Görlitz
| Görlitz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kerület | Drezda | ||
| Járás | Görlitz District (1990–) | ||
| Polgármester | Octavian Ursu (CDU, 2019) | ||
| Irányítószám | 02826–02828 | ||
| Körzethívószám | 03581 | ||
| Rendszám | GR | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 694 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 808 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 201 m | ||
| Terület | 67,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 09′ 10″, k. h. 14° 59′ 14″51.152778°N 14.987222°EKoordináták: é. sz. 51° 09′ 10″, k. h. 14° 59′ 14″51.152778°N 14.987222°E | |||
 Görlitz
Pozíció Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Szászország térképén | |||
| Görlitz weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat. | |||
Görlitz város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland). A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzá tartozott) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]
Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ből tesznek említést történelmi források. A 201 méter magasan fekvő ipari település 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után csatlakozott a lausitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A 17. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb károsodás szerencsére nem érte. 1950-ben a keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. 1972 óta római katolikus püspöki székhely.
Gazdasága
[szerkesztés]Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. A 18. század első harmadából származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignitbányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.
Látnivalók
[szerkesztés]
A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a 15. században épült, de a 18. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A 16. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz (a császárral dacoló) nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben épült. A Városháza az igazi látványosság, amely a 15. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel akkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.
A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes 16. és 17. századi oltárokkal, 16. századi szentéllyel.
Híres görlitziek
[szerkesztés]- Jakob Böhme filozófus
- Michael Ballack labdarúgó, a német válogatott egykori csapatkapitánya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
