Elba (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Elba
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Közigazgatás
Országok  Csehország,
 Németország
Cseh kerületek Hradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület
Német tartományok Szászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein
Földrajzi adatok
Hossz1165 km
Forrásszint1390 m
VízhozamWittenbergnél 700 m³/s
Vízgyűjtő terület144 055 km²
Forrás Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban
é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″
Torkolat Északi-tenger (Cuxhavennél)
é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″
Elhelyezkedése
Elbe basin.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat.

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.

Futása[szerkesztés]

Az Elba forrásvidékének vízesése

A cseh–lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Sněžka mellett fakadó Bílé Labénak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.

Végigfolyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław–Magdeburg–Brémai ősfolyamvölgy vonalát követi. Később Havelberg alatt egy másik ősfolyam (VarsóBerlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.

Vízjárása[szerkesztés]

Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Lauenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.

Jelentősége[szerkesztés]

Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajos forgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat–keleti irányú csatorna köti össze a többi vízi úttal. A legjelentősebbek ezek közül a Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Odera–Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sós vízi halfajták is előfordulnak.

Természetvédelem[szerkesztés]

A folyó révén az Északi-tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.[1]

Mellékvizei[szerkesztés]

Jobb oldalról:

Bal oldalról:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az Elba a rivernet.org oldalon (németül)