Nový Jičín

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nový Jičín
Novy jicin central square.jpg
Nový Jičín címere
Nový Jičín címere
Nový Jičín zászlaja
Nový Jičín zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Régió Morvaország
Kerület Morva-sziléziai
Járás Nový Jičín-i
Polgármester Mgr. Ivan Týle
Irányítószám 741 01
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 23 567 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 593 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 285 m
Terület 44,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nový Jičín (Csehország)
Nový Jičín
Nový Jičín
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 35′ 42″, k. h. 18° 00′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 35′ 42″, k. h. 18° 00′ 46″
Nový Jičín weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nový Jičín témájú médiaállományokat.

Nový Jičín (németül Neutitschein) város Csehországban Morvaország tartományban. Az egykori járási székhely, Olmütz és Ostrava között helyezkedik el. A városnak közelítőleg 27 000 lakosa van. Elsősorban szabályos négyzet alaprajzú főteréről ismert, ahol több jelentős műemlék van, köztük az öreg posta (Stará pošta) reneszánsz épülete, a Zserotin kastély (Žerotínský zámek) és itt székel a Nový Jičín-i múzeum (Muzeum Novojičínska).

A város története[szerkesztés]

A város címere[szerkesztés]

A város címerében vörös mezőben egy kéz látható, mely a felhők közül emelkedik ki. A kéz egy félig elgörbített íjat tart, mely a kravaři urak jele.

A város nevének eredete[szerkesztés]

A város nevének eredetéről több monda ismert. Az egyik szerint a várost a Starý Jičín-i vár urának Jitka nevű lányáról nevezték el, aki azért, hogy megmentsen egy kisfiút, harcba szállt egy medvével. A medve azonban megsebezte Jitkát, de egy környékbeli pásztor(aki később a férje lett) megmetette őt. Azon a helyen, ahol Jitka megmenekült egy kápolnát emeltetett, később a férje itt egy vadászkastélyt építtetett, amelyet feleségének ajánlott, a környékbeliek ezért csak Jitčin-nek nevezték (annyit jelent, hogy Jitkáé). Később ez az alak egyszerűsödött Jičínre. A történészek szerint sokkal inkább a szláv dik, divoký kanec (vad, vadkan) szavakból származik, ahogyan Dičín is. Ezt az elméletet támasztja alá a közeli Svinec domb is (svinec=malac).

A város története[szerkesztés]

