1905

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1905 más naptárakban
Gergely-naptár 1905
Ab urbe condita 2658
Bahái naptár 61 – 62
Berber naptár 2855
Bizánci naptár 7413 – 7414
Buddhista naptár 2449
Burmai naptár 1267
Dzsucse-naptár -6
Etióp naptár 1897 – 1898
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1960 – 1961
Shaka Samvat 1827 – 1828
Kali juga 5006 – 5007
Holocén naptár 11905
Iráni naptár 1283 – 1284
Japán naptár 2565 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4601–4602
Kopt naptár 1621 – 1622
Koreai naptár 4238
Muszlim naptár 1322 – 1323
Örmény naptár 1354
ԹՎ ՌՅԾԴ
Thai szoláris naptár 2448
Zsidó naptár 5665 – 5666

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1850-es évek1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek

Évek: 19001901190219031904190519061907190819091910

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 26február 4. – Lezajlanak az 1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. (I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartotta Tisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel súlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztes szövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.)
  • február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít.[1]
  • április 8. – Meghal Josip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja.[2]
  • május 31. – Távozóban a párizsi Operából egy anarchista merényletet kísérel meg XIII. Alfonz spanyol király ellen. (A merénylet sikertelenül végződik.)[3]
  • június 1112. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt.[1]
  • szeptember 5.Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja az orosz–japán háborút.
  • szeptember 15.Vörös Péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
  • október 23. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája. (Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.)[2]
  • október 17.Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz.[2]
  • november 4.II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az 1899-es manifesztumot, mely korlátozta Finnország autonómiáját az Orosz Birodalmon belül.
  • november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében. (Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.)[1]
  • november 18. – Megszületik az önálló Norvég Királyság.
  • november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepélyes letételére csak december 8-án kerül sor.)
  • november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezett morva paktumot Ferenc József is szentesíti. (A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.)[1]
  • november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében. (Ez az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.)[1]
  • december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet. (Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.)[4]
  • december 14.Zsolnán bejelentik a Szlovák Néppárt megalakulását.[1]
  • december 28. – Bolgár–szerb vámunió.[2]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az év folyamán
    • Oroszországban megkezdődik a forradalom.
    • Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelenik meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez.
    • Az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben.
    • A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát.
    • A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vádorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő.[1]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek.

1905 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1905 a fény éve
  • 1905-ben Albert Einstein úgy gondolta, hogy a fény fotonok áradása. Megszületett híres elmélete az E=mc2. 1905-ből így lett a fény éve - a fizika fényes éve, bár később a fény jelenségének értelmezése elvezetett a kvantummechanika megszületéséhez.

1905 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Lénárd Fülöp
Kémiai Adolf von Baeyer
Orvosi-fiziológiai Robert Koch
Irodalmi Henryk Sienkiewicz
Béke Bertha von Suttner

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 125. oldal, ISSN 0238-3748
  2. ^ a b c d Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 160. oldal, ISSN 0238-3748
  3. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 121. oldal
  4. Birkás Antal: Állam és egyház kapcsolata: Csehország, Franciaország és Szlovákia (magyar nyelven). kitekinto.hu, 2011. augusztus 8. (Hozzáférés: 2015. február 15.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1905 témájú médiaállományokat.