1290
| 1290 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1290 |
| Ab urbe condita | 2043 |
| Bahái naptár | -554 – -553 |
| Berber naptár | 2240 |
| Bizánci naptár | 6798 – 6799 |
| Buddhista naptár | 1834 |
| Burmai naptár | 652 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1282 – 1283 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1345 – 1346 |
| Shaka Samvat | 1212 – 1213 |
| Holocén naptár | 11290 |
| Iráni naptár | 668 – 669 |
| Japán naptár | 1950 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3986–3987 |
| Kopt naptár | 1006 – 1007 |
| Koreai naptár | 3623 |
| Muszlim naptár | 688 – 689 |
| Örmény naptár | 739 ԹՎ ՉԼԹ |
| Thai szoláris naptár | 1833 |
| Zsidó naptár | 5050 – 5051 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek
Évek: 1285 – 1286 – 1287 – 1288 – 1289 – 1290 – 1291 – 1292 – 1293 – 1294 – 1295
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- július 10. – Körösszeg várában három kun orgyilkos meggyilkolja IV. László királyt.[1] (Lászlót a csanádi székesegyházban helyezik örök nyugalomra.[2] A 27 éves király halálával fellángol a harc a trónkövetelők között.)[3]
- július 23. – Miután András herceget Bécsből szerzetesek Magyarországra szöktetik, Ladomér érsek – a pápa értesítése nélkül – III. András néven magyar királlyá koronázza. (Az új királyt a főurak egy része és a külső hatalmak sem ismerik el.)[3]
- augusztus 31. – Albert osztrák herceg – IV. Béla hűbérnyilatkozata alapján – trónkövetelőként lép fel, míg a pápa Martell Károlyt, V. István unokáját támogatja.[3]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- október – Egy csaló IV. László testvérének kiadva magát trónigénnyel betör az országba, de kiverik. III. András hatalma megszilárdulni látszik, de a király az őt támogató főuraknak van kiszolgáltatva.[3]
- az év folyamán –
- I. Eduárd angol király száműzi a zsidókat Angliából (lásd még: tisá beáv).
- A lisszaboni egyetem alapítása.
- András kerül a győri püspöki székbe.[4]
- III. András feleségül veszi Fenennát, egy száműzetésben élő lengyel herceg leányát.[5]
- Küngös első írásos említése.
Születések[szerkesztés]
Halálozások[szerkesztés]
- május 10. – II. Rudolf osztrák herceg (* 1271)
- június 23. – IV. Henrik lengyel fejedelem (* 1258)
- július 10. – IV. László magyar király (* 1262)
- szeptember 26. – I. Margit skót királynő (* 1283)
- december 18. – I. Magnus svéd király (* 1275)
- Szaven-Pahlavuni Szibilla antiochiai fejedelemné (* 1240 körül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 16. köt., KÖN–LER, Kossuth Kiadó, [Budapest], 2013, 283-284. oldal, ISBN 978-963-09-6810-2
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 37. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
- ↑ a b c d Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 29. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 1. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 251. p.
- ↑ Kristó Gyula: A II. András-ág (1205–1301). In.: Rubicon. XXII. évf., 216. (2011/1.) különsz., 66. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1290 témájú médiaállományokat.