1789
Ellenőrzött
| 1789 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1789 |
| Ab urbe condita | 2542 |
| Bahái naptár | -55 – -54 |
| Berber naptár | 2739 |
| Bizánci naptár | 7297 – 7298 |
| Buddhista naptár | 2333 |
| Burmai naptár | 1151 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1781 – 1782 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1844 – 1845 |
| Shaka Samvat | 1711 – 1712 |
| Holocén naptár | 11789 |
| Iráni naptár | 1167 – 1168 |
| Japán naptár | 2449 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4485–4486 |
| Kopt naptár | 1505 – 1506 |
| Koreai naptár | 4122 |
| Muszlim naptár | 1203 – 1204 |
| Szeleukida naptár | 2100–2101 |
| Örmény naptár | 1238 ԹՎ ՌՄԼԸ |
| Thai szoláris naptár | 2332 |
| Zsidó naptár | 5549 – 5550 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek
Évek: 1784 – 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794
Események
[szerkesztés]- február 20. – II. József császár Hadik András tábornagyot nevezi ki a török ellen harcoló egyesített csapatok fővezérévé. (Hirtelen megromló egészségi állapota miatt az uralkodó július 28-án felmentette tisztsége alól, és a hadsereg parancsnoki feladataival Ernst von Laudont bízta meg.)[1]
- március 4. – Összeül az Amerikai Egyesült Államok 1. kongresszusa; ezzel megkezdődött az 1787-es alkotmány alapján létrehozott szövetségi kormány működése.[2]
- április 7. – III. Szelim lesz az Oszmán Birodalom szultánja.[3]
- április 28. – Lázadás a Bountyn.[4]
- április 30. – George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lesz.[5]
- május 5. – XVI. Lajos francia király Versailles-ban – 175 év után először – megnyitja a rendi gyűlést, vagyis a klérus, a nemesek és a köznép képviselőiből álló parlamentet.[6][7]
- június 17. – Franciaországban a harmadik rend küldöttei kivonulnak az ülésről, és létrehozzák a nemzetgyűlést.[6][7]
- június 20. – A labdaházi eskü.[8]
- július 9. – Azt követően, hogy egyes szimpatizáns nemesek és a klérus néhány tagja is csatlakozott a harmadik rendhez, Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát.[6][7]
- július 11. – XVI. Lajos meneszti pénzügyminiszterét, Neckert.[8]
- július 12. – Camille Desmoulins újságíró fegyverbe szólítja a párizsiakat.[9]
- július 14. – A nagy francia forradalom kezdete: Párizs polgárai megostromolják a Bastille-t és kiszabadítanak hét rabot.[8]
- július 16. – XVI. Lajos visszahívja öt nappal korábban menesztett pénzügyminiszterét, Neckert.[10]
- augusztus 4. – Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat.[11]
- augusztus 26. – Megjelenik az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.[11]
- október 5–6. – Hatalmas tömeg (az asszonyok menete) érkezik Párizsból Versailles-ba, és XVI. Lajost a fővárosba kíséri, ahol a Tuileriák palotájában helyezik el.[12]
- október 7. – II. József utasítja Csekonics József mezőhegyesi ménesparancsnokot, hogy Bábolnapusztát vásárolja meg a kincstár részére; ezt tekintik az állami ménes alapítási dátumának.[13]
- október 9. – Laudon tábornagy elfoglalja Belgrádot.[14]
- október 13. – Szendrő megadja magát az osztrák hadseregnek.[15]
- november 21. – Észak-Karolina az USA 12. tagállama lesz.[16]
- december 2. – Jan Dekert varsói polgármester vezetésével a 141 királyi város küldötteiből álló fekete menet petíciót visz II. Szaniszló Ágost lengyel királynak annak érdekében, hogy a nagy szejm rendezze a polgárság jogi helyzetét.[17]
Az év témái
[szerkesztés]- január – Megindul Komáromban Péczeli József folyóirata, a Mindenes Gyűjtemény.[18]
- július 7. – Megindul Bécsben Görög Demeter folyóirata, a Hadi és Más Nevezetes Történetek.[19]
- december – Megindul Kassán Kazinczy folyóirata, az Orpheus.[20]
- Antoine Laurent de Lavoisier megfogalmazza a tömegmegmaradás törvényét.
- Martin Heinrich Klaproth felismeri az urán elemi voltát.
