Ludwigsburg
| Ludwigsburg | |||
 | |||
| Kastélypark | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Ludwigsburg járás | ||
| Alapítás éve | 1704 | ||
| Polgármester | Werner Spec | ||
| Irányítószám | 71634–71642 | ||
| Körzethívószám | 07141 | ||
| Rendszám | LB | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 94 859 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 188,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 293 m | ||
| Terület | 43,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 53′ 51″, k. h. 9° 11′ 31″48.897500°N 9.191944°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 51″, k. h. 9° 11′ 31″48.897500°N 9.191944°E | |||
 Ludwigsburg
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Ludwigsburg weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwigsburg témájú médiaállományokat. | |||
Ludwigsburg város Németországban, amely Baden-Württemberg tartományban, Stuttgarttól nagyjából 12 kilométerre északra található. Járási központ, a ludwigsburgi járás (Landkreis) legnagyobb városa. Lakosainak száma 94 859 fő (2023. december 31.).[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korai történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A terület már kő- és a vaskorban is lakott volt. Ezt bizonyítja a számos régészeti lelőhely a városban és a környéken.[2]
A barokk város
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A barokk város története 1704-ben kezdődött, amikor Eberhard Lajos württembergi herceg egy nyári palota építését kezdte meg a területen. Az eredeti tervek csupán ennek megépítését célozták. A herceg azonban hatalma nagyságának kifejezése végett, a korabeli példákat alapul véve egy város megalapítását is kezdeményezte.[3]
A város szabályos utcasorai a piactérről (Markplatz) indulnak ki, Frisoni hercegi építőmester tervei szerint. Az elrendezés a város uralkodó polgári jellegét hangsúlyozza más székvárosokkal szemben, ahol az uralkodó kastélya van a középpontban. A tér (Markt) közepén egy kút áll, az alapító Eberhard Lajos (Ludvig) württembergi herceg szobrával. Kétoldalt pedig egymással szemben a kéttornyú városi-templom (Stadtkirche) áll, amely ugyancsak Frisoni tervei szerint épült 1718-1726 között és vele szemben a kisebb, eredetileg hugenotta bevándorlók részére épített protestáns, később katolikus templom.
Ludwigsburgi kastély (Schloss Ludwigsburg)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez Németország legnagyobb barokk kastélya. 1704-ben kezdték el építeni négy építőmester vezetése alatt, és 1733-ban fejezték be.
Az épülettömb 18 részt ölel fel, több mint négyszáz szoba és terem van benne. Először az északi rész bővült ki háromszárnyassá, majd a keleti és nyugati részén a templom (Hofkirche) és a kápolna (Ordenskapelle) készült el. Végül meghosszabbították az udvart és dél felé az új hercegi szárnnyal (Neuer Fürstenbau) zárták le.
Az épületen belül külön említést érdemel a színház, amely máig az eredeti 18. századi gépészeti berendezéssel és az eredeti színfalak között játszanak.
A kastély gazdag díszítésének skálája a felölelve a képzőművészetek valamennyi ágát a hangsúlyozott barokktól az elegáns rokokóig terjed. Az empíre korban a stukkók nagyobb részét az újabb izlés szerint megváltoztatták.
Hatalmas kastélyparkja a barokk időkben mintegy az épületek folytatása, kiegészítése volt. A 2. világháború után a park déli részét eredeti formájára állították helyre.
Városrészek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Belváros/ Városrész | Fő[4] | Terület[5] km² | Népsűrűség fő/km² |
|---|---|---|---|
| Mitte | 11155 | 2,00 | 5578 |
| West | 11459 | 3,91 | 2931 |
| Nord | 3186 | 1,99 | 1601 |
| Ost | 15396 | 2,90 | 5309 |
| Süd | 4066 | 0,92 | 4420 |
| Eglosheim | 11858 | 4,47 | 2653 |
| Grünbühl-Sonnenberg | 3656 | 0,71 | 5149 |
| Hoheneck | 5068 | 3,40 | 1491 |
| Neckarweihingen | 6910 | 5,95 | 1161 |
| Oßweil | 10826 | 7,14 | 1516 |
| Pflugfelden | 4627 | 2,31 | 2003 |
| Poppenweiler | 4671 | 7,64 | 611 |
| Ludwigsburg | 92878 | 43,34 | 2143 |
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Justinus Kerner (1786–1862), költő és orvosi író
- Eduard Mörike (1804–1875). költő, író és fordító
- Friedrich Theodor Vischer (1807–1887), író és filozófus
- Wilhelm Groener (1867–1944), tábornok és politikus
- Otto Geßler (1875–1955), a Weimari Köztársaság hadügyminisztere
- Hugo Sperrle (1885–1953), tábornagy
- Donato Giuseppe Frisoni olasz építész itt halt meg a városban.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ludwigsburg mellett halad el az A81-es autópálya, amelynek két lehajtóján (Ludwigsburg-Süd, Ludwigsburg-Nord) a település könnyen elérhető. A városon halad keresztül továbbá a B27-es főút.
A város vasúton is megközelíthető. Erre közlekedik a S4-es és S5-ös S-Bahn.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
- ↑ "Traces of a possible Celtic brewery in Eberdingen-Hochdorf, Kreis Ludwigsburg, southwest Germany" Archiválva 2020. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Vegetation History and Archaeobotany Volume 5, Numbers 1–2 (June, 1996). Accessed March 4, 2010
- ↑ Gründung des Schlosses und der Stadt
- ↑ "Übersicht Einwohner Jahresfortschreibung 2015" (PDF). 2016. március 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 6.
- ↑ "Ermittelt aus der Stadtplanauskunft Ludwigsburg". 2016. június 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 6.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5
