Wettin-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wettin-ház
Leszármazási táblázat (angol nyelven)
Leszármazási táblázat (angol nyelven)
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Lausitz tartmánygrófjai
Időszak 10321034, 10461075, 10811123, 11361307
Államnév Meißen őrgrófjai
Időszak 11231425
Államnév Türingia tartománygrófjai
Időszak 12421482
Államnév Szászország választófejedelmei és királyai
Időszak 14231918
Államnév Lengyelország királyai
Időszak 16971706, 17091733, 17341763

Alapító Burchard szorb őrgróf († 908)
Utolsó tag a család nem halt ki, tagjai napjainkban is élnek
A Wettin-ház Albert-ágának címere

A Wettin-ház szász hercegi és királyi család, mely nevét Wettin váráról kapta. A dinasztia alapítója Burchard szorb őrgróf (†908). A dinasztia hatalmát I. Konrád alapozta meg.

A család hatalmának megalapozása[szerkesztés]

Konrád 1123-ban meghódította Meißent, és Alsó-Lausitzot a család egy másik ágától. További építkezéseikkel, például Drezdában a család tovább növelte hatalmát.

A birodalom elsők közötti báróiként számos középkori dinasztiával kapcsolatokat építettek ki, például a Piastokkal és a Přemysl-házzal.

1249-ben a család megszerezte Türingiát is.

A család hatalma jelentősen megnövekedett, amikor 1423-ban Zsigmond császár I. (IV. Harcias) Frigyesnek adományozta a szász választófejedelmi címet.

A család két ágra szakadása[szerkesztés]

Az 1485-ös lipcsei egyezséggel a család két ágra szakadt.

Az Ernő-ág[szerkesztés]

Az Ernő-ág (németül: Ernst) egyik jelentős uralkodója III. (Bölcs) Frigyes, akinek wartburgi udvarában Luther elkészítette a német Biblia-fordítást.

A schmalkaldeni háborút követően V. Károly megfosztotta tisztségeitől az Ernő-ágat, s azt az Albert-ági Móricnak adományozta

Az Albert-ág[szerkesztés]

A hatalom megszerzésével az Albert-ági Móric (1521–1553) megszerezte az Ernő-ág birtokait is.

I. János György, az ág egyik fontos uralkodója a Protestáns Unió hadvezére volt a harmincéves háború folyamán. Uralkodása alatt a család birtokai tovább növekedtek.

Egy másik fontos Albert-ági uralkodó volt Erős Ágost, aki a szász uralkodói címen kívül a lengyel királyi címet is viselte.

A napóleoni háborúk során III. Frigyes Ágost választófejedelem belépett Napóleon oldalára állt, a császár ezért elismerte őt a Szászország királyának (I. Frigyes Ágost néven). 1806-ban a király csatlakozott a Napóleon által létrehozott Rajnai Szövetségbe, 1807-ben megkapta a Napóleon által kreált Varsói Hercegség uralkodói címét is (Varsó hercege). A szövetségért azonban az uralkodócsalád és az ország Napóleon bukása után súlyos árat fizetett, Szászország jelentős területeit Poroszországhoz és Bajorországhoz csatolták.

Az utolsó uralkodót, III. Frigyes Ágostot az 1918-as forradalom vihara söpörte el.

Forrás[szerkesztés]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 247-248. old.

További információk[szerkesztés]