Lengyelország uralkodóinak listája

Lengyelország királya Król Polski
Királyi címer
Utolsó II. Szaniszló Ágost király 1764. szeptember 7. – 1795. november 25.
Adatok
Ország	Lengyel-Litván Nagyfejedelemség
Megszólítás	Királyi fenség Fenség
Első	I. Boleszláv (1025)
Utolsó	II. Szaniszló Ágost (1764–1795)
Házastársa	Lengyel királyné
Rezidencia	Királyi palota, Wawel Királyi palota, Varsó
Titulussal járó címek	Lengyel nagyfejedelem
Kinevező	Királyválasztás Öröklés
Regnálás kezdete	1025
Regnálás vége	1795
Előd	Fejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelország királya Król Polski témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája. A névsor a korai lengyel történelem legendabeli mitikus alakjaihoz nyúlik vissza, majd az első keresztény uralkodó által alapított dinasztia öröklődési sorát kíséri végig. A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wiślanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polánok (vagyis: Mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte.

A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került.
A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy más néven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Az állandósuló politikai csatározások meggyengítették az ország védekező erejét. Bár a felvilágosodásra alapozva a nagy szejm (1788–1792) jelentős intézményi reformokat hajtott végre – megalkották pl. Európa első modern, kartális alkotmányát –, 1795-re három nagyobb szomszédja felosztotta Lengyelországot, megszüntetve az önálló államiságot.

Piast-házi fejedelmek és királyok (9. század – 1382)

Az első, mitikus Piastok (9. század – 963)

Portré	Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
	Piast	Piast	9. század	A Piast-dinasztia megalapítója, aki valószínűleg csak a legendákban élt.
	Piast	Siemowit	9. század	Piast fia. Történelmi hitelessége neki is kétséges.
	Piast	Leszek	?–940 k.	Siemowit fia. Valószínűleg mitikus alak.
	Piast	Siemomysł	940 k. – 964	Lestko fia. Története legendákkal itatódott át.

Lengyel fejedelmek és királyok (960–1572)

