Szászország

	Szászország
; Szászország zászlaja	; Szászország címere
Fővárosa	Drezda
	é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 13° 43′ 60″51.050000°N 13.733333°EKoordináták: é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 13° 43′ 60″51.050000°N 13.733333°E
Legnagyobb város	Lipcse
Államforma	szabad állam
	Vezetők
miniszterelnök	Michael Kretschmer (CDU)
hatalmon lévő párt	CDU/SPD/Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	szász dialektus, felső szorb
Tagság	Lista IT Planning Council
	Népesség
Népesség	4 089 467 (2023. december 31.)
Becsült	4 046 385 fő (2013)
Népsűrűség	251 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18 413 km²
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szászország témájú médiaállományokat.

Szászország (németül: Sachsen, felső-szorb nyelven: Sakska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén. Történelmi, kulturális és gazdasági szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű, az ország egyik ipari és tudományos központja, amely a német újraegyesítés óta dinamikusan fejlődik. A tartomány gazdag múlttal rendelkezik: már a középkorban meghatározó szerepet játszott a német fejedelemségek között, később pedig a szász választófejedelmek és királyok révén politikai és kulturális befolyásra tett szert. Ma Szászország különösen jelentős az innováció, a gépipar, a mikroelektronika és az autóipar területén. Emellett gazdag művészeti öröksége, kiváló egyetemei (mint például a lipcsei és a drezdai egyetem), valamint UNESCO világörökségi helyszínei révén is figyelemre méltó. Több mint négymillió lakosával Szászország a hetedik legnépesebb, körülbelül 18 450 négyzetkilométeres területével pedig a tizedik legnagyobb tartomány, így a 16 német tartomány között középhelyet foglal el. Népsűrűsége hozza az országos átlagot.

Nyugatról Türingia és Szász-Anhalt, északról Brandenburg, keletről Lengyelország, délről pedig Csehország és Bajorország határolja. Székhelye az "Elba Firenzéje" becenéven is gyakran nevezett Drezda, amely híres lenyűgöző barokk és rokokó építészetéről. Kiemelkedő nevezetességei közé tartozik a Zwinger-palota, a Frauenkirche és a világhírű Zöld Boltozat kincstára. De nevezetesebb települései közé tartozik Lipcse, amely a legnépesebb város, gazdasági, zenei és oktatási központ, Chemnitz ipari központ, a műszaki fejlődés egyik bázisa, illetve Zwickau, az autóipar (pl. Audi, Trabant) egyik bölcsője.

Területe változatos: nyugaton dombságok, középen alföldek, délen pedig a Szász-Érchegység (Erzgebirge) húzódik. A legmagasabb pont a Fichtelberg (1215 m), míg az Elba folyó völgye termékeny mezőgazdasági területet biztosít. A tartományt átszeli több jelentős folyó, köztük az előbb említett Elba, a Mulde és a Neiße. Drezda az Elba völgyében, festői környezetben fekszik. A régió erdőkben, nemzeti parkokban és természetvédelmi területekben gazdag, például a Szász Svájc (Sächsische Schweiz) híres sziklás tájairól. Földrajzi fekvése elősegíti a turizmust, a kereskedelmet és a határon átnyúló kapcsolatokat is.

Története a középkorig nyúlik vissza, amikor a terület a Szász Hercegség, majd a Szász Választófejedelemség része lett a Német-római Birodalomban. A 15. századtól a Wettin-ház uralkodott itt, és Drezda fényűző udvari központtá vált. A 18. században Szászország erős politikai és kulturális szerepet játszott, különösen II. (Erős) Ágost uralkodása idején, aki egyben Lengyelország királya is volt. A napóleoni háborúk után királysággá vált, majd 1871-ben csatlakozott a Német Császársághoz. A második világháborúban Drezda súlyos bombázásokat szenvedett el, majd Szászország a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) része lett. 1990-ben, a német újraegyesítés után ismét szövetségi tartományként csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Azóta a régió dinamikusan fejlődik gazdaságilag és kulturálisan egyaránt.

Nevének eredete

A Szászország név eredete a "Szász" (németül: Sachsen) etnonimából származik, amely a terület első népei, a szászok nevére vezethető vissza. A szászok germán törzs voltak, akik az ókor végén és a középkor elején kezdtek letelepedni a mai Észak-Németország és Szászország területén.

Fekvése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Déli természetes határa Csehország felé az Elster-hegység, az Érchegység és a Nyugati-Szudéták, keleten Lengyelország felé a Neisse folyó.

Története

Bővebben: Szászország történelme

Közigazgatás

A tartomány 10 járásra (Landkreis) és három járási jogú városra oszlik.

Járás	Székhely	Terület (km²)	Népesség (fő, 2018)
Szászország járásai
Bautzen	Bautzen	2395,6	300 880
Érchegységi (Erzgebirgskreis)	Annaberg-Buchholz	1827,91	337 696
Észak-szász (Nordsachsen)	Torgau	2028,56	197 673
Görlitz	Görlitz	2111,41	254 894
Közép-szász (Mittelsachsen)	Freiberg	2116,85	306 185
Lipcse	Borna	1651,32	257 763
Meissen	Meissen	1454,59	242 165
Szász Svájc–Kelet-érchegységi (Sächsische Schweiz-Osterzgebirge)	Pirna	1654,19	245 611
Vogtlandi (Vogtlandkreis)	Plauen	1412,42	227 796
Zwickau	Zwickau	949,79	317 531
Járási jogú város		Terület (km²)	Népesség (fő, 2018)
Chemnitz		221,05	247 237
Drezda (Dresden)		328,48	554 649
Lipcse (Leipzig)		297,8	587 857

Főbb városai

Drezda

Bővebben: Drezda

Szászország fővárosa Drezda (németül Dresden), amely 536 000 lakosával és 300 km² területével jelentős város a régióban. Itt működik a 2002-ben megnyílt Volkswagen-gyár 400 alkalmazottal.

Főbb látványosságai:

Semperoper
Zwinger
Frauenkirche (barokk stílusú)
Drezdai vár

Egyéb nagyvárosok

Lipcse

Német neve: Leipzig. Itt alkotott Johann Sebastian Bach és ifjúkorában Richard Wagner. Szimbóluma a Völkerschlachtdenkmal, azaz a népek csatájának emlékműve. További látványosságai a Bach-múzeum és a Tamás-templom.

Chemnitz

Szászország harmadik legnagyobb városa. Szimbóluma Karl Marx fejszobra, a Nischel. Az NDK fennállásának ideje alatt Chemnitz a Karl-Marx-Stadt nevet viselte.