Zwickau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zwickau
Zwickau Hauptmarkt Panorama.jpg
Zwickau címere
Zwickau címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Chemnitz
Járás Zwickau járás (1990–)
Polgármester Pia Findeiß (SPD)
Irányítószám 08001–08066
Körzethívószám 0375
Rendszám Z
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 94 340 fő (2009. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 440 m
Terület 102,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zwickau (Németország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 12° 29′
Zwickau (Szászország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Szászország térképén
Zwickau in Z.svg
Zwickau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.

Zwickau város Németországban, Szászországban. Lakóinak száma kb. 124 000 fő.

Fekvése[szerkesztés]

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

Története[szerkesztés]

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek életek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrich. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferencesrendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg Frigyes őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a „Codex Statutorum Zviccaviensium“ okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt. A 20. század elején. Újabban a VEB Sachsenring, a Trabant autók gyára tette a város nevét ismertté. Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

Közigazgatás[szerkesztés]

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

Kerületek és városrészek
  • Közép kerület (11–15):
    Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)
  • Kelet kerület (21–28):
    Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
    Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)
  • Észak kerület (31–39):
    Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
    Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)
  • Nyugat kerület (41–44):
    Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)
  • Dél kerület (51–59):
    Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

Városbővítés[szerkesztés]

A városhoz a következő településeket csatolták:

  • 1895. január 1.: Pölbitz
  • 1902. október 1. Marienthal
  • 1905. január 1. Eckersbach
  • 1922. január 1. Weißenborn
  • 1923. január 1. Schedewitz
  • 1939. április 1. Brand és Bockwa
  • 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
  • 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
  • 1993. július 1. Hartmannsdorf
  • 1996. április 1. Rottmannsdorf
  • 1996. október 1. Crossen
  • 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

Látnivalók[szerkesztés]

Zwickauban született[szerkesztés]

Zwickauban élt[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
  • Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
  • Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
  • Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
  • Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
  • Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
  • Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

Hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]