Piast-dinasztia

Lengyel fejedelem			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
1.		I. Mieszko (k. 930–992)	960 körül – 992. május 25. (kb. 12 év)	Siemomysł fia, uralkodóháza, a Piast-dinasztia első bizonyítottan létező tagja, aki azzal, hogy felvette a kereszténységet megteremtette az egységes középkori Lengyelországot.
2. 1.		I. Boleszláv (k. 967–1025)	1025. április 18. Gnieznói katedrális, Gniezno, Nagy-Lengyelország 992. május 25. – 1025. június 17. (33 év, 23 nap)	I. Mieszko lengyel fejedelem és Dobrawa fia. Létrehozta a Gnieznói főegyházmegyét, ezzel függetlenedve a német egyháztól. 1025-ben, pár hónappal halála előtt királlyá koronáztatta magát.
3. 2.		II. Mieszko (k. 990–1034)	1025. december 25. Gnieznói katedrális, Gniezno, Nagy-Lengyelország 1025. június 17. – 1034. május 10/11. (8 év, 327 vagy 328 nap)	I. Boleszláv lengyel király és Emnilda fejedelemasszony fia, 1032-ben lemondatták királyi címéről. Csehországi fogsága idején az ország kormányzója féltestvére, Bezprym, aki apja második feleségétől, Judittól, Géza magyar fejedelem leányától származott.
4.		I. Kázmér (1016–1058)	1034 körül – 1058. november 28. (kb. 24 év)	II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem és Lotaringiai Richeza fia. Az apja halála utáni zűrzavaros időszakot sikerült rendeznie, ám nem merte királlyá koronáztatni magát.
5. 3.		II. Boleszláv (k. 1042–1081)	1076. december 26. Gnieznói katedrális, Gniezno, Nagy-Lengyelország 1058. november 28. – 1079 körül (kb. 21 év)	I. Kázmér lengyel fejedelem és Dobronyega fejedelemasszony fia, 1076-ban koronázzák királlyá. Uralkodása alatt gyakran avatkozott be a szomszédos országok, a Cseh Fejedelemség és a Kijevi Rusz trónviszályaiba.
6.		I. Ulászló (k. 1044–1102)	1079 körül – 1102. június 4. (kb. 23 év)	II. Boleszláv lengyel király testvére. 1098-ban fel kellett osztania országát fiai között, így Zbigniew megkapta Nagy-Lengyelországot és Kujáviát, Boleszláv Kis-Lengyelországot és Sziléziát, míg Ulászlónál megmaradt Mazóvia és a fejedelmi cím.
7.		III. Boleszláv (1086–1138)	1107 körül – 1138. október 28. (kb. 31 év)	I. Ulászló lengyel fejedelem fia. Apja halálát követően 1102 és 1107 között nem viselte senki a nagyfejedelmi címet, ő is és féltestvére, Zbigniew is saját területeik felett uralkodtak. Országát szétosztotta fiai között.
8.		II. Ulászló (k. 1105–1159)	1138 vége – 1146 körül (kb. 8 év)	III. Boleszláv lengyel fejedelem és Szbiszlava fejedelemasszony fia. A nagyfejedelem által ellenőrzött területeken túl övé volt még Szilézia is. 1146-ban testvérei összefogtak ellene és elűzték.
9.		IV. Boleszláv (k. 1120–1173)	1146 körül – 1173. január 5. (kb. 27 év)	III. Boleszláv lengyel fejedelem és Salome fejedelemasszony fia, az elűzött II. Ulászló féltestvére. Mazóvia hercege volt 1138-tól, majd száműzött féltestvére után a seniori cím mellett megszerezte tőle Sziléziát is.
10.		III. Mieszko (k. 1122–1202)	1173 eleje – 1177 körül (kb. 4 év)	IV. Boleszláv lengyel fejedelem testvére. Apjuk örökségekor ő kapta Nagy-Lengyelországot. 1177-ben a krakkói főurak megdöntötték uralmát. Ez volt első regnálása.
11.		II. Kázmér (k. 1138–1194)	1177 körül – 1190 körül (kb. 13 év)	IV. Boleszláv és III. Mieszko fejedelmek testvére. Wiślica hercege volt 1166 és 1173 között, majd Sandomierz hercege 1173-tól, továbbá 1186-tól övé lett Mazóvia is. Ez volt első regnálása.
10.		III. Mieszko (k. 1122–1202)	1190 körül – 1191 körül (kb. 1 év)	Rövid időre visszaszerezte a hatalmat. Ez volt második regnálása.
11.		II. Kázmér (k. 1138–1194)	1191 körül – 1194. május 5. (kb. 3 év)	Orosz támogatással vissza tudta szerezni trónját. Ez volt második, haláláig szóló regnálása.
12.		I. Leszek (k. 1186–1227)	1194 májusa után – 1198 körül (kb. 4 év)	II. Kázmér lengyel fejedelem és Znojmói Ilona fia. Kiskorúsága miatt régens volt mellette édesanyja, Ilona fejedelemasszony.
10.		III. Mieszko (k. 1122–1202)	1198 körül – 1202. március 13. (kb. 4 év)	A régenssel, Znojmói Ilonával kötött megállapodása révén visszatért a hatalomba, cserébe elismerte Leszek örökösödését, aki 1999-ben egy rövid időre vissza veszi a címet. Ez volt harmadik, utolsó uralkodói terminusa.
13.		III. Ulászló (k. 1165–1231)	1202. március 13. – 1206 körül (kb. 4 év)	III. Mieszko lengyel fejedelem és Jevdokija fejedelemasszony fia. Apja halálát követően zavartalanul tudta elfoglalni trónját, azonban legerősebb támogatója halálát követően I. Leszek támogatóival megdöntötte uralmát.
12.		I. Leszek (k. 1186–1227)	1206 körül – 1227. november 24. (kb. 20 év)	Leváltják III. Ulászlót és visszaültetik Leszeket a fejedelmi trónra. Címét Görbelábú Mieszko (Ulászló támogatásával) 1210 és 1211 között bitorolja tőle, ám végül Leszek haláláig visszaszerzi címét.
13.		III. Ulászló (k. 1165–1231)	1228 körül – 1231 körül (kb. 3 év)	Ez volt második, utolsó regnálása. Trónját átadta Szakállas Henrik számára.
14.		I. Henrik (k. 1163–1238)	1231 körül – 1238. március 19. (kb. 7 év)	Magas Boleszláv wrocławi herceg fia, a Piast-dinasztia sziléziai ágának megalapítója. Haláláig viselte a nagyhercegi címet, trónján fia követte.
15.		II. Henrik (k. 1196–1241)	1238. március 19. – 1241. április 9. (3 év, 21 nap)	I. Henrik lengyel fejedelem és Andechsi Szent Hedvig fia. A Mongol Birodalommal szemben vívott 1241-es legnicai csata során vesztette életét. Halála a sziléziai Piastok uralmát is jelentette.
16.		I. Konrád (k. 1187–1247)	1241. július 10. – 1243. május 25. (2 év, 319 nap)	II. Kázmér lengyel fejedelem és Znojmói Ilona másik fia, I. Leszek testvére, Mazóvia hercege. Korábban többször tett kísérletet a nagyhercegi cím megszerzésére, de ténylegesen csak II. Henrik halálát követően sikerült neki.
17.		V. Boleszláv (1226–1279)	1243. május 25. – 1279. december 7. (36 év, 196 nap)	I. Leszek lengyel fejedelem és Grzymisława fejedelemasszony fia. Az 1243-as suchodói csata során szerezte meg a trónt Konrádtól. Feleségétől, IV. Béla magyar király leányától, Szent Kingától nem születtek gyermekei.
18.		II. Leszek (k. 1241–1288)	1279. december 7. – 1288. szeptember 30. (8 év, 298 nap)	Konrád lengyel fejedelem unokája, aki V. Boleszlávval való jó viszonya révén lett a gyermektelen fejedelem örököse. Feleségétől, Halicsi Agrippinától neki sem születtek utódai.
19.		IV. Henrik (k. 1258–1290)	1288. szeptember 30. – 1290. június 23. (1 év, 266 nap)	II. Henrik lengyel fejedelem unokája. Sorszámozását apja, III. Henrik wrocławi herceg után kapta. Bár kétszer is házasodott, gyermekei nem születtek. Trónját II. Przemysłre hagyta.
20. 4.		II. Przemysł (1257–1296)	1295. június 26. Gnieznói katedrális, Gniezno, Nagy-Lengyelország 1290. június 23. – 1296. február 8. (5 év, 230 nap)	III. Mieszko lengyel fejedelem leszármazottja, édesanyja révén II. Henrik unokája. 1295-ben megkoronáztatta magát, ám uralma csak Nagy-Lengyelországra és Gdańsk–Pomerániára terjedt ki. Przemysłtől számítva már minden uralkodó Lengyelország királya volt.

