Ugrás a tartalomhoz

Görlitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görlitz
Görlitz címere
Görlitz címere
Görlitz zászlaja
Görlitz zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületDrezda
JárásGörlitz (1990–)
PolgármesterOctavian Ursu (CDU, 2019)
Irányítószám02826–02828
Körzethívószám03581
RendszámGR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség56 574 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség808 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság201 m
Terület67,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 09′ 10″, k. h. 14° 59′ 14″51.152778°N 14.987222°EKoordináták: é. sz. 51° 09′ 10″, k. h. 14° 59′ 14″51.152778°N 14.987222°E
Görlitz (Szászország)
Görlitz
Görlitz
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Görlitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Görlitz város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland). A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzá tartozott) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]
I. Mátyás magyar király címere

Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ből tesznek említést történelmi források. A 201 méter magasan fekvő ipari település 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után csatlakozott a lausitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A 17. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb károsodás szerencsére nem érte. 1950-ben a keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. 1972 óta római katolikus püspöki székhely.

Gazdasága

[szerkesztés]

Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. A 18. század első harmadából származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignitbányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.

Látnivalók

[szerkesztés]

A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a 15. században épült, de a 18. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A 16. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz (a császárral dacoló) nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben épült. A Városháza az igazi látványosság, amely a 15. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel akkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes 16. és 17. századi oltárokkal, 16. századi szentéllyel.

Híres görlitziek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk

[szerkesztés]