nagykán vezetésével megszállták és meghódították Alsó-Pannóniát és az északi frank területek egy részét. 829-ben a bolgárok egy helyi herceget, Ratimirt tették meg a terület új uralkodójává. Tartománya a feltételezések szerint az egykori római Pannonia Savia[3] területe volt, amely a mai Horvátország területén található.

838-ban, kilenc évvel később, Macedónia bolgár meghódítása után Radbod gróf, a Pannoniai őrgrófság uralkodója leváltotta Ratimirt és visszaállította a frank uralmat. Ratimir elmenekült, a frankok pedig Pribina és Kocel hercegeket bízták meg, hogy a frankok nevében uralkodjanak a pannóniai területen.

A dukljai pap krónikája szerint Ratimir egyik leszármazottja Szvatopluk, amelyet a történészek elutasítottak.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Luthar 104. o.
  2. Šišić 68. o.
  3. Drümmler 46. o.
  4. Boba 105. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519