Riga
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Riga | |||
![]() | |||
Óváros | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tájegység | Vidzeme | ||
Alapítás éve | 1201 | ||
Irányítószám | LV-1500 LV-1599 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 614 618 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 2432 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 307.17 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 58′, k. h. 24° 08′Koordináták: é. sz. 56° 58′, k. h. 24° 08′ | |||
Riga weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Riga témájú médiaállományokat. |
Riga (lettül: Rīga, kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa. A Baltikum legnagyobb városa, fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak.
Riga történelmi belvárosa, Vecrīga 1997-től a UNESCO világörökség listáján található. Különösen jelentősek a 19–20. század fordulóján épült szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületegyüttesek. Ezek Béccsel, Prágával vagy Budapesttel is állják az összehasonlítást.
A város az észak-svédországi Umeåval együtt elnyerte a 2014-es Európa kulturális fővárosa címet.[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Balti-tenger partján, a Daugava folyó torkolatánál terül el.
Éghajlata[szerkesztés]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,3 | −1,7 | 2,7 | 9,8 | 16,2 | 20,1 | 21,7 | 21,0 | 16,3 | 10,4 | 3,9 | 0,3 | 9,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,8 | −7,6 | −4,7 | 1,0 | 5,9 | 10,0 | 12,3 | 11,8 | 8,0 | 4,0 | −0,5 | −4,4 | 2,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 27 | 28 | 41 | 44 | 63 | 85 | 73 | 75 | 60 | 57 | 46 | 633 |
Havi napsütéses órák száma | 45 | 59 | 131 | 234 | 271 | 288 | 306 | 243 | 177 | 97 | 32 | 23 | 1906 |
Forrás: World Weather Information Service |
Lakossága[szerkesztés]
A 2007-es adatok szerint a város lakosságának 42,3%-a lett, 42,1%-a orosz, 4,4%-a fehérorosz, 3,9%-a ukrán, 2%-a lengyel, a fennmaradó 4,3%-a pedig egyéb nemzetiségű. Rigában egy km²-re 2382 lakos jut.
Története[szerkesztés]
Régészeti feltárások alapján megalapították, hogy ott, ahol a Riga folyó a Daugavába torkollik, már a 2. században emberi település volt. A 10. századtól a torkolatnál két lív település helyezkedett el. 1159-ben brémai kereskedők kötöttek ki ezeken a településeken. 1186-ban Ikšķilében Meinhard von Segeberg misszionárius telepet alapított. Őt követte Albert brémai püspök, aki keresztes lovagok élén érkezett, és 1201-ben várat építtetett. Ezt tekintik Riga alapítási dátumának, amit a város címérében található évszám is jelez.
Riga városát a brémai Albert von Buxhoevden(wd), Livónia harmadik püspöke alapította, aki a baltikumi terület feletti ellenőrzést biztosítandó a Kardtestvérek lovagrendjét – amely később a Teuton Lovagrendbe olvadt be – is létrehozta. A pápa jóváhagyta számára a rigai püspök, majd az érseki tisztséget. A püspök és a Teuton Lovagrend megtelepedését követően megjelentek a német kereskedők és Riga 1282-ben a Hanza-szövetség tagja lett.
A város neve alnémet nyelven patakot, csatornát jelent, ez a keresztelés szimbolikus kifejező eszköze.
A várost a kereskedők által választott városi tanács és polgármester irányította, de a városi tanács mellett a püspök és a lovagrend is jelentős hatalmi tényező volt.
A 14. századtól Riga a Baltikum legjelentősebb kereskedelmi központja volt. Jellemző, hogy ezekben a századokban a városban működött céhek tagjai között egyetlen lív, vagy lett nevet sem lehetett találni.
A reformáció nagy hatással volt a rigai polgárságra. 1562-ben Rigában feloszlatták a Német Lovagrendet. 1581-ben a lengyelek foglalták el a várost, 1621-ben pedig svéd uralom alá került.
1656-ban rövid időre bevonultak az orosz seregek, majd 1660-ban az olivai békét követően ismét svéd uralom alá került. Ekkor Riga Svédország „második fővárosa” volt.
1710-ben a nagy északi háborúban az orosz seregek elfoglalták Rigát, mely 1783-ig a Rigai, majd 1918. november 18-áig, a független lett állam kikiáltásáig a Livóniai kormányzóság (oroszul: губерния, gubernyija) központja lett. 1861-ben megépült az Orosz Birodalom első vasútvonala Riga és Moszkva között. Riga akkor az Orosz Birodalom második legforgalmasabb kikötője volt Szentpétervár után.
