Ugrás a tartalomhoz

Lengyelország uralkodóinak listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyelország királya
Król Polski
Királyi címer
Királyi címer
UtolsóII. Szaniszló Ágost király1764. szeptember 7. – 1795. november 25.
Utolsó
II. Szaniszló Ágost király

1764. szeptember 7. – 1795. november 25.

Adatok
Ország Lengyel-Litván Nagyfejedelemség
MegszólításKirályi fenség
Fenség
ElsőI. Boleszláv (1025)
UtolsóII. Szaniszló Ágost (1764–1795)
HázastársaLengyel királyné
RezidenciaKirályi palota, Wawel
Királyi palota, Varsó
Titulussal járó címekLengyel nagyfejedelem
KinevezőKirályválasztás
Öröklés

Regnálás kezdete1025
Regnálás vége1795

ElődFejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelország királya
Król Polski
témájú médiaállományokat.

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája. A névsor a korai lengyel történelem legendabeli mitikus alakjaihoz nyúlik vissza, majd az első keresztény uralkodó által alapított dinasztia öröklődési sorát kíséri végig. A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wiślanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polánok (vagyis: Mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte.

A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került.
A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy más néven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Az állandósuló politikai csatározások meggyengítették az ország védekező erejét. Bár a felvilágosodásra alapozva a nagy szejm (1788–1792) jelentős intézményi reformokat hajtott végre – megalkották pl. Európa első modern, kartális alkotmányát –, 1795-re három nagyobb szomszédja felosztotta Lengyelországot, megszüntetve az önálló államiságot.

Piast-házi fejedelmek és királyok (9. század1382)

[szerkesztés]

Az első, mitikus Piastok (9. század963)

[szerkesztés]
Portré
Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
PiastPiast9. századA Piast-dinasztia megalapítója, aki valószínűleg csak a legendákban élt.
PiastSiemowit9. századPiast fia. Történelmi hitelessége neki is kétséges.
PiastLeszek?–940 k.Siemowit fia. Valószínűleg mitikus alak.
PiastSiemomysł940 k. – 964Lestko fia. Története legendákkal itatódott át.

Lengyel fejedelmek és királyok (960–1572)

[szerkesztés]

Választott lengyel királyok (1573–1795)

[szerkesztés]

Varsó hercege (1807–15)

[szerkesztés]

A felosztott Lengyelország (1795–1918)

[szerkesztés]
Bővebben: a Lengyelország három felosztása és a Lengyelország a felosztás korában cikkekben

Romanov-ház

[szerkesztés]
Bővebben: Holstein-Gottorp–Romanov-ház
Lásd még: Kongresszusi Lengyelország

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Ford. Hideg János. Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9