- Az első vízbontási kísérlet.
Születések
[szerkesztés]- március 16. – Georg Simon Ohm, német fizikus és matematikus († 1854)
- április 20. – Adler György, zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes († 1862)
- május 23. – Franz von Schlik, császári-királyi lovassági tábornok († 1862)
- május 28. – Bernhard Severin Ingemann, dán író és költő († 1862)
- június 4. – Friedrich Boie német ornitológus, herpetológus († 1870)
- június 30. – Horace Vernet, francia festő († 1863)
- augusztus 6. – Friedrich List német közgazdász († 1846)
- augusztus 9. – Nicolas-Charles Bochsa, francia hárfás, zeneszerző († 1856)
- augusztus 21. – Augustin Cauchy, francia matematikus († 1857)
- szeptember 15. – James Fenimore Cooper, amerikai regényíró († 1851)
- november 18. – Louis Daguerre, a dagerrotípia feltalálója († 1851)
- november 29. – Dancsecs József, író, Sárvár esperese († 1860)
- december 2. – Pavel Hrisztoforovics Grabbe, orosz gróf, cári tábornok († 1875)
- december 8. – Hild József, építész († 1867)
Halálozások
[szerkesztés]- március 11. – Hell József Károly, magyar bányafőgépmester, a bányagépesítés úttörője (* 1713)
- április 7. – I. Abdul-Hamid, az Oszmán Birodalom 28. szultánja (* 1725)
- július 28. – Orczy Lőrinc, főispán, királyi tábornok és költő (* 1718)
- december 3. – Claude Joseph Vernet, francia festő (* 1714)
- december 23. – Charles-Michel de l'Épée, hallássérültekkel foglalkozó francia gyógypedagógus, siketek állami iskolájának alapítója (* 1712)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kincses Katalin Mária;: Hadik András műveltsége. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 4. sz. (2011) 1065. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Gary Lawson & Guy Seidman: When Did the Constitution Become Law? scholarship.law.bu.edu (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ Balkán-kronológia : 38. o.
- ↑ Erin Blakemore: The real story behind the infamous mutiny on the H.M.S. Bounty. www.nationalgeographic.com (2021. április 27.) (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ Presidential Inaugurations: 1789-1825. guides.loc.gov (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ a b c „Semmi” – írta naplójába XVI. Lajos a forradalom kitörésének napján (magyar nyelven). m.mult-kor.hu, 2023. április 14. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ a b c Hart-Davis, Adam et al. 302. o.
- ↑ a b c Franciaország története : I. 694. o.
- ↑ Adolphe Granier de Cassagnac: Histoire des causes de la révolution française. Bruxelles: Auguste Pagny. 1850. 255. o.
- ↑ Franciaország története : I. 695. o.
- ↑ a b Franciaország története : I. 696. o.
- ↑ Jeremy D. Popkin: A Short History of the French Revolution. New York: Routledge. 2020. 163. o. ISBN 9781138557215
- ↑ Schlett András: Innováció a szocializmusban: A Bábolnai Állami Gazdaság története 1960 és 1991 között. Budapest: PPKE BTK. 2004. 17. o. ISBN 9789639206922
- ↑ Heckenast Gusztáv: Habsburg védernyő alatt. Magyarország és a Habsburg Birodalom a 18. században. Rubicon, XXXI. évf. 343–344. sz. (2020) 73. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Balkán-kronológia : 39. o.
- ↑ Ratification Day: NC became 12th state in the Union on Nov. 21, 1789. www.carolinajournal.com (2024. november 21.) (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ George J. Lerski: Historical Dictionary of Poland, 966-1945. Wesport: Greenwood. 1996. 106. o. ISBN 0 313 26007 9
- ↑ Sajtótörténet A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789–1792)
- ↑ Sajtótörténet A Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789–1791) és folytatása, a bécsi Magyar Hírmondó (1792–1803)
- ↑ Sajtótörténet : Az Orpheus, Kazinczy folyóirata
Források
[szerkesztés]- ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
- ↑ Franciaország története: Franciaország története I-II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007.
- ↑ Sajtótörténet: A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. ISBN 963 05 1772 8
- ↑ Hart-Davis, Adam et al.: Hart-Davis, Adam et al. Történelem – A civilizáció hajnalától napjainkig. Alexandra Könyvesház Kft., Pécs, (2024). ISBN 978-963-582-809-8
