Võru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Võru
Võru megye megyeházának épülete Võruban.
Võru megye megyeházának épülete Võruban.
Võru címere
Võru címere
Võru zászlaja
Võru zászlaja
Közigazgatás
Ország Észtország
Alapítás éve1784
Irányítószám EE-
Népesség
Teljes népesség 12 458 fő (2015. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület14,01 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Võru (Észtország)
Võru
Võru
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 57° 51′, k. h. 27° 00′Koordináták: é. sz. 57° 51′, k. h. 27° 00′
Võru weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Võru témájú médiaállományokat.

Võru (võro: Võru, németül: Werro, oroszul: Выру) város Délkelet-Észtországban, Võru megye (észtül: Võru maakond) közigazgatási székhelye, valamint Võru község központja. Megyeszékhelyként a környező vidék közigazgatási, kulturális, gazdasági, valamint oktatási központja. Területén, más észtországi településekhez hasonlóan, számos kisebb-nagyobb tó található, köztük a város nyugati határát képező Tamula-tó. A környék már a mezolitikum óta lakott vidék, amely a középkorban vált a tartui érsekség védelmi vonalának részévé. Felvirágzását azonban a 18-19. század hozta el, amikor is számos ma is látható épületét felépítették. A város története során több alkalommal került a környező népek uralma alá, utoljára a huszadik század második felében, amikor is a szovjetek vették át a hatalmat. Mai városképét befolyásoló lakótelepei, tömbházai is ebben az időszakban, az iparosítás időszakában épültek. Napjainkban a város gazdaságának gerincét a szolgáltatások és az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági vállalkozások jelentik, melyet jó közlekedésföldrajzi adottságai is támogatnak. A megyeszékhely számos kulturális programot és látnivalót kínál, ezen felül egyházi és oktatási központ.

Fekvése[szerkesztés]

A Kreutzwaldi park télen

Võru nyugati részén található a Tamula-tó, melynek vizét a Vahejõgi csatorna szállítja el a közelben folyó Võhandu-folyóba. A Tamula-tótól nyugatabbra a Vagula-tó kiterjedt víztükre fekszik, melynek partján található Roosisaare falu. A várost délkelet felől átszeli a Koreli-patak. A település viharos régmúltjára emlékeztetnek a Kirumpääi erőd romjai. Számos tó akad területén és közvetlen közelében, mint például a Papp-tó, valamint a Verijärv. A belvárost a Katariina allee (Katarina fasor) köti össze a Friedrich Reinhold Kreutzwald parkkal, valamint a Tamula-tóval.

Võru közúton 3,5 órányi távolságra van a fővárostól, Tallinntól, Narva 3 óra, Pärnu 2,5 óra,Viljandi 1,5 óra, míg Tartu mindössze 1 óra alatt elérhető.[2] A lett főváros, Riga 3 óra 15 perc távolságra fekszik közúton.[3]

A város közlekedésföldrajzi helyzete kielégítő, amely kedvez a helyi gazdaságnak, idegenforgalomnak. A megyeszékhely a Valga–Pszkovi-vasútvonal mentén állomással rendelkezik, ám ezen vonal 2001 óta csak teherszállítás céljából üzemel. Tartuból a Tartu–Valga-vasútvonal–Valga–Pszkovi-vasútvonal, illetve a Tartu–Pszkovi-vasútvonal‎–Valga–Pszkovi-vasútvonal érintésével közelíthető meg vasúton.

Észak-déli irányban, keleti elkerülővel érinti a várost a 2-es főút, valamint itt található a 64-es főút, a 65-ös főút, a 66-os főút és a 67-es főút egy-egy végpontja is.

Éghajlata[szerkesztés]

A város éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. 1992. augusztus 11-én itt mérték az országban valaha mért legmagasabb nappali hőmérsékletet, ami 35,6 °C volt. A tenger közelsége miatt a telek enyhébbek, míg a nyarak hűvösebbek, mint más hasonló szélességi körön fekvő területeken. A nedves légtömegek főleg nyugat felől, míg a hideg betörések északról, illetve keletről érik el a vidéket. Mivel a város az ország keleti felén fekszik, ezért ősztől kezdve, egészen tavaszig hidegebb az idő, mint a partvidéki területeken. Délies fekvésének köszönhetően, azonban nyáron magasabb hőmérséklet alakul ki ezen a vidéken, mint a tengerpartokon. A közeli Haanja-fennsíkon a hótakaró akár 135 napon keresztül is megmaradhat. A januári középhőmérséklet az ország középső és keleti részein -6 és -7 °C közt alakul. A legrövidebb nappal a téli napforduló idején Dél-Észtországban 6 óra 39 perc, míg a leghosszabb nappal a nyári napfordulókor 18 óra 10 perc.[4]

Võru (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 9,6 12,4 18,0 26,9 30,7 33,5 35,2 35,6 29,9 22,2 13,3 11,2 35,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,9 −1,8 3,3 11,1 17,7 20,7 23,2 21,7 15,7 9,5 2,8 −0,9 10,1
Átlaghőmérséklet (°C) −4,6 −5,1 −0,8 5,9 11,9 15,5 18,0 16,6 11,3 6,3 0,5 −3,3 6,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −7,2 −8,4 −4,2 1,1 6,1 10,5 13,0 11,9 7,5 3,5 −1,7 −5,8 2,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −35,8 −35,6 −26,7 −12,5 −5,4 0,2 1,7 3,5 −3,8 −14,4 −21,9 −34,6 −35,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 46 34 36 30 52 84 80 86 62 64 51 47 672
Havi napsütéses órák száma 26 58 122 185 261 247 272 228 137 78 29 17 1659
Forrás: Észt Meteorológiai Szolgálat[5][6][7][8]


Története[szerkesztés]

A Kirumpääi-erőd maradványai

A legkorábbi régészeti lelet Võru jelenlegi területéről egy női koponya a mezolitikum idejéből. Ez a legrégibb koponya, amit Észtország területén találtak. Võrumaa területén az első emberek a Võhandu folyó partján telepedtek le: Kääpa 5000 éve, Villa 4500 éve települt be, a Tamula telep az i. e. 3. évezred első negyedétől a 2. évezred első feléig volt lakott.

A környék nevezetessége a város északi peremén elhelyezkedő Kirumpääi erőd, melynek első említése 1322-re datálható. Az erőd célja tartui püspökség keleti határának védelme volt. Hamarosan kereskedők és kézművesek nagy számban telepedtek a kőerőd köré. Võru körülbelül egy kilométerre található a híres erődítménytől. Az épületegyüttes 1656-ban pusztult el az orosz-svéd háborúban, 128 évvel Võru alapítása előtt.

A võrui birtok első említése 1590-ben történt, a lengyel uralom idején. A nagy északi háború után kezdődő orosz korban Erzsébet orosz cárnő az erőd környékének egy részét Bestuev-Rjumin bárónak ajándékozta. Kirumpää földjeit eladták, később a Müller családé lett, akik a võrui birtokot eladták von Mengden főkormányzónak, aki új tartományi központot akart létrehozni a birtokon.

1783-ban II. Katalin parancsára Tartu déli és délkeleti részéből új tartomány jött létre. Később George von Browne főkormányzónak adta a birtokot azzal a kikötéssel, hogy alapítson várost a területén. Az akkori birtok főépülete átalakítva még ma is áll.

1784. augusztus 21-én a főkormányzó rendeletet adott ki, melyben kihirdette, hogy az új város neve Võru, és augusztus 21 az alapításának napja.

Az 1788 és 1793 közt épült evangélikus templom.

1785-ben elkészült a város utcaszerkezetének terve, mely szabályos, derékszögű útkereszteződésekkel dolgozott. A történelmi szerkezet máig megmaradt, ahogy az egyszintes épületek egyeduralma is. A szabályos városszerkezet mellett a különleges faépületek adják a város érdekességét.

1789-1806 között épült a város kéttornyú ortodox temploma, 1788-1793 között pedig a korai klasszicista lutheránus templom. Ez utóbbi emlékeztet a rigai építészetre, ezért sejtik, hogy tervezője a rigai Christoph Haberlandt lehetett.

Võru város tűzoltóságának esetkocsija 1923-ban

Võru 215 évig volt a környék kulturális központja. A város korai éveiben német városvezetők irányították, észtek csak 1902-től vettek részt hatalomban, mikor Adam Tiganiket és Johan Laurit beválasztották a városi tanácsba.

Võru híres iskolaváros is volt. 1830-40-es években itt működött H. Krümmer bentlakásos magániskolája és Genge leánygimnáziuma. A 19. század második felében 7 iskola működött a városban 31 tanárral és 317 diákkal. Összehasonlításként 1884-ben a város lakóinak száma 2700 fő körül mozgott. A város önkéntes alapon szerveződő tűzoltóságát 1867-ben alapították. 1884-ben a város lakossága 2697 fő volt, ebből 100 fő volt önkéntes tűzoltó. 1899-ben felújították a tűzoltólaktanyát és annak tűztornyát.[9] 1914-ben megnyílt a kézműipari lányiskola, 1925-ben pedig az ipari iskola.

1867-ben alakult az önkéntes tűzoltó közösség, 1881-ben a kórus és színházközösség. 1922-ben kapta meg a Vörui Önkéntes Tűzoltóság (észt nyelven: Võru Vabatahtlik Tuletõrjeühing) az első esetkocsit. 1927-48 között hivatalos színház működött a városban. 1926-ban 9 könyvtár, 36 különböző közösség és társaság gazdagította Võru kulturális életét, valamint 2 napilap is megjelent.

A 19. században és a 20. század első évtizedeiben fellendült a gazdasági élet. Az 1889-ben átadott vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosított Lettország fővárosával, Rigával és az Oroszországban fekvő Pszkov városával. 1899-ben indították az első telefonhívást Tartuba, 1915-ben bevezették az áramot. 1926-ban 31 ipari vállalkozás, 79 művészeti műhely, 5 bank, 4 vendégház és étterem, 3 szauna, és 148 kereskedelmi vállalkozás működött a városban. 1940-ben a lakosok száma 6600 volt.

A szovjet időszakban több nagy vállalkozást alapítottak: bútorgyár, tejgazdaság, cipőgyár, gázanalizátor gyár. A lakosság száma elérte a 18 ezret. Nagy lakótelepek épültek a város déli és keleti részein, amelynek következtében a város területe megnőtt.

A Szovjetunió bukása utána komoly gazdasági és szociális problémák alakultak ki. Az új, piacalapú gazdasági rendszer emellett új lehetőségeket nyújtott az élet minden területén való fejlődésre. A régi vállalkozásokat a piac igényeinek megfelelően újraszervezték.

1991-ben hozták létre a Võru Maakonna Tuletõrjeamet (Võru Megyei Tűzoltóságot).

Demográfia[szerkesztés]

A város lakossága az 1980-as években érte el tetőpontját, 17 000 főt meghaladó lélekszámmal. Napjainkra 12 000 fő környékre csökkent a népesség, amely 1989-hez viszonyítva 30 százalékos csökkenést jelent. A város lakosságának csökkenésével párhuzamosan az itt élő nemzetiségek létszáma is jelentős mértékben visszaesett.

Nemzetiség 1970[10] 1979[11] 1989[12] 2000[13] 2011[14]
% % % % %
Összesen 15398 100 16767 100 17496 100 14879 100 12667 100
Észtek 12307 79,93 13783 82,20 14985 85,65 13414 90,15 11651 91,98
Oroszok 2277 14,79 2378 14,18 1934 11,05 1112 7,47 804 6,35
Ukránok 312 2,03 261 1,56 249 1,42 99 0,67 64 0,51
Fehéroroszok 112 0,73 96 0,57 90 0,51 44 0,30 30 0,24
Finnek 91 0,59 77 0,46 81 0,47 61 0,41 40 0,32
Lettek 30 0,19 30 0,18 35 0,20 23 0,15 14 0,11
Egyéb 269 1,75 142 0,85 122 0,70 126 0,85 64 0,51

Kulturális élet[szerkesztés]

A Friedrich Reinhold Kreutzwald Emlékmúzeum épülete az íróról elnevezett úton

A városban 1995 óta minden év júliusában megrendezik a Võrui Folklór Fesztivált, július elején pedig a Romantikus fesztivált tartják. A város napjait pedig minden év augusztusában rendezik.[15]

A város helytörténeti múzeuma mutatja be a település és környékének viharokkal tűzdelt múltját, ugyanitt egy galéria is megtalálható. A városi művelődési központban mozi, koncertterem, színházterem szerepel a kínálatban.

Élő rockzenei koncertet az Õlle 17 Pubban lehet hallgatni, míg a Spring Café a jazznek ad otthont. Az éjszakai élet szórakozóhelyei a Club Tartu, a Club Bermuda, a Club Capital, a Steding Cellar, valamint a Taevas ja Põrgu (Heaven and Hell).[16]

1833 és 1877 között a városban élt Friedrich Reinhold Kreutzwald, észt író, az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg írója. Egykori lakóháza ma az írónak emléket állító múzeumként van nyitva.

Gazdaság[szerkesztés]

A városban számos kávézó, étterem, bár, klub, valamint bolt található. A nagyobb észt kereskedelmi láncok közül a Rimi Baltic két üzlete, a Selver Vilja Selver nevű, a Maxima Võru Maxima nevű üzlete, a Coop helyi áruházlánca a Maksimarket, valamint a K-Rauta barkácsáruház, illetve a Võru Seeder bútoráruház helyi egységei képviseltetik magukat. Az autóval közlekedők öt benzinkutat is igénybe vehetnek a városban. Több kereskedelmi szálláshely is elérhető Võruban. A városban működik a finn tejipari óriásvállalat, a Valio tejipari cég sajtgyára.[17]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

A városban két általános iskola működik, a Vörui Központi Iskola (Võru Kesklinna Kool) és a Võru Kreutzwaldi Iskola (Võru Kreutzwaldi Kool), valamint egy gimnázium, a Võrui Gimnázium (Võru Gümnaasium), a Võrui Felnőttképző Intézet (Võru Täiskasvanute Gümnaasium), valamint a Võru Järve Kool iskola.[18]

A gyermekek négy óvodába járnak a megyeszékhelyen.[19]

Sport[szerkesztés]

A városban számos sportolási lehetőséghez adottak a feltételek. A városi sportközpont (észtül: Võru Spordikeskus) területén futópálya, kalapácsvető pálya, futballpálya található. Az épületen belül edzőterem, fitneszterem, mászófal, dzsúdóterem, tollaslabdapálya, asztalitenisz asztalok találhatóak.[20]

A várostól délre fekszik a Kubija terviserajad ja harjutusväljak (Kubija egészségpálya és edzőterem), ahol az erdőben kialakított 2 km hosszú aszfalt borítású rollerpályát használhatják a rollersízés szerelmesei. A pálya mellett több elemből álló szabadtéri edzőterem kapott helyet.[21]

Testvérvárosi kapcsolatai[szerkesztés]

A város a következő településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatokat:[22]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

[23] [10] [11] [12] [13] [14] [24]

  1. Észt Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
  2. Welcome to Võru, a distinctive town!. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  3. How to get here?. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  4. ÉGHAJLAT. esztorszag.hu. (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  5. Climate normals-Temperature. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  6. Climate normals-Precipitation. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  7. Climate normals-Humidity. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  8. Climate normals-Sunshine. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  9. Võru tuletõrje tähistab 150. sünnipäeva. lounaeestlane.ee. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  10. ^ a b Население районов, городов и поселков городского типа Эстонской ССР : по данным Всесоюзной переписи населения на 15 января 1970 года. Таллинн, 1972.
  11. ^ a b Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 27
  12. ^ a b Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 32
  13. ^ a b Päring Statistikaameti andmebaasist
  14. ^ a b Päring Statistikaameti andmebaasist
  15. Ajalugu. MTÜ Võru Folkloorifestival. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  16. Welcome to Võru, a distinctive town!. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  17. Introduction to Valio Eesti. valio.ee. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
  18. Koolid. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  19. Lasteaiad. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  20. Hinnakiri (Árjegyzék). voruspordikeskus.ee. (Hozzáférés: 2017. november 25.)
  21. Kubija terviserajad ja harjutusväljak. puhkaeestis.ee. (Hozzáférés: 2017. november 25.)
  22. Võru sõpruslinnad (Estonian nyelven). Võru. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  23. Siseministeerium: Kohalike omavalitsuste juhid 2014. a. jaanuari seisuga, vaadatud 17. oktoober 2014
  24. [1]

További információk[szerkesztés]