Tallinn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tallinn
Tallinn a Balti-tenger felől
Tallinn a Balti-tenger felől
Tallinn címere
Tallinn címere
Tallinn zászlaja
Tallinn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Észtország
Megye Harjumaa
Népesség
Teljes népesség 413 782 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 2506,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 159,2 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Tallinn (Észtország)
Tallinn
Tallinn
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 59° 26′ 14″, k. h. 24° 44′ 42″Koordináták: é. sz. 59° 26′ 14″, k. h. 24° 44′ 42″
Tallinn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tallinn témájú médiaállományokat.

Tallinn (németül: Reval, oroszul: Таллин vagy Таллинн, 1918 előtt Ревель) Észtország fővárosa. Fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak.

Tallinn történelmi belvárosa 1997 óta a UNESCO Világörökség listáján található.

Földrajz[szerkesztés]

A Finn-öböl partján terül el. Földrajzi koordinátái: é. sz. 59° 26′, k. h. 24° 46′

Éghajlata[szerkesztés]

Tallin éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 9,3 10,1 15,9 27,2 29,7 31,2 34,3 33,9 28,5 22,0 12,8 10,6 34,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,2 −1,6 2,3 9,2 15,2 18,8 21,8 20,4 15,2 9,4 3,4 0,3 9,4
Átlaghőmérséklet (°C) −3,4 −4,3 −1,0 4,5 10,1 14,1 17,2 16,0 11,3 6,5 1,3 −1,9 5,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,8 −7,0 −4,2 0,6 5,2 9,6 12,7 12,0 7,8 3,8 −0,8 −4,2 2,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −31,1 −30,0 −25,5 −17,2 −5,0 0,0 4,0 2,1 −5,0 −10,5 −21,3 −31,0 −31,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 49 32 31 31 36 57 74 73 60 65 61 49 618
Havi napsütéses órák száma 24 56 127 186 275 303 279 229 141 93 30 15 1761
Forrás: Hong Kong Observatory, Pogoda.ru.net
Szent Olaf-templom (Oleviste kirik), a régi Tallinn legmagasabb épülete
Az észt függetlenségi háború győzelmi emlékműve a Szent János-templom előtt
Az óváros egy részlete, háttérben a tallinni pályaudvarral

Történelem[szerkesztés]

Tallinn történelme színes, valamint teli különböző korszakok fordulatával, hol az észtek, mint eredeti „őslakosok” a 13. század elejétől a 19. század második feléig gyakran csak mint (elnyomott) kisebbség lakhattak. Mégis az ő érdemük, hogy a város még manapság is tartja szép, történelmi arculatát. A különböző korszakok nyomai mind a mai napig megtalálhatók a város valamint az óváros különböző részein.

A kezdetek[szerkesztés]

A várost, pontosabban a mai Tallinn kikötőjének a helyén található halászfalut, Lyndanisse-t először Livóniai Henrik krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) említi. Eszerint II. Valdemár dán király hajóhada itt kötött ki 1219 júniusában. Tallinn és Észtország északi része így dán fennhatóság alá került. 1248. május 15-én IV. Erik dán király emelte városi rangra. A 13. század második felében Tallinn is a Hanza-szövetség tagja lett és a 15. század végéig jelentős szerepet játszott a szövetségen belül. 1347-ben a dán király eladta a várost és vele együtt az északi észt területeket a Livóniai Lovagrendnek.

Svéd uralom[szerkesztés]

A Livóniai háború (1558–1583) idején az Orosz Birodalom, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedők és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek és ezt követően a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.

Orosz uralom[szerkesztés]

A Nagy Északi Háborúban (1700–1721) a Baltikum ismét háborús színtérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fő ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek előtt. Tallinn ezt követően egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Livlandi) Kormányzósághoz csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követően I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott hadikikötő építésére. Ezzel egy időben hajóépítő üzemet is alapított, ami a város iparosodásának is kezdetét jelentette.

