Baden-Württemberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg zászlaja
Baden-Württemberg zászlaja
Coat of arms of Baden-Württemberg
Coat of arms of Baden-Württemberg
Deutschland Lage von Baden-Württemberg.svg

Fővárosa Stuttgart
é. sz. 48° 46′ 43″, k. h. 9° 10′ 46″
Legnagyobb város Stuttgart
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Winfried Kretschmann (Zöldek)
Hatalmon lévő párt Zöldek-SPD koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Népesség
Népszámlálás szerint 10 703 000 fő (2014. szept. 30.)[1]
Becsült 10 747 905 fő (2009. június 30.)
Népsűrűség 301 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35 751,65 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden-Württemberg témájú médiaállományokat.

Baden-Württemberg (német kiejtés: [ˈbaːdn̩ ˈvʏɐ̯təmbɛɐ̯k] pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya. A Németország kertjének is nevezett tartomány adta a 90-es évek Németországának a nemzeti össztermék 15,4%-át. Mind területi mind lakossági sorrendben a tartományok között a harmadik helyet foglalja el. A Rajna felső folyása mentén fekszik. Baden-Württemberggel Rajna–Pfalz, Hessen és Bajorország szövetségi tartományok határosak, illetve délről Svájc, nyugatról pedig Elzász Franciaországhoz tartozó része határolja.

Története[szerkesztés]

Történelem előtti idők[szerkesztés]

A mai Baden–Württemberg területén az ember letelepedésének nyomai félmillió évre visszamenőleg bizonyíthatóak. A Mauernél talált Homo heidelbergensis és a Steinheim an der Murrnál felfedezett Homo steinheimensis a maguk 500 000 és 250 000 éves leleteivel az Európában talált legidősebb leletek között vannak.

A különböző kultúrák megjelenése Baden–Württembergben kb. 350-400 ezer évvel ezelőtt következett be. Ilyen korúnak számít a legrégibb ismert hangszer, amit az ember készített – egy elefántcsontsíp, amit 1979-ben a geißenklösterlei barlangban végzett ásatásoknál találtak, valamint azok a művészeti emlékek, amelyeket a Schwäbische Alb hegység barlangjaiban fedeztek fel.

A hallstatti kultúra idején a vidéket nagyrészt kelták lakták. Ezt számos halomsír bizonyítja, amelyek közül a Hochdorf melletti kelta vezérsír a legismertebb.

A rómaiaktól 1945-ig[szerkesztés]

I. sz. 70150 között a rómaiak uralták annak a területnek a nagy részét, ahol a mai Baden–Württemberg található. 260-tól kezdődően az alemannok vették át az uralmat a rómaiaktól. Miután a Frank Birodalom leigázta az alemannokat, a tartomány területe a frank és sváb hercegségekhez tartozott 496 és 746 között. A 13. századra mindkét hercegség felbomlott, így egy több száz kis grófságból, birodalmi városból, egyházi területből és akár önálló faluból álló igencsak széttagolt terület jött létre. A napóleoni háború következményeként végrehajtott területegyesítések elindítottak egy olyan folyamatot, amelynek eredményeképpen végül mindössze három különálló részből állt a terület; ezek Württemberg, Baden és Hohenzollern voltak, illetve Wimpfen városa egy, a Hesseni Hercegséghez tartozó exklávét képezett a területen. 1806-ban Napóleon saját szövetségi rendszerében létrehozta a Württembergi Királyságot ill. a Badeni Nagyhercegséget, melyek a bécsi kongresszus után is fennmaradtak. 1871-ben mindkét terület a Német Birodalom részévé vált – Hohenzollern már 1850-re Poroszországhoz tartozott. 1919-ben már Badennek és Württembergnek is demokratikus alkotmánya volt. 1933-ban az önálló tartományi kormányzatot a nácik által kinevezett vezetők váltották fel.

A délnyugati szövetségi tartomány kialakulásáig[szerkesztés]

Baden–Württemberg 1945-ig
Baden–Württemberg 1945–1952 között

A második világháború után Baden és Württemberg északi részei Bad Wimpfennel együtt az amerikai megszállási övezetbe kerültek, Baden és Württemberg déli területei pedig Hohenzollernnel együtt a francia megszállási övezethez tartoztak. A felosztás a korábbi körzethatárokat követte, és az amerikai zónához azok a körzetek tartoztak, ahol a Karlsruhe-München autópálya (a mai A 8) elhaladt. A megszállási övezetek katonai kormányzatai 194546 folyamán létrehozták Württemberg-Baden tartományt az amerikai ellenőrzés alatt lévő területeken, illetve Württemberg-Hohenzollern és Baden tartományokat a francia ellenőrzés alatt lévő területeken. (A Baden tartománynév valamelyest félrevezető lehet, mert a tartomány valójában csak Baden déli részét foglalta magába.) Az így létrehozott tartományok 1949. május 23-a óta képezték a Német Szövetségi Köztársaság részét.

