Ostrava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ostrava
Látkép az Újvárosházáról
Látkép az Újvárosházáról
Ostrava címere
Ostrava címere
Ostrava zászlaja
Ostrava zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Morva-sziléziai
Járás Ostrava városi
Kerületei 23
Polgármester Ing. Petr Kajnar (ČSSD)
Irányítószám 702 00
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 295 653 fő (2014. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 1573 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 214,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ostrava (Csehország)
Ostrava
Ostrava
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 50′ 30″, k. h. 18° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 50′ 30″, k. h. 18° 17′ 30″
Ostrava weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva-sziléziai kerület központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brno és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.[2] Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.[3]

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. Ez a város felfedezésére nagyon jelentős hatással volt. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rotschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság "acél szíve". A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidék) turistáinak egyik kiindulópontja.

A város története[szerkesztés]

Ostrava története a Kr. u. VIII. században kezdődik, így a város a mai Csehország egyik legrégebben lakott települése. Ostrava területén három vár is volt régen morva Ostraván, sziléziai Ostraván és Landek területén, de csak a sziléziai ostravai vár maradt meg mind a mai napig.

Ostrava az őskorban[szerkesztés]

  • közel 30 000 évvel ezelőtt: Landekon kialakul az első állandó mammut-vadász település.

Ostrava a középkorban[szerkesztés]

  • VIII. század körül: szláv település
  • X. század: itt áll a holaszic szláv törzs vára
  • 1267: Morvaosztrava első írásos említése Bruno (12451281) alamóci püspök oklevelében
  • 1279 előtt: Ostrava városi kiváltságokat kap, az ostravai Szent Vencel templom első írásos említése.
  • 1297: először említik a szilézosztravai várat
  • 1362: IV. Károly és cseh király vásártartási jogot ad Ostravának
  • 13711376: a városfalak kiépítése
  • 1428: a várost a husziták foglalják el
  • 14371848: a város a hukvaldi uradalom része
  • 1539: az óvárosháza első írásos említése

Ostrava a Habsburgok uralma alatt[szerkesztés]

A 19. század második felében az ipar erőteljes fejlődése következtében Ostrava a Habsburg Birodalom ipari központjává válik.

  • 1556: A legnagyobb tűzvész a városban; a főtér csaknem összes háza elpusztul
  • 16181648: harminc éves háború, dán (1626) majd svéd (16421650) megszállás
  • 1625: pestis járvány közel 500 hal meg, a lakosságnak majdnem a fele
  • 1747: a helyi posta megalapítása
  • 1763: szénre lelnek (a Burňa völgyben)
  • 1828: vashuta megalapítása (Rudolf huta, a későbbi Vítkovicei vasmű)
  • 1847: vasúti összeköttetés Béccsel és Krakkóval (Ferdinándi észak vasút)
  • 1862: megalapítják a Cseh Társaságot
  • 1868: Engedély iskolaalapításra
  • 1869: Az első gázmű megalapítása; távíró állomás alapítása; Ostrava-střed (Ostrava-központi) pályaudvar megépítése.
  • 1870: gázvilágítás kiépítése a városban
  • 1872: új városi gázvezeték kiépítése
  • 1875: Ostravai matice (Matice ostravská-szláv kultúregyesület) megalapítása
  • 1877: Alacsonyabb német reáliskola megalapítása
  • 1879: Zsinagóga építése
  • 1880: nagy árvíz az Oderán és az Ostravicán
  • 1883-1889: Az Isteni Megváltó Katedrális építése
  • 1884: A Fifejdy-i kórház építésének kezdete
  • 1890: A városi vízművek alapítása Nová Ves-en
  • 1894: Cseh Nemzeti Ház megnyitása – a cseh kultúra központja; városi közlekedés kezdete a Morvaosztrava – Mariánské Hory vonalon
  • 1895: Német Ház megnyitása – a német kultúra központja; az első villanyerőmű megépítése
  • 1897: az első cseh nyelvű reálgimnázium megalapítása
  • 1898: Nyilvános könyvtár és olvasóterem nyitása
  • 1900: a Lengyel Ház megnyitása – a lengyel kultúra központja
  • 1903: Munkásotthon megnyitása Vítkovicén
  • 1904: az Ipar és Mesterségek Múzeumának megalapítása
  • 1906: az Imperial Szálló építése
  • 1907: a városi színház építése (német színház), a mai Antonín Dvořák Színház
  • 1913. április 18.: a városi tanács telket vesz az Újvárosháza építésére
  • 1914: acél híd építése az Ostravicán, a mai Miloš Sýkora híd (Most Miloše Sýkory)
  • 19141918: az első világháború

Ostrava az első Csehszlovák Köztársaság alatt[szerkesztés]

A 20-as 30-as években a város területén áruházakat építettek (Bachner, Brouk a Babka áruház,…).

  • 1919: a Morva-sziléziai Nemzeti Színház (Národní divadlo moravskoslezské) megalapítása
  • 1923: versenypályázat kiírása az Újvárosháza építésére
  • 1924: az ún. Nagy Ostrava (Velká Ostrava) kialakulása – az eredeti városközponthoz (Morvaosztrava) hat morva települést csatolnak)
  • 1926: megépül a Művészetek Háza (Dům umění)
  • 1928: megépül a "Brouk a Babka" áruház
  • 1929: A Cseh Rádió ostravai stúdiójának megalapítása
  • 1930: Megépül az Újvárosháza
  • 19291934: gazdasági válság

Ostrava a Cseh-Morva protektorátusban[szerkesztés]

  • 1939. március 14.: a német katonaság bevonul a városba, októberben elindul az első zsidó transzport a San folyó melletti Nisko "átnevelőtáborába"
  • 19391945: a második világháború
  • 1941. július 1.: Újabb 4 morva és 8 sziléziai települést csatolnak Morvaosztravához (Mährisch Ostrau)
  • 1944. augusztus 29.: Az Egyesült Államok 15. bombázó flottája Ostravát támadja, a városközpontban súlyos károk keletkeznek
  • 1945. április 30.: a városból kiűzik a németeket

A második világháború után[szerkesztés]

A háború után szükségessé vált a bombatámadások által okozott károk kijavítása. Az 50-80-as években a város hihetetlenül felduzzadt a kiterjedt építkezések miatt, illetve, mivel a szocializmus alatt, mint ipari várost kiemelt figyelemmel kezelték. Elkezdődött a lakótelepek kiépítése Hrabová, Zábřeh és Poruba városrészekben. A nehézipar intenzív fejlődése kezdődött el. A 60-as években Černá loukán kiállító városrészt építettek. Folytatódott a város történelmi jellegének eltüntetése, érzéketlen szocialista építményekkel a városközpontban. Josef Kempný polgármestersége idejében folytatódott a lakótelepek kiépítése. És tervezeteket készítettek a városközpont alatti szén bányászat megkezdésére.1968 augusztusa után elkezdődött a már rendezett településrészek lakótelepekkel való beépítése (például Fifejdy). A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán, tovább folytatódnak azonban az érzéketlen szocialista építkezések. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester, kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót.

  • 1945: Příbramból átköltöztetik a Bányászati Főiskolát, amely később az Ostravai Egyetem lesz
  • 19491951: az Új huta kiépítése
  • 1950. március 13-14.: a város területén lévő kolostorok felszámolása a szerzetesek és szerzetesnővérek deportálása
  • 1951: az ostravai állatkert megnyitása; a Zeneszínház (Divadlo hudby) alapítása;az Állami Tudományos Könyvtár (Státní vědecká knihovna) megalapítása
  • 1953: Felsőbb Zenei Pedagógiai Iskola megalapítás, amely 1959-től konzervatórium, 1996-tól Janáček konzervatórium
  • 1953: a Divadlo loutek színház megalapítása
  • 1954: az ostravai Janáček filharmónia alapítása a rádió zenekarából
  • 1959: Megalakul a Pedagógiai Tanszék, amely 1991-től Ostravai Egyetem néven működik; Leoš Janáček repülőtér megnyitása
  • 1961: a Vítkovicei Kulturház megnyitása, amely később a város kultúrháza lett
  • 1976: 1924-től 33 községet egyesítettek Ostravával
  • 1986: megnyitják a kultúra és sport palotát, a mai ČEZ Arénát
  • 1989. december 17.: bársonyos forradalom, a város szocialista várostervezésének a vége

Ostrava a bársonyos forradalom után[szerkesztés]

A bársonyos forradalom után Ostrava több várossal vette fel a kapcsolatot. Megalakult az Ostravai Egyetem (Ostravská Univerzita). A város bekapcsolódott a régiók nemzetközi együttműködésébe az Ouverture programon belül. Evžen Tošenovský polgármester létrehozta a vészhívó központot, amely egyedülálló egész Csehországban. Pozitívan értékelték működését az 1997-es morvaországi árvíz idején. Felépült a Divadlo loutek Ostrava színház és felújították az Antonín Dvořák Színházat. Több út is felépült.

  • 1992: a Törvényhatósági jogú városok Polgármesterei Kollégiumának megalapítása
  • 1993: megalakul a Felső-Szilézia és Észak-Morvaország Községeinek Társulása (Sdružení obcí Horního Slezska a severní Moravy); Területfejlesztési Ügynökség alapítása
  • 1994. június 30.: a szénbányászat leáll.
  • 1996. május 30.: létrejön az ostrava-opavai egyházmegye az Ad Christifidelium spirituali bullával, székhelye Ostrava.
  • 1997. július 7-9.: az Odera, Opava és Ostravice által okozott nagy morvaországi árvíz, mely a város legtöbb mélyebb fekvésű részét elöntötte
  • 1998. szeptember 27.: 162 év után a vasgyártás befejeződik a Vítkovicei Vasműben
  • 2001: Röplabda Európa-bajnokság
  • 2006. október 26-30.: Ostravában rendezik meg a férfi kulturisztika világbajnokságát
  • 2006. november 2-4.: Ostravában rendezik meg a teamgym Európa bajnokságot
  • 2007. január 1.: Ostrava városi járásába (okres Ostrava-město) újabb 12 községet csatolnak (Čavisov, Dolní Lhota, Horní Lhota és Velká Polom az Opavai járásból, Klimkovice, Olbramice, Vřesina és Zbyslavice a Nový Jičíni járásból és Stará Ves nad Ondřejnicí, Šenov, Václavovice és Vratimov a Frýdek-Místeki járásból)

Közlekedés[szerkesztés]

Ostraván a villamosok 1894-től közlekednek, amikor elkezdődött a személy szállítás gőzhajtású villamosokkal. Az egyre bővülő hálózatot 1901-ben villamosították. Az újabb vonalakat elsősorban a központtól dél és kelet felé építették, elsősorban azért, hogy ne kereszteződjenek a Karvinára és Bohumínba vezető keskeny nyomtávú vasúttal. 1934-ben villamosították a vasutat Vítkovice városrészben is. A XX. század 40-es és 50-es éveiben az összes működő közlekedési társaságot felszámolták és egyesítették mint Ostrava város közlekedési vállalatát (Dopravní podnik města Ostravy). A szocializmus alatt Poruba lakótelepre és Nová Huť gyárba építettek ki újabb villamos vonalat. 1989 után a vonalak építése leállt. A 90-es évek végén csak egy vonalrész nyílt meg (Místecké ulice).

A trolibuszközlekedés csak a második világháború után indult meg, hasonlóan ahogyan a legtöbb cseh városban is. Ostraván az első trolibusz 1952-ben jelent meg, amikor a városközpont körüli vonal megépült. A XX. század 50-es és 60-as éveiben a trolibusz közlekedés fokozatosan kiszorította a keskeny nyomtávú vasutakat. A 70-es évek végén megépült egy újabb vonal a Fifejdy lakótelepre. A vonal bővítése csak a 90-es évek közepén állt le, amikor a trolibuszok elértek Koblovba.

