1905

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1905 más naptárakban
Gergely-naptár 1905
Ab urbe condita 2658
Bahái naptár 61 – 62
Berber naptár 2855
Bizánci naptár 7413 – 7414
Buddhista naptár 2449
Burmai naptár 1267
Dzsucse-naptár -6
Etióp naptár 1897 – 1898
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1960 – 1961
Shaka Samvat 1827 – 1828
Kali-juga 5006 – 5007
Holocén naptár 11905
Iráni naptár 1283 – 1284
Japán naptár 2565 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4601–4602
Kopt naptár 1621 – 1622
Koreai naptár 4238
Muszlim naptár 1322 – 1323
Örmény naptár 1354
ԹՎ ՌՅԾԴ
Thai szoláris naptár 2448
Zsidó naptár 5665 – 5666

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1850-es évek1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek

Évek: 19001901190219031904190519061907190819091910

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 26február 4. – Lezajlanak az 1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. (I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartotta Tisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel súlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztes szövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.)
  • február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít.[1]
  • április 8. – Meghal Josip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja.[2]
  • május 31. – Távozóban a párizsi Operából egy anarchista merényletet kísérel meg XIII. Alfonz spanyol király ellen. (A merénylet sikertelenül végződik.)[3]
  • június 1112. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt.[4]
  • szeptember 5.Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja az orosz–japán háborút.
  • szeptember 15.Vörös Péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
  • október 23. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája. (Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.)[5]
  • október 17.Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz.[6]
  • november 4.II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az 1899-es manifesztumot, mely korlátozta Finnország autonómiáját az Orosz Birodalmon belül.
  • november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében. (Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.)[7]
  • november 18. – Megszületik az önálló Norvég Királyság.
  • november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepélyes letételére csak december 8-án kerül sor.)
  • november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezett morva paktumot Ferenc József is szentesíti. (A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.)[8]
  • november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében. (Ez az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.)[9]
  • december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet. (Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.)[10]
  • december 14.Zsolnán bejelentik a Szlovák Néppárt megalakulását.[11]
  • december 28. – Bolgár–szerb vámunió.[12]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az év folyamán
    • Oroszországban megkezdődik a forradalom.
    • Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelenik meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez.
    • Az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben.
    • A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát.
    • A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vádorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő.[13]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek.

1905 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1905 a fény éve
  • 1905-ben Albert Einstein úgy gondolta, hogy a fény fotonok áradása. Megszületett híres elmélete az E=mc2. 1905-ből így lett a fény éve - a fizika fényes éve, bár később a fény jelenségének értelmezése elvezetett a kvantummechanika megszületéséhez.

1905 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1905 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Lénárd Fülöp
Kémiai Adolf von Baeyer
Orvosi-fiziológiai Robert Koch
Irodalmi Henryk Sienkiewicz
Béke Bertha von Suttner

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  2. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 160. o.
  3. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 121. oldal
  4. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  5. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 160. o.
  6. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 160. o.
  7. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  8. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  9. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  10. Birkás Antal: Állam és egyház kapcsolata: Csehország, Franciaország és Szlovákia (magyar nyelven). kitekinto.hu, 2011. augusztus 8. (Hozzáférés: 2015. február 15.)
  11. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
  12. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 160. o.
  13. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1905 témájú médiaállományokat.