Ugrás a tartalomhoz

Zwickau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zwickau
Zwickau címere
Zwickau címere
Zwickau zászlaja
Zwickau zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületChemnitz
Járásszabad város
PolgármesterPia Findeiß (SPD)
Irányítószám08001–08066
Körzethívószám0375
RendszámZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség87 172 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Terület102,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″50.718889°N 12.496111°EKoordináták: é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″50.718889°N 12.496111°E
Zwickau (Szászország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Zwickau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zwickau város Németországban, Szászországban. Közel 90 ezer fő lakosával Szászország negyedik legnagyobb városa és a tartomány DNy-i részének regionális központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

Története

[szerkesztés]

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

Az Érchegységben található ezüstérc-lelőhelyek miatt a 15-16. században jelentősen fejlődött és a vidék fontos gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát.

Az 1525-ös német anabaptista mozgalom innen indult a „zwickaui próféták” ihletésére.[2] Wittenberg után ez lett a második város Európában, amely csatlakozott az evangélikus reformációhoz.

A város súlyosan sérült a 17. századi harmincéves háború során.

20-21. század

[szerkesztés]

1945. április 17-én amerikai csapatok vonultak be a városba. 1945. június 30-án átadták Zwickaut a szovjet Vörös Hadseregnek.

1960-ban súlyos bányabaleset történt. Robbanás történt a „Karl Marx” kőszéngyárban, 123 bányász életét vesztette.

A 21. században jelentős munkaadó a Volkswagen konszern gyára.

Gazdaság

[szerkesztés]

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt.

A német autóipar egyik bölcsője. A zwickaui autógyártás több mint száz éves hagyománya a 20. század elején kezdődött a Horch (1904) és az Audi (1909/1910) gyárak megalapításával, amelyeket az Auto Union vett át az 1930-as és 1940-es években, majd az NDK-ban a Sachsenring folytatta a hagyományt, a Trabant autók gyártásával. Ma a Volkswagennek van itt gyára.

Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

Kerületek és városrészek
  • Közép kerület (11–15):
    Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)
  • Kelet kerület (21–28):
    Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
    Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)
  • Észak kerület (31–39):
    Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
    Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)
  • Nyugat kerület (41–44):
    Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)
  • Dél kerület (51–59):
    Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

Városbővítés

[szerkesztés]

A városhoz a következő településeket csatolták:

  • 1895. január 1.: Pölbitz
  • 1902. október 1. Marienthal
  • 1905. január 1. Eckersbach
  • 1922. január 1. Weißenborn
  • 1923. január 1. Schedewitz
  • 1939. április 1. Brand és Bockwa
  • 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
  • 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
  • 1993. július 1. Hartmannsdorf
  • 1996. április 1. Rottmannsdorf
  • 1996. október 1. Crossen
  • 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

Látnivalók

[szerkesztés]

Zwickauban született

[szerkesztés]

Zwickauban élt

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
  • Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
  • Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
  • Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
  • Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
  • Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
  • Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Chisholm, Hugh , szerk. (1911). " Zwickau ". Encyclopædia Britannica . Vol. 28 (11. kiadás). Cambridge University Press. p. 1061.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]