Přemysl-ház

Lengyel király			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
5.		II. Vencel (1271–1305)	1300. július 25. Gnieznói katedrális, Gniezno, Nagy-Lengyelország 1296. február 8. – 1305. június 21. (9 év, 133 nap)	II. Przemysł veje, II. Ottokár cseh király és Halicsi Kunigunda fia, egyben Csehország királya 1278-tól, Krakkó fejedelme 1291-től és Sandomierz hercege 1292-től. Őt fia, III. Vencel követte a cseh és lengyel trónon (egyúttal magyar király is volt), ám őt nem koronázták lengyel királlyá.

Piast-dinasztia

Lengyel király			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
6.		I. Ulászló (1261–1333)	1320. január 20. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1306. szeptember 1. – 1320. január 20. (26 év, 182 nap)	Konrád lengyel fejedelem unokája, I. Kázmér kujáviai herceg és Opolei Eufrozina fia. Kezdetben Kis-, majd Nagy-Lengyelország fejedelme, 1320-ban koronázták lengyel királlyá. Uralkodása alatt az ország visszanyerte területi egységét.
7.		III. Kázmér (1310–1370)	1333. április 25. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1333. március 2. – 1370. november 5. (37 év, 248 nap)	I. Ulászló lengyel király és Kaliszi Hedvig fia, egyúttal Ruténország királya is. A Piast-dinasztia utolsó tagja a lengyel trónon.

Anjou-ház

Lengyel király			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
8.		Lajos (1326–1382)	1370. november 17. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1370. november 17. – 1382. szept. 10. (11 év, 309 nap)	I. Ulászló lengyel király unokája, I. Károly magyar király és Lengyelországi Erzsébet fia, egyben Magyarország királya. Nagybátyja, III. Kázmér fiúörökös nélküli halálával jutott annak trónjához. Uralkodásával létrejött a magyar–lengyel perszonálunió.
9.		Hedvig (1374–1399)	1384. október 16. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1384. október 16. – 1399. július 17. (16 év, 254 nap)	I. Lajos magyar és lengyel király és Bosnyák Erzsébet legkisebb leánya, Mária magyar királynő testvére. 1386-ban társuralkodóvá válik mellette férje, II. Ulászló. 1997-ben szentté avatták.