A város legkorábbi említése 1313-ból származik, amikor Luxemburg János király a városnak vámszedési jogot adott. Ezért Nový Jičín városa a keletkezését erre az időpontra teszi. A város alapítólevele nem maradt fenn. A város elődje a Starý Jičín vára alatt elterülő község volt. A városon több kereskedelmi útvonal halad keresztül. Kedvező földrajzi helyzete, elősegítette a fejlődését. A városnak már a keletkezésekor négyzet alaprajza volt. Ez az alaprajz megmaradt mai napig. Az eredeti szabályos alaknak megfelelően épült a várost védő erőd. Az eredeti erőd védcölöpökből és agyagból épült. Az erődöt a 14. században kőből építették át. Ekkoriban már létezett egy belső uradalmi székhely és kastély. A város északkelet felől délnyugati irányban terül el a fulneki és oláhmezericsi út mentén. A városba két kapun át lehetett bejutni. Erre mindkét oldalról csatlakozott az előváros, de az előváros fejlődése későbbi korhoz köthető. A XIV. században a várost Kravař-i Vok nemes szerezte meg, aki a Benešovic arisztokrata család egyik oldalági képviselője. Ez a család Morvaországban és Dél-Sziléziában Opava környékén kiterjedt birtokokkal rendelkezett. A Kravaři urak idejében épült ki a Žerotína kastély reneszánsz formája és a városfalak is. A XVI. század első felében a Žerotína család (magyar helyesírás szerint: Zserotin család) kezébe került a város. Ők az eredeti gótikus kastélyt reneszánsz uradalmi kastéllyá építették át 1500-1558 között. Ők építették a mai városházát, amelyet csak később ajándékoztak a városnak. 1503-ban a várost súlyos tűzvész rázta meg, melyben a legtöbb faház elégett. A Žerotína család jóvoltából a főtéren ezután kőből épített házak készültek. Nový Jičín a XVI. században igen intenzíven fejlődött. Ekkor alakult a legtöbb céh. A városban főleg sörfőző és szabó céhek működtek. A mintegy 200 céh csaknem harmada szabó céh volt. Iglau után Nový Jičín volt a szabóság második legnagyobb központja Morvaországban. 1558-ra a város olyannyira meggazdagodott, hogy megvásárolta a Žerotína családtól az egész Nový Jičín-i uradalmat és így szabaddá vált. Hamarosan kamaraváros lesz, vagyis közvetlenül a királyi korona alá rendelik. 1620-ban rövid időre a cseh rendek Ausztriától való elszakadási kísérlete alatt Pfalzi Frigyes cseh ellenkirály a városnak királyi városi rangot adott. A XVII. század a városnak politikai és felekezeti zavargásokat hozott. A harmincéves háború elején a cseh rendek felkelése miatt Csehország sokat szenvedett, de később sem hagytak alá a hadi események az országban. 1621-ben a város mellett verték meg a spanyolokat, akik elesett katonáikat a városban még ma is álló spanyol kápolnába temették el. A várost 1621-ben a hadi események következményeképp tűzvész is érte. 1623-ban pestis tört itt ki. 1624-ben a császár a várost megfosztotta kiváltságaitól és az alamóci jezsuitáknak adta, elsősorban protestáns és birodalom ellenes magatartása miatt. 1773-ig a jezsuiták feloszlatásáig a város az ő tulajdonukban volt. 1626-ban a város rövid időre ismét protestáns kézbe került, ami alatt a helyi katolikusokat üldözték. 1634-ben a várost a svédek foglalták el és kifosztották. 1635-ben a jezsuita uradalmat katolikus hitre térítették. A harmincéves háború végével ismét békés korszak következik be a település életében és virágzik a kereskedelem és az ipar. 1768-ban ismét egy kiterjedt tűzvész éri a várost, amelynek áldozatául esnek a belváros barokk házai. Ezeket klasszicista stílusban építik újjá. Miután 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, 1775-ben Mária Terézia Nový Jičínt szabad törvényhatósági jogú várossá tette. A város jelentősége az új közigazgatás felállításával 1850-ben ismét megnövekedett. Nový Jičín járási székhely lett. A 19. század negyvenes éveiben a város lakosai visszautasították a vasút megépítését. Bár késéssel, de végül megépült a vasút. A város kérésére állami pénzen egy cigarettagyár épült a városban. 1879-ben Rotter Josef kocsigyárat alapított, amellyel a mai Autopal üzem alapjait rakta le. A város eredeti német arculatát az első világháború után is megőrizte. A város Heinlein-féle csehszlovák német párt bástyája lett, amely az ország legerősebb pártja volt. A városra legnagyobb hatással dr. Schollich polgármester volt ebben az időben. Csehszlovákia szétesése után 1938-tól 1945-ig a város Németország része lett. A városba 1945. május 6-án vonultak be az oroszok, ami után hamarosan megkezdődtek a tisztogatások, majd a németek kitelepítése. A város benépesítésére Csehszlovákia egyéb részeiről és a lengyel-ukrán Volhíniából érkeztek telepesek a régi német lakosok helyére. A szocializmus évei alatt két nagyobb lakótelep épült a városban. 1967-ben Nový Jičín belvárosát védetté nyilvánították. 1981-től testvérvárosi kapcsolatokat ápol Görlitz (csehül Zhořelec) városával.

Városrészek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Személyiségek[szerkesztés]

A város polgármesterei[szerkesztés]

  • 1856–1867 Adolf Kamprath
  • 1873–1879 Heinrich Preisenhammer
  • 1879–1899 Hugo Fuchs
  • 1899–1900 Heinrich Preisenhammer
  • 1908–1912 Jacques Ulrich
  • Ernst Schollich
  • 2002 óta Ivan Týle

A város szülöttei[szerkesztés]

A városban éltek és alkottak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Lengyelország Świętochłowice

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2018. május 1.

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nový Jičín című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.