A város polgármesterei[szerkesztés]

  • 1861: Hermann Zwierzina
  • 1864: Alois Anderka
  • 1873: Konstantin Grünwald
  • 1880: Anton Lux
  • 1888: Dr. Adalbert Johanny
  • 1901: Dr. Gustav Fiedler
  • 1918: Johann Ulrich (1918. december 17-ig)
  • 1918: Jan Prokeš
  • 1935: Josef Chalupník
  • 1939: Dr. Josef Hinner
  • 1940: SS Sturmbannführer Emil Beier
  • 1945: Josef Lampa (ideiglenesen 3 hétre jelölve)
  • 1945: Josef Kotas
  • 1960: Jan Buchvaldek
  • 1964: Ing. Josef Kempný
  • 1968: Ing. Zdeněk Kupka
  • 1971: RSDr. Eduard Foltýn
  • 1986: Ing. Bedřich Lipina
  • 1989: Ing. Lubomír Vejr, CSc.
  • 1990: Ing. arch. Jiří Smejkal
  • 1993: Ing. Evžen Tošenovský
  • 2001: Ing. Čestmír Vlček
  • 2002: Ing. Aleš Zedník
  • 2006: Ing. Petr Kajnar

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Ostrava 23 körzetre oszlik. Némely körzeten belül több katasztrális területet különböztetünk meg.

Körzet WWW Katasztrális terület
Hošťálkovice [1] Hošťálkovice
Hrabová [2] Hrabová
Krásné Pole (Szépmező) [3] Krásné Pole
Lhotka [4] Lhotka
Mariánské Hory (Máriahegyek) és Hulváky [5] Zábřeh-Hulváky (városrész), Mariánské Hory
Martinov [6] Martinov (városrész Sziléziában)
Michálkovice [7] Michálkovice
Moravská Ostrava (Morvaosztrava) és Přívoz [8] Moravská Ostrava (negyed), Přívoz
Nová Bělá (Újfehér) [9] Nová Bělá
Nová Ves (Újfalu) [10] Nová Ves
Ostrava-Jih (Osztrava-dél) [11] Dubina (Tölgyes)(magába foglalja Dubina városrészt és ennek részét a Bělský Les-t), Hrabůvka (magába foglalja Hrabůvka városrészt és ennek részét Bělský les-t), Výškovice (Magasfalu), Zábřeh nad Odrou
Petřkovice (Péteri) [12] Petřkovice
Plesná (Bálos) [13] Nová Plesná (magába foglalja Plesná részét), Stará Plesná (magába foglalja Plesná részét)
Polanka nad Odrou [14] Polanka nad Odrou
Poruba [15] Poruba (magába foglalja Poruba részét), Poruba-sever (Poruba-észak) (magába foglalja Poruba részét)
Proskovice [16] Proskovice
Pustkovec [17] Pustkovec
Radvanice és Bartovice [18] Bartovice, Radvanice
Slezská Ostrava (Szilézosztrava) [19] Antošovice, Heřmanice, Hrušov, Koblov, Kunčice, Kunčičky, Muglinov, Slezská Ostrava
Stará Bělá (Óbéla) [20] Stará Bělá
Svinov [21] Svinov
Třebovice [22] Třebovice
Vítkovice [23] Vítkovice (magába foglalja Vítkovice részét), Zábřeh-VŽ (magába foglalja Vítkovice részét)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Főiskolák, egyetemek[szerkesztés]

  • Ostravai Egyetem (Ostravská univerzita)
  • Bányászati Főiskola – Ostravai Műszaki Egyetem (Vysoká škola báňská – Technická univerzita Ostrava)
  • Vállalkozási Főiskola

Híres emberek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2014. szeptember 12., http://vdb.czso.cz/obsldb/tabulka.jsp?kob=554821
  2. Školní atlas : Česká republika a Evropa (Iskolai atlasz: A Cseh Köztársaság és Európa), SHOCart, Vizovice, 2005
  3. cseh nyelven: Ostrava városi járásának jellemzése, ČSÚ Ostrava, czso.cz

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostrava című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.