Küngös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küngös
Küngös címere
Küngös címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Szabó Gergely Attila (független)[1]
Irányítószám 8162
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 471 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 9,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Küngös (Magyarország)
Küngös
Küngös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 03′ 59″, k. h. 18° 10′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 59″, k. h. 18° 10′ 23″
Küngös (Veszprém megye)
Küngös
Küngös
Pozíció Veszprém megye térképén

Küngös község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Lepsény–Veszprém-vasútvonal mellett fekszik, de itt 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom. Küngös a Bakony és a Mezőföld találkozásánál fekszik, Berhida felé indulva a Bakony vonulatai láthatóak, ám ha Csajág felé indulunk el, akkor a Mezőföldi terül elénk.

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Berhida 6 km, Csajág 3 km közúton. Határos még (földúton) Balatonkenesével, Papkeszivel, Ősivel és Fülével.

Története[szerkesztés]

Küngös besenyő származású Kunigundát jelent. IV. Béla leánya viselte a nevet. Először 1290-ben említik Kingus néven. 1729-ben Egyházküngöspuszta és Pusztaküngös néven a Kenesey és Tóth nemzetség, valamint a Vojnich bárók egyikének birtoka. [3][4]

Három évszázadon át pusztaként, a 19. század közepén kezd faluvá válni Küngösként 307 lakossal. 1828-ban 307, 1960-ban 655, 2006-ban 560 lakosa volt.

1941-ben a lakosok egynegyede már ipari munkás volt. 1945 után egy állami gazdaság és egy tsz birtokolta. Önálló polgármesterség Csajággal közös körjegyzőséggel. Jellemzője a sok fa, a lakosság rendszeresen pótolja a kipusztult fákat.

A falunév helyi magyarázata:

Régen, még az első világháború előtt, a falu határában (a temető fölötti domb tetején) egy lobogó inges férfialakot ábrázoló kőszobor állt, amelyet kőinges – helyi tájszólással „küüngös” – szobornak neveztek. A kőszobor nagy valószínűséggel létezett még az 1900-as évek elején is. Az öregek szerint a Középkút mellett álló szobrot egyszer a berhidai legények ellopták, de a küngösiek visszalopták. A szobrot puha mészkőből faragták, rég elporlott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Szabó Gergely Attila (független)
Korábban

Személyek[szerkesztés]

  • Kingusi Dénes (gróf, 1290)
  • Babarczi Schwartzer Ottó
  • Bajsai Vojnits Sándor és bajsai Vojnits Sándorné
  • Kenessey család
  • Csete család
  • Frimmel család
  • Vörös család
  • Molnár család
  • Tóth család
  • Ries István

Nevezetességei[szerkesztés]

A háromutcás falu közepén álló kis kastély (kúria) a Vojnich bárók tulajdona volt az államosításig. Azt követően a (Veszprémi) Állami Gazdaság kerületi központjaként használták. A kastély rózsakertjét és a park egy részét a Gazdaság karbantartotta, de az 1980-as évek végén sajnos elpusztult, az épület három tornyának gyönyörű kovácsoltvas korlátdíszítései közül a középső pedig a tetőjavítás áldozata lett.

A kastély 1917-ben

A 19–20. század fordulóján báró Schwartzer Ottó téglát is égettetett B S O téglapecséttel, még mindig találhatók a falakban ilyen téglák szerte a faluban.

A faluban ered a Bürkösréti patak. A fő utcával (Kossuth utca) párhuzamosan csordogál a szomszéd falu, Csajág felé. A fő utcával szintén párhuzamosan fut a VeszprémDombóvár, később Veszprém–Tamási, aztán már csak a végül megszűnt Lepsény–Veszprém-vasútvonal.

Az 1960-as évek elején még sokat meséltek arról, hogy a Várhegyen (Csajág felé, a vasút után a Várhegyút dűlő mellett) állt valamikor egy vár, melyet a török időkben még a nemes Kenessey kapitány védett és az ekék ki szoktak fordítani pénzeket, faragott köveket. Akkortájt még magán zárkertek, pincék voltak azon a részen, mielőtt a termelőszövetkezet egybeszántotta volna.

A temető

A falu temetőjében látható a mintegy 20–30 darabos, 18–19. századi és a 20. század elejéről származó sírkőgyűjtemény.

Az 1970-es években itt volt az ország legnagyobb levendula- és mandulaültetvénye. A mintegy százhektáros őszibarackosban építőtábor is üzemelt.

A hatvanas években volt női röplabdacsapata, röplabdapálya az akkori orvosi rendelő mellett, focicsapata, néptánckör és színjátszókör. A kastély kultúrteremként használt nagytermében sokáig megvolt a színpad és a János vitéz olajfestésű díszletei.

A Szent Kinga-kápolna

Nagy nevezetességei nincsenek, hiszen ez egy háromutcás falucska a Balaton háta mögött.

A küngösi harangláb

Az Árpád-házi Szent Kinga-kápolna alapköve 2005 áprilisában került a helyére. Tornyának magassága 14 méter. A harangláb – amelyet Dusicza Ferenc és Beke Zsolt plébános áldott meg, 2011-ben – három harangja közül a legfelsőt Szent Kinga, a középsőt Szent Margit és Boldog Jolánta névre keresztelték, a legalsó a Nagyboldogasszony nevet kapta. Az első Szent Kinga búcsú miséjét Beke Zsolt plébános a határ menti Őrség által az új templomnak adományozott miseruhában (casulában) mutatta be.

Nevezetességekhez sorolhatjuk az 1724-ben kapott haranglábat, amelyet a Kenessey család adományozott.

Testvértelepülés[szerkesztés]

  • Güterfelde-Stahnsdorf [5]

Források[szerkesztés]

  1. Küngös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Küngös honlapja
  4. Római villától a kastélyszerű kúriáig - Szent Kinga falujának története
  5. Stahnsdorf weblapja németül