Az első világháború és a függetlenség[szerkesztés]

Az első világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kiáltotta ki a független Észt Köztársaságot, amit az észt függetlenségi háborúban sikerült megvédeni. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a szovjet érdekszféra része lett. Még ez év nyarán (1940. július 22.) felállították Tallinnban a Vörös Hadsereg első katonai bázisát, előkészítve ezzel az ország hivatalos bekebelezését.

A második világháború és a szovjet korszak[szerkesztés]

1940-ben a tallinni németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomba, a megszállt Lengyelországban felállított Wartheland kormányzóságba.[forrás?] A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierő 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektől. Megalakult az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. Észtország függetlenségét 1991. augusztus 20-án állították helyre.

Népesség[szerkesztés]

Nemzetiségek 1820[2] 1871[2] 1881[2] 1897[2] 1913[2] 1917[2] 1918[3] 1922[3] 1934[3]
% % % % % % % % %
Összesen 12 902 100 29 162 100 45 880 100 58 810 100 116 132 100 156 350 100 105 789 100 122 419 100 137 792 100
észt 4486 34,8 15 097 51,8 26 324 57,4 40 406 68,7 83 133 71,6 90 000 57,7 86 035 81,3 102 568 83,8 117 918 85,6
orosz 2304 17,9 3300 11,3 5111 11,1 6008 10,2 13 275 11,4 40 000 25,6 5188 4,9 7513 6,2 7888 5,7
német 5540 42,9 10 020 34,4 12 737 27,8 10 297 17,5 12 424 10,7 13 000 8,3 7691 7,3 6904 5,6 6575 4,8
egyéb 572 4,4 745 2,5 1708 3,7 2099 3,6 7600 6,5 13 350 8,4 6875 6,3 5434 4,4 5411 3,9
Nemzetiségek 1959[4] 1970[4] 1979[4] 1989[5] 2000[5] 2010[6]
% % % % % %
Összesen 281 714 100 362 706 100 428 537 100 478 974 100 400 378 100 399 340 100
észt 169 697 60,2 201 908 55,7 222 218 51,9 227 245 47,4 215 114 53,7 220 767 55,3
orosz 90 594 32,2 127 103 35,0 162 714 38,0 197 187 41,2 146 208 36,5 145 027 36,3
ukrán 7277 2,6 13 309 3,7 17 507 4,1 22 856 4,8 14 699 3,7 13 968 3,5
fehérorosz 3683 1,3 7158 2,0 10 261 2,4 12 515 2,6 7938 2,0 7342 1,8
finn 1650 0,6 2852 0,8 2996 0,7 3271 0,7 2436 0,6 2299 0,6
zsidó 3714 1,3 3750 1,0 3737 0,9 3620 0,8 1598 0,4 1347 0,3
egyéb 1416 0,5 6626 1,8 9104 2,1 12 280 2,6 12 385 3,1 8590 2,2

Gazdaság[szerkesztés]

Tallinn a 13. századtól kezdődően a Hanza-szövetség tagja, a Balti-tenger északi medencéjének meghatározó kereskedelmi központja. A városban megtelepedett német kereskedők jelentős mértékben monopolizálták a Hansa városokból Oroszországba irányuló kereskedelmet. Ez biztosította a jólétet, amit a város középkori építészeti emlékei híven tükröznek. A város hivatalos nyelve egészen 1783-ig a német volt, és a városi tanácsot is a német kereskedők alkották.

Tallinn ipari fejlődésének kezdete 1714.-ben volt, amikor I. Péter orosz cár haditengerészeti támaszpontot és hajóépítő üzemet alapított a városban. A 19. század első felében papírgyár, gyufagyár, gépipari üzemek nyíltak. Az 1877-ben alapított Luther bútorgyár világhírre tett szert.

A Tallinnt Szentpétervárral összekötő vasútvonalat 1870-ben nyitották meg.

