Németország szövetséges megszállása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Németország szövetséges megszállása
19451949 / 1990
Németország szövetséges megszállása zászlaja
Németország szövetséges megszállása zászlaja
Németországi megszállási övezetek
Németországi megszállási övezetek
Fővárosa Berlin
ElődállamUtódállam
 Harmadik BirodalomNyugat-Németország 
Német Demokratikus Köztársaság 
Saar-vidék 
Nyugat-Berlin 
Kelet-Berlin 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németország szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.

A második világháborúban győztes szövetséges hatalmak korábbi megállapodásuk értelmében négy megszállási övezetre osztották Németországot.

Előzmények[szerkesztés]

Szövetséges döntések a háború végén[szerkesztés]

1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom, azaz a náci Németország kapitulációjával Európában befejeződött a második világháború. A győztes szövetséges hatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már korábban, 1945 februárjában Jaltában tárgyalássorozatot kezdtek a háború lezárását követő világpolitikai rendezésekről és ezen a konferencián született döntés arról is, hogy Németországot a legyőzését követően négyhatalmi megszállás alá kell vonni.

Megszállási övezetek[szerkesztés]

A négyhatalmi megszállás a négy hatalom megszállási övezeteinek (zónáinak) kialakítását jelentette, amelyek viszont nem a frontvonalak találkozási vonala mentén, hanem az egyes német tartományok eredeti határait követve történt. Így a zónák kialakítása 1945 nyarán jelentős csapatmozgásokkal járt, mert a nyugati és a szovjet csapatoknak is kölcsönösen át kellett adniuk egyes területeket. A felosztás eredménye végül a négy zóna lett, az alábbiak szerint:

  brit zóna amerikai zóna francia zóna szovjet zóna
megszállt területek Schleswig-Holstein, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália Bajorország, Hessen, Württemberg-Baden, Bréma Baden, Rajna-vidék-Pfalz, Württemberg-Hohenzollern, Saar-vidék Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia
parancsnokság helye Bad Oeynhausen Frankfurt am Main Baden-Baden Berlin-Karlshorst

Berlin felosztása[szerkesztés]

Noha Berlin mélyen a szovjet megszállási övezetben helyezkedett el, a szövetségesek döntése értelmében a várost külön négyhatalmi megszállási területre, ún. szektorokra osztották fel, az egyes kerületek határai mentén, az alábbiak szerint:

  brit szektor amerikai szektor francia szektor szovjet szektor
városrész nyugati-középső déli-középső északi keleti
megszállt kerületek Tiergarten, Charlottenburg, Wilmersdorf, Spandau Kreuzberg, Neukölln, Tempelhof, Schöneberg, Steglitz, Zehlendorf Reinickendorf, Wedding Mitte, Prenzlauer Berg, Friedrichshain, Pankow, Weissensee, Lichtenberg, Treptow, Köpenick, Marzahn (1979-től), Hohenschönhausen (1985-től), Hellersdorf (1986-tól)
szektor érdekességek ebbe a szektorba került a Reichstag és a híres spandaui börtön ebben a szektorban volt a Nyugat-Berlint sújtó szovjet blokád idején kialakított légihíd bázisa (a tempelhofi katonai repülőtér), a keletnémetek számára nyugati híreket szolgáltató RIAS rádióállomás és a híres Checkpoint Charlie ellenőrzőpont. - - ide került a város híres főútja, az Unter den Linden, a végén álló, a város jelképét jelentő Brandenburgi kapuval, valamint a tőle nem messze fekvő náci kormányzati épületekkel és a Hitler utolsó menedékét jelentő bunkerrel együtt

Megszállás és kettéosztás[szerkesztés]

A háború következtében meghalt közel tízmillió német katona és civil; jelentős területek elvesztek; 15 millió németet űztek el a korábbi keleti területekről és más országokból; a nagyvárosokat súlyos rombolások érték. Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezet 1949. május 23-án egyesült és létrehozta a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben "Nyugat-Németország" és "Kelet-Németország" volt, Berlin részei pedig "Nyugat-Berlin" és "Kelet-Berlin". A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kijelentette, hogy Bonn csak ideiglenes főváros, egyszer megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.