Németország szövetséges megszállása
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Németország szövetséges megszállása | |||
| 1945 – 1949 / 1990 | |||
|
|||
 |
|||
| Németországi megszállási övezetek | |||
| Fővárosa | Berlin | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németország szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.
|
|||
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A második világháborúban győztes szövetséges hatalmak korábbi megállapodásuk értelmében négy megszállási övezetre osztották Németországot.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
Szövetséges döntések a háború végén[szerkesztés]
1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom, azaz a náci Németország kapitulációjával Európában befejeződött a második világháború. A győztes szövetséges hatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már korábban, 1945 februárjában Jaltában tárgyalássorozatot kezdtek a háború lezárását követő világpolitikai rendezésekről és ezen a konferencián született döntés arról is, hogy Németországot a legyőzését követően négyhatalmi megszállás alá kell vonni.
Megszállási övezetek[szerkesztés]
A négyhatalmi megszállás a négy hatalom megszállási övezeteinek (zónáinak) kialakítását jelentette, amelyek viszont nem a frontvonalak találkozási vonala mentén, hanem az egyes német tartományok eredeti határait követve történt. Így a zónák kialakítása 1945 nyarán jelentős csapatmozgásokkal járt, mert a nyugati és a szovjet csapatoknak is kölcsönösen át kellett adniuk egyes területeket. A felosztás eredménye végül a négy zóna lett, az alábbiak szerint:
| brit zóna | amerikai zóna | francia zóna | szovjet zóna | |
|---|---|---|---|---|
| megszállt területek | Schleswig-Holstein, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália | Bajorország, Hessen, Württemberg-Baden, Bréma | Baden, Rajna-vidék-Pfalz, Württemberg-Hohenzollern, Saar-vidék | Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia |
| parancsnokság helye | Bad Oeynhausen | Frankfurt am Main | Baden-Baden | Berlin-Karlhorst |
Berlin felosztása[szerkesztés]
Noha Berlin mélyen a szovjet megszállási övezetben helyezkedett el, a szövetségesek döntése értelmében a várost külön négyhatalmi megszállási területre, ún. szektorokra osztották fel, az egyes kerületek határai mentén, az alábbiak szerint:
| brit szektor | amerikai szektor | francia szektor | szovjet szektor | |
|---|---|---|---|---|
| városrész | nyugati-középső | déli-középső | északi | keleti |
| megszállt kerületek | Tiergarten, Charlottenburg, Wilmersdorf, Spandau | Kreuzberg, Neukölln, Tempelhof, Schöneberg, Steglitz, Zehlendorf | Reinickendorf, Wedding | Mitte, Prenzlauer Berg, Friedrichshain, Pankow, Weissensee, Lichtenberg, Treptow, Köpenick, Marzahn (1979-től), Hohenschönhausen (1985-től), Hellersdorf (1986-tól) |
| szektor érdekességek | ebbe a szektorba került a Reichstag és a híres spandaui börtön | ebben a szektorban volt a Nyugat-Berlint sújtó szovjet blokád idején kialakított légihíd bázisa (a tempelhofi katonai repülőtér), a keletnémetek számára nyugati híreket szolgáltató RIAS rádióállomás és a híres Checkpoint Charlie ellenőrzőpont. | - - | ide került a város híres főútja, az Unter den Linden, a végén álló, a város jelképét jelentő Brandenburgi kapuval, valamint a tőle nem messze fekvő náci kormányzati épületekkel és a Hitler utolsó menedékét jelentő bunkerrel együtt |
Megszállás és kettéosztás[szerkesztés]
A háború következtében meghalt közel tízmillió német katona és civil; jelentős területek elvesztek; 15 millió németet űztek el a korábbi keleti területekről és más országokból; a nagyvárosokat súlyos rombolások érték. Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezet 1949. május 23-án egyesült és létrehozta a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben "Nyugat-Németország" és "Kelet-Németország" volt, Berlin részei pedig "Nyugat-Berlin" és "Kelet-Berlin". A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kijelentette, hogy Bonn csak ideiglenes főváros, egyszer megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.
