Bautzen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bautzen (Budyšin)
City Bautzen Germany 104.JPG
Bautzen címere
Bautzen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Járás
  • Bautzen
  • Kreishauptmannschaft Bautzen
  • Bautzen
Alapítás éve 1201
Polgármester Christian Schramm (CDU)
Irányítószám 02625
Körzethívószám
  • 03591
  • 035935
Rendszám BZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 40 273 fő (2011. máj. 9.)
Népsűrűség 1532 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Terület 66,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bautzen (Németország)
Bautzen
Bautzen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″
Bautzen (Szászország)
Bautzen
Bautzen
Pozíció Szászország térképén
Bautzen in BZ.svg
Bautzen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.

Bautzen (Loudspeaker.svg kiejtése, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.

Története[szerkesztés]

A bautzeni városháza

Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott. 1479 és 1490 között Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.

A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.

A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok:

  • Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
  • Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej BudyšinSzorb múzeum
  • Domschatzkammer St. Petri
  • Alte Wasserkunst
  • Gedenkstätte Bautzen

Színházak:

Német-szorb Népszínház
  • Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
  • Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.