Az NSZK alaptörvénye a 118-as cikkejében előírta ezen három szövetségi tartomány számára, hogy jussanak megegyezésre egymással a területük újrafelosztásáról. Arra az esetre, ha egy ilyen szabályozás mégsem jönne létre, a szabályozást egy szövetségi törvény írta elő megvalósítani. Két lehetőség merült fel: az egyik, hogy ezek a tartományok egyesülnek egyetlen délnyugati szövetségi tartománnyá, a másik pedig, hogy újra létrehozzák Baden és Württemberg tartományokat, ahol az utóbbi magába foglalta volna Hohenzollernt is. Ezek közül Württemberg–Baden és Württemberg–Hohenzollern kormányzata az előbbit, Badené pedig az utóbbit támogatta. A kormányzatok megpróbáltak megegyezni abban, hogy népszavazás döntse el a kérdést, de ezt a megegyezési kísérletet is meghiúsította, hogy nem tudtak megegyezni a népszavazás módjában. Az erre vonatkozó 1951. május 4-én elfogadott szövetségi törvény a népszavazás által érintett területet négy zónára osztotta: Észak-Württemberg, Észak-Baden, Dél-Württemberg–Hohenzollern, Dél-Baden. Akkor tekintették elfogadottnak a tartományok egyesítését, ha egyrészről a népszavazáson résztvevők többsége emellett dönt, másrészről a négy zóna közül legalább háromban is az ott szavazók többsége az egyesítés mellett dönt. Mivel a többség mindkét württembergi zónában, illetve Észak-Badenben is nagy valószínűséggel az egyesítés pártján lett volna (végeztek felméréseket erre vonatkozóan), ezért a szövetségi kormányzat is az egyesítés pártjára állt. A dél-badeni kormányzat alkotmányossági pert indított a törvény ellen, ami először sikertelen maradt és csak 1956-ban vezetett a megegyezés felülvizsgálatához.

A végül 1951. december 9-én megtartott népszavazás előtt elkeseredett választási harc folyt a „délnyugati tartomány” támogatói és ellenzői között. Az IGEN oldal vezető képviselői Württemberg-Baden miniszterelnöke, Reinhold Maier és Württemberg-Hohenzollern elnöke, Gebhard Müller voltak, az egyesítést ellenzők vezetője pedig Baden elnöke, Leo Wohleb volt. A népszavazáson a választók a következő arányban szavaztak az egyesítés mellett: mindkét württembergi zónában 93% támogatta, Észak-Badenben 57% támogatta, Dél-Badenben azonban csak 38% támogatta. A négy zónából háromban megvolt a többség az egyesítés mellett, így az egyesítés kérdése eldőlt. Ha azonban az eredményt úgy összesítették volna, hogy a két badeni tartományban leadott szavatokat együtt veszik figyelembe, akkor az ott leadott szavazatok 52%-a az önálló Baden újbóli létrehozását támogatta volna.

A tartomány megalapítása után[szerkesztés]

A népszavazás eredménye következtében 1952. április 25-én megalakult Baden–Württemberg szövetségi tartomány. Reinhold Maier (FDP/DVP) lett az első miniszterelnöke, miután létrehozott egy SPD, FDP/DVP és BHE alkotta koalíciót, kizárva a hatalomból a legerősebb frakciót, a CDU-t. Ez felszínre hozta az elégedetlenséget mindkét déli tartományrészben, Dél-Badenben és Dél-Württemberg-Hohenzollernben is, amelyek ebben a kormányzatban nem érezték magukat képviseltetve, illetve ezzel szembefordult Gerhard Müller is, a CDU frakció vezetője, aki a CDU hatalomból való kirekesztését saját maga elleni személyes támadásnak értékelte.

Az 1953. szeptember 6-án tartott előrehozott szövetségi választáson, amit Reinhold Maier a politikája elleni tiltakozás eredményeként kiírt, a CDU abszolút többséget ért el a tartományban. Reinhold Maier levonta a konzekvenciákat és visszalépett a miniszterelnökségtől. Az utódja Gebhard Müller lett, aki négypárti nagykoalíciót hozott létre a CDU, SPD, FDP/DVP és BHE részvételével, ami 1958-ig fenn is maradt. Müller utódja Kurt Georg Kiesinger lett, aki a tartomány harmadik miniszterelnöke volt.