Jagelló-ház

Lengyel király Litván nagyfejedelem			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
10.		II. Ulászló (1352/62–1434)	1386. március 4. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1386. március 4. – 1434. június 1. (48 év, 89 nap)	Hedvig férje és társuralkodója, Algirdas litván nagyfejedelem és Tveri Uljana Alexandrovna fia, egyben Litvánia nagyfejedelme. Felesége halálát követően az ország egyedüli uralkodója. Regnálásával létrejött a Lengyel–Litván Unió.
11.		III. Ulászló (1424–1444)	1434. július 25. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1434. június 1. – 1444. november 10. (10 év, 162 nap)	II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia legidősebb fia, egyben Magyarország királya is 1440-től haláláig. Az Oszmán Birodalommal szemben vívott várnai csata során vesztette életét.
12.		IV. Kázmér (1427–1492)	1447. június 25. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1444. november 10. – 1492. június 7. (45 év, 210 nap)	III. Ulászló lengyel király testvére, már 1440-től Litvánia nagyfejedelme volt. Négy fiából is király lett: hárman lengyel királyok, míg II. Ulászló cseh majd magyar király is lett.
13.		I. János Albert (1459–1501)	1492. szeptember 23. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1492. szeptember 23. – 1501. június 17. (9 év, 10 nap)	IV. Kázmér lengyel király és Ausztriai Erzsébet fia. I. Mátyás magyar király halála után sikertelenül próbálta megszerezni a magyar trónt. Nem házasodott meg és gyermekei sem születtek.
14.		Sándor (1461–1506)	1501. december 12. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1501. december 12. – 1506. augusztus 19. (5 év, 63 nap)	I. János Albert lengyel király testvére. Feleségétől, Oroszországi Ilonától nem születtek gyermekei.
15.		I. Zsigmond (1467–1548)	1507. január 24. Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország 1507. január 24. – 1548. április 1. (41 év, 433 nap)	I. János Albert és Sándor királyok testvére. Hosszú reneszánsz uralkodását a „lengyel aranykornak” is szokás nevezni. Első felesége a választott magyar király, I. János húga, Szapolyai Borbála volt.
16.		II. Zsigmond Ágost (1520–1572)	1530. február 20. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1548. április 1. – ​​1572. július 7. (24 év, 97 nap)	I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza fia. Uralkodása alatt 1569-ben írták alá a lublini szövetséget, amely megteremtette a két nemzet köztársaságát. Választómonarchiaként ettől kezdve az uralkodókat a nemesség választja.

Választott lengyel királyok (1573–1795)

