Kieli-csatorna
| Kieli-csatorna | |
 | |
| Ország |  Németország |
| Település | Schleswig-Holstein |
| Névadó | I. Vilmos német császár (ember) |
| Típus | |
| Hosszúsága | 98 260 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kieli-csatorna
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 53′, k. h. 9° 08′Koordináták: é. sz. 53° 53′, k. h. 9° 08′ | |
 | |
| Kieli-csatorna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kieli-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kieli-csatorna (németül Nord-Ostsee-Kanal, NOK) az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő mesterséges tengeri hajózócsatorna Németország Schleswig-Holstein tartományában. A Kieli-öböltől 100 km hosszan húzódik és Brunsbüttel városka határában éri el az Elbát. A világ legforgalmasabb mesterséges tengeri hajózóútjának feladata, hogy kiváltsa a Dánia északi csücskét megkerülő hajózási útvonalat.
Leírás[szerkesztés]
A Kieli-csatorna mindkét végét a változó vízállásokat kivédő zsiliprendszerekkel látták el. A csatorna két végpontja az Elba-parti Brunsbüttel és Kiel Holtenau nevű északi elővárosa. A két zsilipmű közötti távolság 98,637 km. A csatorna Schleswig-Holstein több tájegységét átszeli, többször is keresztezi a geestek magasabb terepszintjeit. A csatorna a rendsburgi kikötőig követi az Eider folyócska nyomát. Rendsburgtól északkeletre egy szakaszon az Eider régi medrét alakították át csatornává.
Nyolc országút és vasútvonal keresztezi a csatornát, ezek számára 10 magashidat építettek. E hidaknak a minimális magassága 40 méter a víztükör fölött, a tengeri hajók nagy mérete miatt. Rendsburgnál közúti alagutak és egy gyalogosalagút keresztezi a csatornát.
A csatorna története[szerkesztés]
_b_848_2.jpg)
Már a 7. században egy fontos vízi útvonal vezetett át a félszigeten: Hedeby városnál csak 16 kilométer volt a távolság az Északi-tengerbe torkolló Trenne és a Balti-tengerbe ömlő Schlei között. A vikingek ki is használták ezt a lehetőséget, és könnyű hajóikat darabokra bontva szállították át a keskeny földhídon.
A 16. században Lübeck városa meg is építette az első Schleswig-Holsteint átszelő Alster-Beste hajózócsatornát, amelyet azonban 23 zsilipmű tagolt, és csekély vízmélysége miatt nem volt alkalmas tengeri hajó átkelésére.
A Kieli-csatorna közvetlen elődje az Eider-csatorna volt, amelyet Dánia épített Kiel és Rendsburg között, ahonnan az Eideren át a hajók eljuthattak az Elbára. A sok zsilipelés miatt az átkelés 3-4 napot vett igénybe.
1878-ban a Dahlström hamburgi hajózási vállalkozó és vízügyi-mérnök javaslatot tett a mai csatorna megépítésére. A csatornaépítők nagy profitra számítottak a német hadiflotta kiépítéséből, és annak kieli letelepedéséből.
1887. június 3-án személyesen I. Vilmos császár tette le a csatorna alapkövét. 1895. június 21-én II. Vilmos császár nyitotta meg az akkor még „Vilmos császár-csatornának” nevezett víziutat. Az építkezés 11 évig tartott, ez alatt 8900 munkás 80 millió köbméter földet mozgatott meg. A csatornaépítés 156 millió aranymárkát emésztett föl, jócskán túllépve ezzel az eredetileg megszabott költségvetési kereteket. A csatorna 67 méter széles és 9 méter mély volt. A csatorna két végét zsilipekkel zárták le, melyek egyenként 125×22 méteresek voltak.
A német flotta hajóinak méretnövekedése miatt a csatornát már 1907 és 1914 között ki kellett mélyíteni. A szélességet 110 méterre, a vízmélységet 11 méterre növelték. Szükség volt nagyobb végzsilipekre is, ezért a Brunsbüttelnél és a Kielnél is 310×42 méter méretű nagyzsilipeket építettek. Az építkezés 242 millió aranymárkás költsége nagyobb volt, mint az eredeti csatorna építési költsége.
1918: a háborús vereséget követően a csatornát nemzetközi ellenőrzés alá vonták.
1948: A csatorna átkeresztelése. Az új név Északi- és Balti-tenger-csatorna (Nord-Ostsee-Kanal) lett.
1965 óta a csatornát már másodszor építik át. A hajózóét szélességét 162 méterre növelték, hogy az áthaladási időt csökkentsék.
2004 A csatornát 41 000 hajó vette igénybe, melyek összesen 80 millió tonna árut szállítottak.
Technikai adatok[szerkesztés]
| Hossz: | 98,637 km |
|---|---|
| A víztükör szélessége | 102,5 – 162 méter |
| A hajóút szélessége | 44 – 90 m |
| Mélység | 11 m |
| Régi zsilipek | ||
|---|---|---|
| Kamra hossza | 125 m | |
| Kamra szélessége | 22 m | |
| Zsilipidő | 30 perc | |
| Áthidalt különbség | Brunsbüttelnél 10,20 m Kiel-Holtenaunál 9,80 m | |
| Új zsilipek | ||
|---|---|---|
| Kamra hossza | 310 m | |
| Kamra szélessége | 42 m | |
| Zsilipidő | 45 perc | |
| Áthidalt különbség | Brunsbüttelnél 10,20 m Kiel-Holtenaunál 9,80 m | |
| Hajó hossza | Hajó szélessége | Hajó víztükör feletti magassága | Merülés |
|---|---|---|---|
| 235 méter | 32,5 méter | 40 méter | 9,50 m (ha a hossz 160 m alatt van) |