A város gazdasági struktúrájában jelentős változást Észtország függetlenségének visszanyerése hozott 1991-ben. Az azóta eltelt évek alatt az ipari termelésben foglalkoztatottak aránya 47%-ról 25%-ra esett vissza. 2003-ban a foglalkoztatottak 74%-a a szolgáltatásban talált munkát. Ez a struktúraváltás a város lakosságának számában is nyomon követhető. Míg 1990-ben a városnak közel 480 000 lakosa volt a lakosok száma 2002-ben mindössze 377 890 főt tett ki. Napjainkban Tallinn legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatai a bankszektor, az informatikai és elektronikai ipar.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Külső elérhetőség[szerkesztés]

Tallinn napjainkban a Balti-tenger egyik legfontosabb komp kikötője. Közvetlen kompjárat köti össze a következő városokkal:

A Tallinni repülőtér (IATA: TLL, ICAO: EETN) a várostól mindössze két kilométerre található. Érdekesség volt a Tallinnt (ICAO: EECN) Helsinkivel (ICAO: EFHE) összekötő menetrend szerinti helikopterjárat, amely azonban 2008. december 19-én megszűnt.

Közúton a Via Baltica (E67, PrágaHelsinki) köti össze Európával. Az útnak része a Tallinnt Helsinkivel összekötő kompjárat.

Észtország tömegközlekedését alapvetően busz forgalommal biztosítják. A vasúthálózat jelentősége elhanyagolható. A Tallinn környéki helyiérdekű vasúton kívül csak egy Tallinnt Szentpétervárral és Moszkvával összekötő vasútvonal üzemel.

Helyi és elővárosi közlekedés[szerkesztés]

Alacsonypadlós középrészű Tatra KT6 (modernizált KT4) villamos

A helyi közösségi közlekedést az önkormányzati tulajdonban álló Tallinna Linnatranspordi AS működteti, melyet 2012-ben hoztak létre az autóbusz- (TAK), valamint a villamos- és trolibusztársaság (TTTL) összevonásával. A hálózatot 4 villamos-, 7 trolibusz- és 56 autóbuszvonal alkotja.[7] A helyi közlekedés 6 és 23 óra között üzemel, kivéve egyes járatokat, melyek 24 óráig járnak.[8]

A járműállomány a villamosoknál ČKD Tatra KT4 és KT6 típusú járművekből áll; utóbbiak alacsonypadlós középrésszel rendelkeznek.[9] a trolibusz járműpark sokszínű: legkorszerűbb típusai az alacsonypadlós Ganz Solaris Trollino szóló és csuklós trolibuszok, de mellettük Ikarus 412T, Škoda 14Tr és Škoda 15Tr járművek is közlekednek.[10][11]

2013 óta elektronikus jegyrendszer működik, ezen kívül a járművezetőknél egy utazásra szóló papíralapú jegy váltható. A közösségi közlekedés használata tallinni lakosok számára díjmentes.[8]

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

Bár Észtország legjelentősebb egyeteme Tartuban található (Tartu Ülikool - TU), kétségtelenül Tallinn az észt kulturális, és tudományos élet központja. Tallinnban 4 egyetem és közel 20 -jelentős részben magán- felsőoktatási intézmény található. A város legnagyobb egyeteme a Tallinni Műszaki Egyetem, s itt található a Tallinni Egyetem (Tallinna Ülikool - TLÜ) is. Itt van az Észt Tudományos Akadémia központja, a Nemzeti Könyvtár, a Kumu szépművészeti múzeum, az Észt Drámai Színház és az Észt Nemzeti Opera is. Jelentős kulturális intézmény továbbá a Tallinni Orosz Színház is.

Látnivalók[szerkesztés]

Tallinn látnivalói zömmel a történelmi városközpontban találhatók és gyalogszerrel könnyen elérhetők.

A tallinni városfal egy részlete

Tallinn neves szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző:
Pécs, Essen, Isztambul
Európa kulturális fővárosa
2011
Turku mellett
Következő:
Guimarães, Maribor