Volkswagen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Volkswagen AG
Volkswagen logo 2012.svg
Wolfsburg VW-Werk.jpg
Típus (Nyilvánosan működő) Részvénytársaság
Alapítva 1937
Székhely Wolfsburg, Németország
Vezetők Matthias Müller (vezérigazgató)
Alapító Ferdinand Porsche
Iparág Gépjárműgyártás
Tulajdonos
  • Porsche Automobil Holding SE
  • Qatar Investment Authority
  • Hannoversche Beteiligungsgesellschaft
Forma Aktiengesellschaft
Árbevétel 104,875 milliárd euró (2006)
Alkalmazottak száma 344 902 (2005)
Anyavállalata
  • Hannoversche Beteiligungsgesellschaft
  • Porsche Automobil Holding SE
Leányvállalatai Audi, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Porsche, Ducati, SEAT, Skoda, Volkswagen, Man, Scania
Tőzsde
  • Frankfurt Stock Exchange
  • OTC Markets Group

A Volkswagen AG weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Volkswagen AG témájú médiaállományokat.

A Volkswagen konszern német autógyártó vállalat, egyike a legnagyobb autógyártó cégeknek a világon. A cégcsoporthoz tizenkét márka tartozik – a Volkswagen, Audi, SEAT, Škoda, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Porsche, Ducati, Volkswagen Nutzfahrzeuge, Scania és az MAN. Ezenkívül – 19,9%-kal – a Suzuki legnagyobb részvényese. A csoport legnagyobb piaca Kína, ahol külön leányvállalata működik Volkswagen Group China néven. 2011-ben a Volkswagen csoport összesen 9,265 millió autót adott el, mellyel a nemzetközi személygépkocsi-piacon 12,3 %-os részesedést ért el.[1]

A 2011. évi 300 milliárd eurós forgalmát tekintve az egyik legfontosabb európai iparvállalat.[1]

A cég vezetője 2015 óta Matthias Müller.[2]

Története[szerkesztés]

A Volkswagent 1937-ben alapította a nemzetiszocialista német kormány, eredetileg a Volkswagen Bogár gyártására. Adolf Hitler arra utasította az akkori fejlesztőket, élükön Ferdinand Porschével, hogy egy KdF-Wagent, egy „népautót” tervezzenek, mely olcsó, egyszerű , de minősége verhetetlen. A második világháború után 1945-ben az angol hadsereg vette át a lebombázott romokban lévő gyár irányítását. Elkezdődött újra a Bogár gyártása. 1948-ban a brit kormány visszaadta a gyárat teljes egészében a németeknek, akik a volt Opel elnökét, Heinrich Nordhoffot nevezték ki a gyár főnökének.

1960-ban a német kormány részvénytársasággá alakította a céget, részvényei megjelentek a német tőzsdén. 1985 júliusa óta ezeken az értékpapírokon Volkswagen AG-nek (Volkswagenwerk Aktien Gesellschaft) nevezik a társaságot. Ez volt az első jele a cég jövőbeli terveinek – növelni a globális befolyást a nemzetközi autópiacon, melyet más autóipari márkák fúziójában látott. A – Németország kivételével – mindenhol Volkswagen Csoportnak nevezett konszern jelenleg a legnagyobb autógyártó a világon (2009). 2005-ben több mint 5,2 millió járművet értékesített, világpiaci részesedése 9%-nál is nagyobb.

1998-ban 3 sport- és luxusautó gyártót is felvásárolt, az olasz Lamborghinit, a francia Bugattit, és az angol Bentleyt. A Bugatti Veyron bekerült a Guiness Rekordok könyvébe is, mint a világ leggyorsabb szériaautója. A Lamborghini eladásai is soha nem látott rekordokat döntöttek meg az olasz sportkocsi gyárban az utóbbi évtizedben, valamint mára a Bentley uralja a luxusautó piacot.

2005 októberében a Porsche 18,53%-os érdekeltséget szerzett a gyárban, melyet 2006 júliusában 25%-ra növelt. Még ugyanebben az évben 30,9%-osra nőtt, szakértők szerint ez a befektetés tökéletesen megfelelt a Porsche stratégiájának.

2009-ben aztán nagy fordulat következett. Eredetileg Wolfgang Porsche szerette volna felvásárolni a Volkswagent, mely párharc hosszú éveken át zajlott a két gyártó közt, ám végül a Porschét integrálták a wolfsburgi Volkswagen konszernbe, a Volkswagen AG fokozatosan olvasztotta be a sportautó gyártót, kifizetve a Porsche hatalmas, több milliárd eurós tartozásainak nagy részét.

2010-ben 19,9 %-os részesedést vásároltak a Suzukiban, mellyel a Suzuki legnagyobb részvényesévé váltak.

2012-ben felvásárolták az olasz Ducati sportmotorkerékpár gyártót is.

2015-ben az amerikai környezetvédelmi hatóság, az EPA által robbant ki hatalmas botrány a konszern körül, amikor bejelentette: a Volkswagen az elmúlt hat évben úgy manipulálta “tiszta dízel”-üzemű autóinak szoftverét, hogy a teszteken a kibocsátott nitrogén-dioxid mennyisége a határ alatt maradjon, normál üzemben azonban az autók emissziós értékei jóval a határérték fölött voltak. A VW részvényeinek értéke folyamatosan esik a frankfurti tőzsdén.

Vezetőség[szerkesztés]

Márkák[szerkesztés]

A cég profilja jelenleg 12 különböző márkával bír:

További 5 márka volt a palettán, amelyeket ma már nem gyártanak:

Teherautó- és kamionpiac[szerkesztés]

A Volkswagen a legnagyobb részesedésű tulajdonosa a Scania AB-nek, a világ egyik vezető teherautó és kamion gyártójával. 2007 márciusában ugyan csökkent minimálisan a részesedésük (20,03%-ról 16,5%) mégis ők birtokolják a szavazati jogok 33,4%-át (amelyből előtte 35,31%-ot birtokoltak.)

2006. október 4-én 15,1%-os érdekeltséget tudhatott sajátjának a szintén német MAN AG-ben, amely a Scaniahoz hasonlóan teherautókat és kamionokat gyárt. Később ezt a részesedést 29,9%-ra növelte. Eredetileg a Volkswagen terve volt, ezen a gépjárműpiacon összeolvassza a MAN-t, a Scaniat, és a Volkswagen haszongépjárműveit (melyek főképpen Brazíliában teljesítenek szolgálatot). Így – ha ez megtörténik – az előrejelzések szerint legalább 25,1%-os piaci részesedést szerezhetnek a teherautó- és kamionpiacon.

Lehetséges együttműködés a Protonnal[szerkesztés]

2007. január 26-án malajziai jelentések szerint a Volkswagen konszern és a Proton aláírt egy megállapodást, amely szerint a konszern megvásárolja a Proton cég személyautó részlegének 51%-át. Később kiderült, hogy ez nem így történt, de a tárgyalások még mindig folynak a két cég között. A Proton cég iránt erős érdeklődést mutat a General Motors is.

Befektetők[szerkesztés]

A Volkswagen konszern tulajdonosai 2013. december 31-i állapot szerint:

Volkswagen modellek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Volkswagen Aktiensgesselschaft – Der Konzern (német nyelven). © Volkswagen AG. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  2. Matthias Mueller named Volkswagen chief executive. BBC, 2015. szeptember 25.

További információk[szerkesztés]