Lengyel király Litván nagyfejedelem			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
1.		Henrik (1551–1589)	1574. február 21. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1573. május 11. – 1575. május 12. (2 év, 1 nap)	II. Henrik francia király és Medici Katalin fia, a Valois-ház (a Capeting-dinasztia oldalágának) tagja. 1573-ban választották lengyel királynak, azonban két évvel később, 1575-ben lemondott címéről, hogy Franciaország királya lehessen.
2.		Anna (1523–1596)	1576. május 1. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1576. május 1. – 1586. december 12. (10 év, 363 nap)	I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné leánya. Báthory István feleségeként társuralkodó, egyben Erdély fejedelemasszonya is. Halála uralkodóháza, a Jagelló-ház kihalását jelentette.
		István (1523–1596)		Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fia, a Báthory-ház somlyói ágának leszármazottja, egyben Erdély választott fejedelme. 1575-ben választották lengyel királynak, társuralkodó mellette felesége, Jagelló Anna, II. Zsigmond Ágost húga.
3.		III. Zsigmond (1566–1632)	1587. december 27. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1587. augusztus 19. – 1632. április 30. (44 év, 255 nap)	I. Zsigmond lengyel király unokája, III. János svéd király és Lengyelországi Katalin fia, a svéd Vasa-ház leszármazottja. 1587-ben választották lengyel királynak, 1599-ig Svédország királya is.
4.		IV. Ulászló (1595–1648)	1633. február 6. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1632. november 8. – 1648. május 20. (15 év, 194 nap)	III. Zsigmond lengyel király és Ausztriai Anna fia, Vasa-ház tagja, 1599-ig svéd trónörökös, 1610 és 1613 között Oroszország választott cárja. 1632-ben választották lengyel királynak.
5.		II. János Kázmér (1595–1648)	1649. január 19. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1648. november 20. – 1668. szeptember 16. (20 év, 301 nap)	IV. Ulászló lengyel király féltestvére, édesanyja apja második felesége, Ausztriai Konstancia. Fivére halálát követően, az 1648-as választáson lesz lengyel király. 1668-ban lemondott.
6.		Mihály (1640–1673)	1669. szeptember 29. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1669. június 19. – 1673. november 10. (4 év, 144 nap)	Jeremi Wiśniowiecki, Lublini hercegvajdája és Gryzelda Konstancja Zamoyska fia, a lengyel Wiśniowiecki-ház leszármazottja. 1669-ben választották lengyel királynak.
7.		III. János (1629–1696)	1676. február 2. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1674. május 21. – 1696. június 17. (22 év, 27 nap)	Jakub Sobieski és Zofia Teofila Daniłowiczówna fia, Sobieski-ház tagja. 1674-ben választották lengyel királynak. Jelentős hadvezéri szerepe volt a török kiűzésében a Magyar Királyságból.
8.		II. Ágost (1670–1733)	1697. szeptember 15. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1697. június 27. – 1706. szeptember 24. (9 év, 89 nap)	III. János György szász választófejedelem és Dániai Anna Zsófia fia, a Wettin-ház alberti ágának leszármazottja, egyben 1694-től Szászország választófejedelme. 1697-ben választják lengyel királynak. 1704-ben megfosztják hatalmától, ám ténylegesen csak 1706-ban mondd le.
9.		I. Szaniszló (1677–1766)	1704. július 12. – 1709. július 8. (8 év, 361 nap)	Rafał Leszczyński és Anna Jabłonowska fia, a Leszczynski-ház tagja. Svéd segítséggel 1704-ben választják lengyel királynak a nagy északi háború során.
8.		II. Ágost (1670–1733)	1709. július 8. – 1733. február 1. (23 év, 208 nap)	Orosz segítséggel visszatér a trónra. Második regnálásakor már haláláig uralkodóik. Halálát követően tört ki a lengyel örökösödési háború.
9.		I. Szaniszló (1677–1766)	1733. szeptember 12. – 1736. január 26. (2 év, 136 nap)	Az 1733-as királyválasztáson újból az ország királyának választják, ám orosz és osztrák segítséggel 1734-ben megakadályozzák tényleges hatalomba való visszatérését. A lengyel koronáról végül 1736-ban mondd le, ezt követően Lotaringia és Bar hercege lesz 1737-től haláláig.
10.		III. Ágost (1696–1763)	1734. január 17. Waweli székesegyház, Krakkó, Két nemzet köztársasága 1733. október 5. – 1763. október 5. (30 év)	II. Ágost lengyel király és Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine királyné fia. Szaniszló 1733. szeptemberi megválasztását követően a szakadár nemesek egy csoportja őt választotta uralkodónak orosz és osztrák támogatással. Haláláig uralkodott.
11.		II. Szaniszló Ágost (1732–1798)	1764. november 25. Szent János-főszékesegyház, Varsó, Két nemzet köztársasága 1764. szeptember 7. – 1795. november 25. (31 év, 79 nap)	Stanisław Poniatowski és Konstancja Czartoryska fia, II. Katalin orosz cárnő szeretője. 1764-ben választják lengyel királynak. Befolyásától és hatalmától megfosztva, harmincegy éves uralkodást követően 1795-ben lemondott.

Varsó hercege (1807–15)

Wettin-ház

Varsó hercege			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés További címe
1.		I. Frigyes Ágost (1750–1827)	1807. július 22. – 1815. május 3. (7 év, 285 nap)	III. Ágost lengyel király unokája, Frigyes Keresztély szász választófejedelem és Bajorországi Mária Antónia fia, egyben Szászország királya is.

A felosztott Lengyelország (1795–1918)

Bővebben: a Lengyelország három felosztása és a Lengyelország a felosztás korában cikkekben

Romanov-ház

Bővebben: Holstein-Gottorp–Romanov-ház

Lásd még: Kongresszusi Lengyelország

• I. Sándor Pavlovics (1801–1825)
• I. Miklós Pavlovics (1825–1855)
• II. Sándor Nyikolajevics (1855–1881)
• III. Sándor Alekszandrovics (1881–1894)
• II. Miklós Alekszandrovics (1894–1918)

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyel fejedelmek és királyok családfája
• Lengyel uralkodók házastársainak listája
• Lengyelország kormányfőinek listája
• Lengyelország államfőinek listája
• Lengyelország történelme
• Litvánia uralkodóinak listája

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Ford. Hideg János. Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9