Kiel
| Kiel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Schleswig-Holstein | ||
| Kerület | Kiel | ||
| Járás | Schleswig-Holstein (1946. augusztus 23. – ) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1242 | ||
| Polgármester | Ulf Kämpfer[1] (SPD) | ||
| Irányítószám | 60001–60599; 65901–65936 | ||
| Körzethívószám | 0431 | ||
| Rendszám | KI | ||
| Testvérvárosok | Lista Gdynia (1985. július 25. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 248 873 fő (2023. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1990 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5 m | ||
| Terület | 118,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén | |||
| Kiel weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat. | |||
Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.
Fekvése
[szerkesztés]Németország északi részén, a Balti-tenger partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1239-ben kezdték el építeni a városfalat. 1283-tól Hanza-város volt. A város nevét először 1233-ban említették.[3] 1518-ban Kielt kizárták a Hanza szövetségből.
1665-ben Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg megalapította a Kieli Egyetemet. 1728-ban a várban megszületett Karl Friedrich von Schleswig-Holsten-Gottorp herceg, a későbbi III. Péter orosz cár.
1773-tól Kiel Dániához tartozott. 1803-ban alapították meg a botanikus kertet a városban. A városhoz fűződik az 1814. évi kieli béke. 1838-ban megalakult a Schweffel und Howaldt gépgyár, a város első nagy ipari vállalata (ma Howaldtswerke-Deutsche Werft (HDW) a neve). 1844-ben kiépült a vasút, ezzel a város rohamosan fejlődni kezdett. 1850-ben itt épült meg az első tengeralattjáró a világon.
1866-tól Poroszországhoz tartozott. 1904-ben itt alapították meg a THW Kiel nevezetű kézilabdacsapatot, amely eddig háromszor nyerte meg az EHF-bajnokok ligáját. 1938. augusztus 22-én itt kezdődtek a kieli német-magyar tárgyalások. A magyar kormányzat az etnikai revíziót tartotta reális megoldásnak, ám elvek szintjén sosem szakadt el a teljes revízió gondolatától sem.[4]
1992-ben a város megalapításának a 750. évfordulóját ünnepelte.
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az A210-es és az A215-ös autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Vízi közlekedés
[szerkesztés]Kiel Németország harmadik legnagyobb kikötője (utazások szerint Puttgarden és Rostock után.
Híres lakói
[szerkesztés]

- Eric Braeden, színész
- Friedrich Boie, ornitológus, herpetológus
- Heinrich Boie, herpetológus
- Ernst Busch, színész, író és zenegyűjtő
- Rudolf Hell, feltaláló
- Johannes Wolfgang Willy Friedlieb Heuer, üzletember
- August Howaldt, Howaldtswerke alapítója
- Otto Kretschmer, tengeralattjáró-parancsnok
- Georg Landsberg, matematikus
- Carl Loewe, zeneszerző
- III. Péter orosz cár
- Max Planck, fizikus
- Karl Leonhard Reinhold, filozófus
- Adolf Remane, zoológus
- Ernst von Salomon, író
- Ernst Steinitz, matematikus
- Ferdinand Tönnies, társadalomkutató
- Itt született Alfred Brinckmann német sakkjátékos, sakkbajnok és sakkíró (1891–1967)
Látnivalók
[szerkesztés]- kikötő
- Tengeralattjáró-emlékmű Laboeben
- olimpiai falu
- tengerpart - Kielline
- Balti-tenger-csatorna
- régi és új botanikus kert
- rakpart
- Szent Nyikoláj-templom
- Szent Miklós-templom
Kultúra
[szerkesztés]Színház
[szerkesztés]- Városi színház
- Operaház
- Lengyel színház
- Vígszínház
Mozik
[szerkesztés]- CinemaxX, Multiplex
- Álommozi
- A híd
- Metró mozi
Múzeumok
[szerkesztés]- Számítógépszínház
- Geológiai múzeum
- Műcsarnok
- Gépmúzeum
- Tartományi könyvtár
- Orvostudományi múzeum
- Hajómúzeum
- Város galéria
- Állatkert
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,4 | 16,0 | 21,4 | 29,3 | 33,5 | 34,4 | 34,2 | 35,0 | 30,1 | 25,2 | 19,5 | 14,8 | 35,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,0 | 3,0 | 6,0 | 11,0 | 16,0 | 20,0 | 21,0 | 21,0 | 18,0 | 13,0 | 8,0 | 4,0 | 12,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,0 | −2,0 | 0,0 | 3,0 | 7,0 | 11,0 | 12,0 | 12,0 | 10,0 | 7,0 | 3,0 | 0,0 | 5,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −20,8 | −24,8 | −14,5 | −6,9 | −3,0 | 1,6 | 4,3 | 4,7 | 0,6 | −6,2 | −12,0 | −15,1 | −24,8 |
| Havi napsütéses órák száma | 39 | 64 | 106 | 171 | 230 | 237 | 219 | 220 | 151 | 102 | 52 | 35 | 1627 |
| Forrás: DWD; wetterkontor.de; [1]; [2] | |||||||||||||
Közigazgatás
[szerkesztés]Kielben 30 városrész van. Ezek a városrészek 18 kerületet alkotnak.
|
|
|
A népesség alakulása
[szerkesztés]¹ Népességszámlálás eredménye
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Franciaország Brest (1964)
Egyesült Királyság Coventry (1967)
Finnország Vaasa (1985)
Észtország Tallinn (1986)
Németország Stralsund (1987)
Oroszország Kalinyingrád (1992)
Oroszország Szovjetszk (1992)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Oberbürgermeister Dr. Ulf Kämpfer. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Urkundenbuch der Stadt Kiel, Band I (1233–1467) Verein für die Geschichte der Stadt Kiel, Lübeck, 1875 digitalizált változat: Bayerische Staatsbibliothek
- ↑ Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében. [2014. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

