Coswig (Anhalt)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Coswig
A városháza
A városháza
Coswig címere
Coswig címere
Közigazgatás
Ország Németország
Járás Wittenbergi járás
Irányítószám 06869
Rendszám WB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 12 446 fő (2014. jan. 2.)[1]
Népsűrűség42,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület295,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Coswig (Németország)
Coswig
Coswig
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 53′, k. h. 12° 26′Koordináták: é. sz. 51° 53′, k. h. 12° 26′
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Coswig weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Coswig témájú médiaállományokat.

Coswig város és egyben közigazgatási alapegység, község Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban, Wittenberg járásban. Lakosainak száma 12 446 fő (2014. január 2.).[1]

Földrajza[szerkesztés]

A város az Elba folyó északi magaspartján, a Fläming-hátságon,(wd) a jégkorszakban kialakult gerincen fekszik, előtte a folyó a szintén jégkorszaki eredetű ősfolyamvölgyben folyik.

A községhez tartozó további települések[szerkesztés]

[2]

Története[szerkesztés]

A vidék időszámításunk kezdete után a germán és a nyugati szláv törzsek települési területének határvidékén volt. A város első írásos említése 1187-ben származik, Cossewiz vára néven. 1215-ben az ősi német nemesi család, az Askani-ház legfontosabb birtoka volt az Elbától északra. A középkorban flamandokat telepítettek a vidékre, akikről a földrajzi táj jelenlegi nevét kapta. A hagyomány szerint a flamandok honosították meg a gémeskutak használatát, amikből ma is látható néhány a környéken. A településen számos fazekas működött.

A 16. században a schmalkaldeni háború idején spanyol csapatok végeztek nagy pusztítást a településen. A harmincéves háború idején Wallenstein egy ideig itt tartotta a főhadiszállását. 1603 és 1793 között az Anhalt-Zerbst hercegség része volt.

A város kastélya 1667–1677 között épült. 1874-ben börtönné alakították át. A náci uralom idején a 300 főre épült börtönben 900-as raboskodtak, nagyrészt politikai foglyok. 1944 novemberében a városi lőszergyárban robbanás történt, aminek 94 halálos áldozata volt.

A város mindig szoros kapcsolatban állt a folyóval. A halászok negyede alsó és felső részből (Ober- und Unterfischerei) állt. A folyóban sokféle halat fogtak, így gyakori volt a csuka, a jászkeszeg, a ponty, a vörösszárnyú keszeg, a fogas, a pisztráng, a fejes domolykó, az angolna, a lazac, a harcsa, de még tokfélék is előfordultak. Az anhalti hercegi ház kormányzata már a 16. században rendeletben szabályozta a különböző halfajtákból kifogható halak minimális méreteit. A folyón kötél által mozgatott komp működött, ami csak a folyó víz energiáját hasznosítva vitte át az utasokat és a terheket az egyik partról a másikra. A vízparton hajóvontatók dolgoztak, a folyásiránnyal szemben 6-8 fős csapatok vontatták a hajókat. Az első gőzhajó 1839-ben jelent meg a folyón.

A második világháború végén, a nagy éhezések idején a környéken meghonosodott a kutyahús fogyasztása, amit Töpferschweinnek (fazekas-disznó) neveztek, mert a fazekasok kezdték el készíteni a legfeljebb négy éves kutyák húsát a kemencéikben. Ez később különleges helyi gasztronómiai hagyományként élt tovább. A kutyazsírt sütésre is használták, és patikákban is árusították TBC elleni szerként.

A város 1949-ben az NDK része lett. 1987-ben ünnepelte 800 éves fennállását. 2007. július 2-ától a várost és a községet a hozzá tartozó 16 településsel Wittenberg járáshoz csatolták.

A kastélyt 2006-ban privatizálták, az új tulajdonos kulturális centrum kiépítését ígérte.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coswig (Anhalt) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Turisztikai tájékoztató táblák (lefényképezve)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]