Františkovy Lázně

	Františkovy Lázně
	Gyógyfürdő
; Františkovy Lázně címere	; Františkovy Lázně zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Karlovy Vary-i
Járás	Chebi
Rang	város
Alapítás éve	1793
Polgármester	Lenka Malkovská
Irányítószám	351 01
Testvérvárosok	Lista Bad Soden am Taunus; Nizhny Tagil;
	Népesség
Teljes népesség	5707 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	442 m
Terület	25.74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Františkovy Lázně Pozíció Csehország térképén
	é. sz. 50° 07′ 13″, k. h. 12° 21′ 06″Koordináták: é. sz. 50° 07′ 13″, k. h. 12° 21′ 06″
	Františkovy Lázně weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Františkovy Lázně témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Františkovy Lázně (németül Franzensbad) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas gyógyfürdőjéről nevezetes. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.^[2] Közigazgatásilag a város részét képezik Aleje-Zátiší, Dlouhé Mosty (Langenbruck), Dolní Lomany (Unterlohma), Horní Lomany (Oberlohma), Krapice (Kropitz), Slatina (Schlada) és Žírovice (Sirmitz) településrészek.

Története[szerkesztés]

A Schlada település közelében fekvő források gyógyhatása már a 15. században ismert volt, Georgius Agricola német tudós is említi írásaiban. Eger (a mai Cheb) városának közelsége miatt a gyógyvíz Egerwasser és Egerer Sauerbrunn néven vált ismertté, s a 18. században már németországszerte árusították. Az első fürdőépületet, egy kádfürdővel ellátott vendégfogadót, 1705-ben építették. A várost Franzensquelle néven I. Ferenc császár alapította 1793-ban. A gyógyfürdő forgalma a 19. század végén jelentősen megnövekedett, látogatottsága 1912-ben már 65 000 körül volt. A második világháború után a csehszlovák hatóságok a város német Franzensbad elnevezését Františkovy Lázně névre módosították, német lakosságát a Beneš-dekrétumok alapján kitoloncolták, vagyonukat államosították. A kitoloncoltak nagyrészt Bajorországban és Türingiában telepedtek le. A kitelepítések következtében a város lakossága 3784 főről (1939-ben) 2282-re csökkent le 1947-ben.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Josef Löbel (1882–1940) osztrák orvos és író
Itt született Peter Jacques svájci jazz-zenész
Itt született Petra Edelmannová cseh politikus

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Képtár[szerkesztés]

Kaiserbad
Ferenc-forrás
Szent Péter és Pál evangélikus templom
A fürdő oszlopcsarnoka 1850-ben
I. Ferenc József emlékműve
Johann Wolfgang von Goethe emlékműve
A város közigazgatási területe

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 10.)

További információk[szerkesztés]

[0aaaa671951e5235b5c554b9990436868ff5884a-1] Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

[2] The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 10.)

[1]

[2]