924
| 924 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 924 |
| Ab urbe condita | 1677 |
| Bahái naptár | -920 – -919 |
| Berber naptár | 1874 |
| Bizánci naptár | 6432 – 6433 |
| Buddhista naptár | 1468 |
| Burmai naptár | 286 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 916 – 917 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 979 – 980 |
| Shaka Samvat | 846 – 847 |
| Holocén naptár | 10924 |
| Iráni naptár | 302 – 303 |
| Japán naptár | 1584 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3620–3621 |
| Kopt naptár | 640 – 641 |
| Koreai naptár | 3257 |
| Muszlim naptár | 311 – 312 |
| Szeleukida naptár | 1235–1236 |
| Örmény naptár | 373 ԹՎ ՅՀԳ |
| Thai szoláris naptár | 1467 |
| Zsidó naptár | 4684 – 4685 |
Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század
Évtizedek: 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek
Évek: 919 – 920 – 921 – 922 – 923 – 924 – 925 – 926 – 927 – 928 – 929
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- április 7. – I. Berengár itáliai királyt meggyilkolják.[1][2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- A kalandozó magyarok Szászországra törnek, és egy főemberük elfogása után évi adó fejében elfogadják Madarász Henrik kilenc évre szóló békeajánlatát.[3]
- Egy másik magyar csapat Észak-Itáliára tör, ahol felégeti Pávia városát, majd az Alpokon át Gallia ellen indul.[3]
- az év nyarán – Apja, Edward halálát követően Wessex és Mercia királyává választják Æthelstant.[4][5]
Születések
[szerkesztés]- az év folyamán – I. Ióannész bizánci császár († 976)
Halálozások
[szerkesztés]- április 7. – I. Berengár itáliai király (* 845 k.)
- július 17. – I. Eduárd wessexi király (* 871)
- augusztus 2. – Ælfweard wessexi király (* 904)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Matz 53. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 13. (Improvizáció–Jókai Anna). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. ISBN 978-963-09-6807-2
- ↑ a b Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris. 2006. 58. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 389 506 5
- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. 68. o. ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Matz 291. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 924 témájú médiaállományokat.