Görlitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görlitz
Altstadtbrücke und Peterskirche in Görlitz.jpg
Görlitz címere
Görlitz címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Járás
  • Görlitz (1990–)
  • Dresden District (1952–1990)
Polgármester Siegfried Deinege (főpolgármester, pártonkívüli)
Irányítószám 02826–02828
Körzethívószám 03581
Rendszám GR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 56 073 fő (2016. jan. 31.)[1]
Népsűrűség 808 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 201 m
Terület 67,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görlitz (Németország)
Görlitz
Görlitz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 09′, k. h. 14° 59′Koordináták: é. sz. 51° 09′, k. h. 14° 59′
Görlitz (Szászország)
Görlitz
Görlitz
Pozíció Szászország térképén
Görlitz in GR.svg
Görlitz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat.

Görlitz város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland). A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzá tartozott) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.

Várostörténet[szerkesztés]

Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ből tesznek említést történelmi források. A 201 méter magasan fekvő ipari település 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után csatlakozott a lausitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A 17. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb károsodás szerencsére nem érte. 1950-ben a keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. 1972 óta római katolikus püspöki székhely.

Gazdasága[szerkesztés]

Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. A 18. század első harmadából származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignitbányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.

Látnivalók[szerkesztés]

Hotherturm goerlitz.png

A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a 15. században épült, de a 18. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A 16. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz (a császárral dacoló) nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben épült. A Városháza az igazi látványosság, amely a 15. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel akkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes 16. és 17. századi oltárokkal, 16. századi szentéllyel.

Híres görlitziek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat.