Františkovy Lázně

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Františkovy Lázně
Gyógyfürdő
Gyógyfürdő
Františkovy Lázně címere
Františkovy Lázně címere
Františkovy Lázně zászlaja
Františkovy Lázně zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKarlovy Vary-i
JárásChebi
Rang város
Alapítás éve1793
Polgármester Lenka Malkovská
Irányítószám 351 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség5514 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság442 m
Terület25.74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Františkovy Lázně (Csehország)
Františkovy Lázně
Františkovy Lázně
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 07′ 13″, k. h. 12° 21′ 06″Koordináták: é. sz. 50° 07′ 13″, k. h. 12° 21′ 06″
Františkovy Lázně weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Františkovy Lázně témájú médiaállományokat.

Františkovy Lázně (németül Franzensbad) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas gyógyfürdőjéről nevezetes. Közigazgatásilag a város részét képezik Aleje-Zátiší, Dlouhé Mosty (Langenbruck), Dolní Lomany (Unterlohma), Horní Lomany (Oberlohma), Krapice (Kropitz), Slatina (Schlada) és Žírovice (Sirmitz) településrészek.

Története[szerkesztés]

A Schlada település közelében fekvő források gyógyhatása már a 15. században ismert volt, Georgius Agricola német tudós is említi írásaiban. Eger (a mai Cheb) városának közelsége miatt a gyógyvíz Egerwasser és Egerer Sauerbrunn néven vált ismertté, s a 18. században már németországszerte árusították. Az első fürdőépületet, egy kádfürdővel ellátott vendégfogadót, 1705-ben építették. A várost Franzensquelle néven I. Ferenc császár alapította 1793-ban. A gyógyfürdő forgalma a 19. század végén jelentősen megnövekedett, látogatottsága 1912-ben már 65 000 körül volt. A második világháború után a csehszlovák hatóságok a város német Franzensbad elnevezését Františkovy Lázně névre módosították, német lakosságát a Beneš-dekrétumok alapján kitoloncolták, vagyonukat államosították. A kitoloncoltak nagyrészt Bajorországban és Türingiában telepedtek le. A kitelepítések következtében a város lakossága 3784 főről (1939-ben) 2282-re csökkent le 1947-ben.

Híres emberek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)

További információk[szerkesztés]