A tartomány neve szintén sokáig vita tárgyát képezte. Az 1952. május 15-i Überleitungsgesetz által bevezetett Baden–Württemberg nevet először csak átmeneti névnek tekintették, azonban végül ez maradt a név, mert semmilyen más névben sem tudott az összes fél megegyezni. Az 1953. november 19-én hatályba lépett szövetségi alkotmányt már egy alkotmányozó szövetségi gyűlés fogadta el, és nem népszavazással erősítették meg. 1956-ban a szövetségi alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az 1951-ben megállapított módja a népszavazásnak nem vette kielégítően figyelembe a Badenben leadott szavazatokat, és ezért Badenben újabb népszavazás kiírását tette lehetővé. Megállapította továbbá, hogy a népszavazás módjának a megállapításakor a badeni népakaratot „átjátszották” és a számbeli fölényben lévő népesség a számbeli hátrányban lévőt leszavazhatta. Ezután azonban a népszavazás újbóli kiírását többször is elhalasztották. Egy újabb szövetségi alkotmánybírósági döntésre volt szükség 1969-ben, ami a szavazás megtartását legkésőbb 1970. június 30-i végrehajtással elrendelte. Ennek hatására 1970. június 7-én sor került a népszavazás megismétlésére, ami azonban 81,9%-ban már az új szövetségi tartomány fenntartását támogatta. Az utólagos egyetértéshez nyilván nem kis mértékben hozzájárult a már adott helyzet utólagos elfogadásának a hatása. A választási részvétel 62,5%-os volt.

Földrajza[szerkesztés]

Baden–Württemberg hegy- és vízrajza

Baden–Württemberg Németország délnyugati részén fekszik. Keletről Bajorországgal, illetve Bajorországtól északra Hessennel határos. A déli és nyugati határát a Rajna és a Boden-tó képezi (kisebb kivételektől eltekintve, mint például Schaffhausen. Ezen határok mentén déli szomszédja Svájc, nyugati szomszédja pedig Franciaország, illetve Németország Rajna–Pfalz tartománya. Baden–Württemberg a terület nagysága és a lakosság száma alapján is a harmadik legnagyobb tartománya Németországnak.

A Rajna menti síkvidék körülbelül 20 km széles sávjától eltekintve a tartomány felszíne dombság és hegység. A délnyugati részén egy 160 km hosszú és maximum 60 km széles sávban a Fekete-erdő található, a Német Középhegység legmagasabb pontja, a Feldberg is itt található a maga 1493 méteres magasságával. A Schwäbische Alb a tartomány déli határától északi irányba húzódik egészen a bajor határig Nördlingennél. Ezenfelül itt található még az Odenwald északon, a Kraichgau északnyugaton, a Hohenloher Ebene és a Sváb-Frank-erdő északkeleten, a Neckar medencéje Stuttgartnál, illetve Oberschwaben délkeleten.

A hegyvidéki topográfia adottságainak köszönhetően a folyók és folyóvölgyek kiemelt szerepet játszottak és játszanak településszerkezetében, közlekedési hálózatában és történelmében egyaránt. A Rajna mellett elsősorban a Neckar és a Duna völgyét kell ebben a vonatkozásban megemlíteni. A Neckar a Fekete-erdő szélén ered Villingen-Schwenningennél és keresztülhalad a tartományon amíg az északnyugati részen Mannheimnál a Rajnába nem torkollik. A Neckar torkolatánál a Rajna vízállásának tengerszint feletti 85 méteres magassága a tartomány legalacsonyabb pontja. Teljes egészében a Rajna alkotja a tartomány nyugati határát és ugyanakkor ez Baden nyugati határa is – Mannheimtől Karlsruheig, amíg Rajna–Pfalzot el nem éri, illetve délről Franciaország és Svájc felé is ez a határ. A Duna a két fekete-erdei forrásából ered és megközelítőleg kelet-északkeleti irányba halad a Schwabische Albtól délre, illetve az Oberschwabentől északra és Ulm után lép át Bajorországba. A tartomány többi folyója közül a leghosszabbak az ún. „ikerfolyók”, a Kocher és a Jagst, amelyek a tartomány északkeleti részén találhatóak. A tartomány legészakkeletibb határát pedig a Maina alkotja.

Baden–Württemberg földrajzi középpontja Tübingen városánál van, az Elysium kiserdőben, aminek a közelében botanikus kert is található. Ezt a pontot kúp alakú 3 tonnás kőszikla szimbolizálja, ami a Német-középhegységből származik. A kúp oldalának dőlésszöge 11,5°, ami Föld dőlésszögét szimbolizálja.

Címere és zászlaja[szerkesztés]

Baden-Württemberg „nagy” címerén három járó oroszlán látható, a háttere aranyszínű. Ez a Stauf-ház és a sváb hercegek címere volt. E címer fölött van a tartomány hat történelmi részének a címerei, amelyből létrehozták a mai Baden-Württemberget: Elő-Ausztria (egy piros pajzs egy fehér sávval) a Rajnai Palotagrófság (oroszlán), Württemberg (három szarvas), Baden (egy piros sáv az aranyszínű háttér előtt), Hohenzollern (két fekete és két fehér négyzet) és a frankok (piros háttér három ezüst csúccsal). Ezek közül Baden és Württemberg címere nagyobb, mint a másik négy címer. Az egész címert a badeni griff és a württembergi szarvas tartják.

„Kis” címere is van a tartománynak. Ahogy a nagy címeren is, a három oroszlán látható, de a fenti hat tájegység címerének helyén csak egy korona körvonala van.

A három oroszlán változata az úgynevezett „Baden-Württemberg-Signet”-en is látható, amelyik közkincs.

A zászló fenti felét egy fekete sáv alkotja, a másik fél pedig aranyszínű.

Körzetek[szerkesztés]

Baden–Württemberg körzetei

Baden-Württembergben a következő városok alkotnak önálló körzeteket:

BAD Baden-Baden
FR Freiburg im Breisgau
HD Heidelberg
HN Heilbronn
KA Karlsruhe
MA Mannheim
PF Pforzheim
S Stuttgart
UL Ulm

Ezeken felül 35 további körzet van:

UL Alb-Donau-Kreis
BC Landkreis Biberach
FN Boden-tói járás
BB Landkreis Böblingen
FR Landkreis Breisgau-Hochschwarzwald
CW Landkreis Calw
EM Landkreis Emmendingen
PF Enzkreis
ES Landkreis Esslingen
FDS Landkreis Freudenstadt
GP Landkreis Göppingen
HDH Landkreis Heidenheim
HN Landkreis Heilbronn
KÜN Hohenlohekreis
KA Landkreis Karlsruhe
KN Landkreis Konstanz
Landkreis Lörrach
LB Landkreis Ludwigsburg
TBB Main-Tauber-Kreis
MOS Neckar-Odenwald-Kreis
OG Ortenaukreis
AA Ostalbkreis
RA Landkreis Rastatt
RV Landkreis Ravensburg
WN Rems-Murr-Kreis
RT Landkreis Reutlingen
HD Rhein-Neckar-Kreis
RW Landkreis Rottweil
SHA Landkreis Schwäbisch Hall
VS Schwarzwald-Baar-Kreis
SIG Landkreis Sigmaringen
Landkreis Tübingen
TUT Landkreis Tuttlingen
WT Landkreis Waldshut
BL Landkreis Balingen

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Baden-Württembergben két UNESCO-világörökséget lehet találni: a Reichenau sziget a Boden-tóban és a Maulbronni kolostoregyüttes. A felsőgermán-rét limesnek egy része is vezet a tartományan át, az a limes is tartozik a világörökséghez.

A tartomány déli részében és a Rajna mentén minden évben a sváb-alemann karnevált ünneplik. A Cannstatti népünnepélyet (Cannstatter Volksfest) az Oktoberfest után a világ legnagyobb népünnepélyének tekintik. 1978 óta a baden-württembergi házai napokat (németül: Heimattage Baden-Württemberg) rendezik.

Népesség[szerkesztés]

Vallások[szerkesztés]

Württemberg északi részében és a Rajnai Palotagrófságban a népesség főleg protestáns, az egyéb tartományi részekben, különösen délen, a népesség főképpen római katolikus. Ahogy egész Németországban megállapítható, egyre több lakos nem tartozik semmilyen egyházhoz.

A népesség többsége (37,5 százalék) római katolikus, a második legnagyobb vallás pedig a protestantizmus (33,6 százalék). 22,2 százalék nem tartozik semelyik egyházhoz.

Nyelvek és nyelvjárások[szerkesztés]

A tartományban a német nyelv az egyetlen hivatalos nyelv. A nyelvjárás északon a frank, délen pedig az alemann. E között a két nyelvjárás között nem látható egyértelmű határ, így vannak olyan nyelvjárások, amelyek vagy a frankhoz vagy az alemannhoz tartoznak. Az illető nyelvjárások főleg a sváb, az alalemann és a déli frank, amelyeket néhány regióban nehezen különböztethetnek egymástól.

Nevezetességei[szerkesztés]

Területén fekszik a Fekete-erdő és a mesébe illő Hohenzollern-kastély.

A Három ország hídja Weil am Rhein városát köti össze a franciaországi Huningue-gel, megkönnyítve egyúttal Bázel megközelítését is.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden-Württemberg témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]