Portál:Csehország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üdvözöljük a Csehország-portálon!
Vítejte na Českém portálu!
Panoramic view of Prague from Petřín Tower

Csehország címere
Csehország zászlaja

Csehország (csehül: Česko, IPA ˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika, IPA ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) egy szárazföldi ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség. Habár az országnak nincs tengerpartja, két innen induló folyó ömlik a tengerbe, az Elba az Északi-, az Odera pedig a Balti-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.


Kiemelt szócikkszerkesztés 
Czech-2013-Prague-View from Charles Bridge of Prague Castle.jpg

Prága (csehül Praha) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.


Történelemszerkesztés 
Burgkarlstein01.jpg

Az első cseh állam egy kis fejedelemség volt, amely a 9. században a mai Prága környékén jött létre, az akkori Nagy-Morva Birodalom közelében. A birodalom 907-es bukása után a hatalom központja Morvaország helyett a Přemysl-ház központja, Prága lett. 929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése.

1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét fejedelmi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (13471378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a Luxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Birodalom, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. A huszita háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.


Földrajzszerkesztés 
Vltava Praha.jpg

A Moldva (csehül Vltava) Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója. Az ország déli részén, a Šumavában eredő, 430 km hosszú folyó Český Krumlov, České Budějovice és Prága érintésével halad észak felé, majd Mělníknél ömlik az Elbába. A két folyó összefolyásánál a Moldva vízhozama nagyobb az Elbáénál, a folyó geográfiai jellegzetességei miatt azonban az alsó szakasz az Elba nevet viseli.


Gazdaság és közlekedésszerkesztés 

Csehország vasúti közlekedésében a legnagyobb szerepet a České dráhy (Cseh Vasutak, rövidítve ČD) tölti be, mely a járatok nagy többségét üzemelteti. Az ország vasúthálózatának hossza 9620 km, melyből 3041 km villamosított.

A České dráhy járatai

CD-RJ als EC 73.jpg
  • RJRailjet, minőségi nemzetközi vonat Prága és Graz között, Bécs és Brno érintésével. A helyjegyváltás fakultatív.
  • ICInterCity, minőségi belföldi vonat. Általában csak a nagyobb városokban állnak meg. A helyjegyváltás fakultatív.
  • Ex – Expresní vlak (expresszvonat), belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt. Nagyvárosok között közlekedik és csak a nagyobb városokban áll meg. Helyjegy váltható.
  • Rx – Rychlík vyšší kvality (minőségi gyorsvonat), belföldi forgalomban. Nagyvárosok között közlekedik és csak a nagyobb városokban áll meg. Helyjegy váltható.
471 035 CD Ostrava.jpg
  • R – Rychlík (gyorsvonat), nagyvárosok között közlekedik és csak a nagyobb településeken áll meg. Helyjegy is váltható.
  • Sp – Spěšný vlak (sebesvonat), általában csak nagyobb településeken áll meg.
  • ER – EuRegio, a szomszédos Ausztriába közlekedő nemzetközi személyvonat. Ilyen vonatok közlekednek Břeclavból Bécsbe és České Budějovice állomásról Linzbe.
  • Os – Osobní vlak (személyvonat), minden állomáson és megállóhelyen megáll.

Magán vállalatok járatai:

Brno hlavní nádraží, Siemens Desiro (04).jpg

Viktoria plzeñ logo.png

Az FC Viktoria Plzeň a cseh élvonalban szerepelő labdarúgóklub. Székhelye Plzeň városában található, hazai mérkőzéseit a Doosan Arenában rendezi. Az 1911-ben alapított klub legnagyobb sikereit a 21. században aratta, a 2010-es kupagyőzelem után bajnoki címet ünnepelhettek 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban is. A Bajnokok Ligája csoportkörébe eddig kétszer jutottak be, ám egyszer sem sikerült tovább jutniuk. Az Európa-ligában kétszer jutottak el a nyolcaddöntőig.



A hét képeszerkesztés 
Vltava Prague winter2004.jpg


A Moldva Prágánál
Gasztronómiaszerkesztés 
Jezek DSCN3740 20121101.JPG

A cseh konyha leggyakrabban kalóriadús ételekre épít, mint például a sertéshús, vagy a burgonya. Tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával (vepřo knedlo zelo). Közkedvelt édesség a bukta (buchty), mely kelt tésztából, gyakran gyümölcsös töltelékkel készül, különlegességét a régiónként eltérő receptek adják.

A csehek a kiadós ételek mellé gyakran sört isznak, itt a legmagasabb az egy főre eső sörfogyasztás a világon. Csehország világhírű a söreiről, melynek a történelme hosszú időkre nyúlik vissza. Az első, ismert sörgyárról 1118-ból maradt fenn említés. A nagyobb márkák (Pilsner Urquell, Budweiser, Staropramen, Kozel, Krušovice) mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Nem ritka az sem, hogy egy kocsmának saját sörfőzője van. Morvaországban a középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át itt termelik meg. A szilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett a Becherovka gyógynövénylikőr is nemzetközileg ismert. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.



Közigazgatásszerkesztés 
CoA CZ regions.png

A közigazgatás NUTS 3-as regionális egysége Csehországban a kerület. A szó jogi értelemben az első Csehszlovák Köztársaság óta létezik, azonban értelme többször jelentős változáson ment keresztül. A kerületek létrejötte 1948-ban történt meg, amikor megszüntették a megyerendszert és a Csehszlovákia szövetségi felosztását (Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia). Jelenleg 14 kerület létezik: Hlavní město Praha (Prága főváros), Közép-csehországi (12 járással), Dél-csehországi (7), Plzeňi (7), Karlovy Vary-i (3), Ústí nad Labem-i (7), Libereci (4), Hradec Králové-i (5), Pardubicei (4), Vysočina (5), Dél-morvaországi (7), Olomouci (5), Zlíni (4), Morva-sziléziai (6) kerület. Jelenleg 14 kerület


Kultúraszerkesztés 
Bohumil Hrabal 1985 český spisovatel foto Hana Hamplová.jpg

Bohumil Hrabal 1914-ben Brnóban született. Nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A nymburki (más források szerint polnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg.

Kifejező, rendkívül vizuális stílusban írt, gyakran nagyon hosszú mondatokban. Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Taneční hodiny pro starší a pokročilé, 1964) című könyve egyetlen hosszú mondat. Kedvenc karakterei gyakran fogalmaznak meg alapvető igazságokat a cseh kispolgár együgyű bölcsességével. Hősei egyszerre nevetségesek – primitív humoruk és kispolgári bujaságuk miatt – és testesítik meg a legnagyobb nehézségeket is túlvészelő életvidámságot és a legrosszabb körülmények között is boldogságra törekvést. Írásait főleg a naplószerű fogalmazás jellemzi, emlékeit valósággal kiömleszti az olvasókra, ezáltal a vizuális ábrázolás mellett rendkívül szuggesztív is.

Jaroslav Hašekkel és Karel Čapekkel együtt a 20. századi cseh irodalom (különösen szatíra) vezéralakjai. Műveit 27 nyelvre fordították le.

1997-ben galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak tartják.


Néhány kifejezés és feliratszerkesztés 
Já jsem XY. – XY vagyok. Ahoj! - Szia! (tegező alak) Čus! (Na)zdar! Čau! - Szia! Csaó! (fiatalok közt)
Dobré ráno! – Jó reggelt! Dobrý den! – Jó napot! Dobrý večer! – Jó estét!
Dobrou noc! – Jó éjszakát!
Na shledanou! – Viszontlátásra! (hivatalos)
Sbohem! – Viszontlátásra! (közvetlenebb)
Děkuji (mnohokrát)! – Köszönöm (szépen)! Dík/Díky! – Köszi!
Prosím! – Kérem! Szívesen! Ano. – Igen. Ne. – Nem.
Otevřeno – Nyitva
Zavřeno – Zárva
Vchod – Bejárat
Východ – Kijárat
Muži – Férfi
Ženy – Női
Obsazeno – Foglalt
Volno – Szabad
Autobusové nádraží – autóbuszpályaudvar
Železniční stanice – vasútállomás
Mluvíte česky/anglicky? - Beszél csehül/angolul?
Promiňte. Nerozumím. – Elnézést. Nem értem. Jízdenku do XY, prosím. – Kérek egy jegyet XY-ba. Kde je nejbližší autobusu/tramvaje? –
Hol a legközelebbi autóbusz/villamosmegálló?
Chtěla bych pivo, prosím. – Egy sört szeretnék. Na zdraví! – Egészségedre! Zaplatím(e), prosím. – Fizetni szeretné(n)k.

Csehország a WikiMédiánszerkesztés 
Csehország a  Wikidézeten  Csehország a  Wikikönyveken  Csehország a  Wikiforráson  Csehország a  Wiktiszótárban  Csehország a  Wikiegyetemen  Csehország a Commonson
Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wikisource-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Wikiversity-logo.svg
Commons-logo.svg
További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia