Rapla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rapla
Rapla kirik1.jpg
Rapla címere
Rapla címere
Rapla zászlaja
Rapla zászlaja
Közigazgatás
Ország Észtország
MegyeRapla
Alapítás éve1241
Népesség
Teljes népesség 5139 fő (2015. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Rapla (Észtország)
Rapla
Rapla
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 58° 59′, k. h. 24° 48′Koordináták: é. sz. 58° 59′, k. h. 24° 48′
Rapla weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapla témájú médiaállományokat.

Rapla város és egyben a róla elnevezett megye székhelye Észtországban. A város a Vigala folyó partján fekszik. Lakosságának száma 5617 fő.

Történelme[szerkesztés]

Rapláról a legrégebbi írásos emlék 1241-ből származik, amikor is a dán hindaamisraamatust ír róla. A település a 13. század végén vált az egyházközség székhelyévé. Ugyanebben az időszakban épült fel a cisztercita kolostor épülete a Konuvere is és a Mária Magdolna templom, amely egy szent kő helyén épült fel. Az egyházi épületek leégtek az északi háború idején, de később újjáépítették. Mai formáját 1738-ban nyerte el, amikor is a korabeli építészeti stílusirányzatoknak megfelelően átépítették.

Rapla dinamikus fejlődésnek indult, mikor kézművesek, kereskedők és tisztviselők költöztek ide. A faluban az első gyógyszertárat 1866-ban nyitották meg. A településnek 1868 óta van iskolája és 1888 óta működik itt kórház. A raplai téglagyár 1899-ben épült és 1900-ban indult meg a forgalom a Rapla és Vijlandi között a keskeny nyomtávú vasútvonalon a forgalom. A régi kőtemplomot 1901-ben lebontották és helyette egy neoromán stílusú kéttornyú templomot építettek fel.

Az 1913-as adatok alapján Raplában 20 kőház és 60 faház volt, miközben lakóinak száma elérte az 1000 főt. A településen régóta aktív a közösségi élet. A városban Önkéntes Tűzoltóegylet, ének-zenei egyesület, agráregyesület, fogyasztói egyesület és takarékpénztár működik.

A Rapla-Virtsu kisvasutat 1931-ben építették meg, ami egészen 1968-ig működött. 1945-ben nagyközséggé, 1950-ben mezővárossá, 1993-ban pedig várossá nyilvánították. A megye székhelyévé 1950-ben lépett elő.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A kéttornyú Szent-Károly templom, melyet 1901-ben építettek fel.

A templom udvarán található a Jaan, ami egy hat méter magas Sareemaa dolomit emlékmű. A kőbe 1923-ban belevésték az I. világháborúban elesett helyi lakosok nevét, majd ezt az emlékművet 1989-ben felújították.[2]

  • Az 1816-ban ültetett Szabadság-tölgy.
  • A 17. századból való Kirkulaia mészkőkereszt.
  • A raplai temetőkápolna, amely 1780-ból származik.
  • A 19. századi raplai kőhíd.
  • Az 1920-as, 1930-as években felépített bank(1928), gimnázium(1927) és az oktatási egyesület épülete (1933).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Észt Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
  2. Rapla.ee-Home (észt nyelven)

Források[szerkesztés]