1940. június 17-én a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján a szovjet Vörös Hadsereg vonult be Rigába, de csak rövid ideig tartotta megszállás alatt. Ezt megelőzően a lakosság majdnem harmadát alkotó rigai németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomhoz frissen csatolt Warthelandba (Warthegau).[3] Az első szovjet megszállás során a város lett lakosságából az NKVD több ezer embert gyilkolt le, kínzott meg, vagy küldött kegyetlen fogságba Szibériába. Röviddel ezután kitört a háború a Szovjetunió és Németország között. 1941. július 1-jén foglalta el a várost a Wehrmacht. Novemberben a nácik a város melletti rumbulai erdőben hajtottak végre példátlan mészárlást lettországi zsidók ellen. 1944-ben foglalta vissza a várost a Vörös Hadsereg és megalakult a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság.
A függetlenségi mozgalom az 1980-as évek második felében kapott erőre. 1988-ban hivatalosan is megalakult a Lett Népfront Rigában és 1990. május 4-én kikiáltották a független Lett Köztársaságot, amely 2004. május 1-jén, Magyarországgal együtt felvételt nyert az Európai Unióba, és ugyanebben az évben belépett a NATO-ba is.
Oktatás[szerkesztés]
Rigának jelenleg 26 felsőoktatási intézménye van, ezeken több mint 100 000 hallgató tanul.
Riga első felsőoktatási intézménye az 1862-ben alapított Rigai Politechnikum, mai nevén a Rigai Műszaki Egyetem (Rīgas Tehniskā Universitāte). Ez a Baltikum legrégebbi és legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye. Az egyetemnek több mint 13 000 hallgatója van. Az oktatás nyelve a lett, de külföldi hallgatóknak lehetőségük van speciális angol nyelvű kurzusok látogatására is. Az egyetem különböző fakultásai és épületei Riga különböző pontjain helyezkednek el, a főépület a Daugava partján, Riga történelmi óvárosában található. A Rigai Műszaki Egyetemnek rövid ideig tanára volt a Nobel-díjas német kémikus Wilhelm Ostwald.
A Rigai Tudományegyetem alapítására 1919-ben került sor, ma a hivatalos neve Lett Tudományegyetem (Latvijas Universitāte / Universitas Latviensis). A Lett Tudományegyetem, mint lett nemzeti egyetem, megalapítása óta a lett nemzeti identitás, függetlenség és kultúra szimbóluma. Különösen fontos szerepet játszott a szovjet időkben a lett nyelv és kultúra ápolásában. Az oktatás nyelve a lett. A Lett Tudományegyetem Lettország legnagyobb oktatási intézménye, 13 karán közel 25 000 hallgató tanul.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
A függetlenség kivívását követően Lettország gazdasága nagyon gyors szerkezetváltáson esett át. Ma a nemzeti jövedelem 70%-a a szolgáltatási szférából származik. A Szovjetunió belső piacára dolgozó nehézipari üzemek nagy részét bezárták. A megmaradt és alaposan modernizált lett ipar jelenleg is Rigába illetve annak közvetlen környékére összpontosul. A város egyik leghíresebb ipari terméke négy évtizedig, 1965-től 1992-ig a Riga moped volt.
Közlekedés[szerkesztés]
Városi közlekedés[szerkesztés]
Riga városi tömegközlekedését az önkormányzat tulajdonában lévő, 2003. február 20-án alapított SIA Rīgas satiksme közlekedési vállalat biztosítja. A rigai közlekedési vállalat 54 autóbusz-, 18 trolibusz- és 8 villamosvonalat üzemeltet (2021).[4]
Rigában az első tömegközlekedési eszköz a lóvasút volt. 1882-ben Svájc főkonzulja, Eugen Diponu alapított lóvasútvállalatot, egy vonallal és egy 40 fő szállítására alkalmas kocsival. A vállalkozás és Riga városi tanácsa 1890-ben kötött szerződése alapján a Diponu által vezette társaság vállalta további vonalak nyitását és a lóvasút elektromos vasúttá történő átalakítását. A villamos vasút kiépítése egészen az első világháborúig folytatódott és 1915-ben a hossza mintegy 49 km volt, és az év folyamán több mint 52 millió utast szállított. Lettország önállóvá válását követően egy belga vállalkozás üzemeltette a rigai villamosvonalakat. 1931-ben a város villamos közlekedési hálózata városi tulajdonba került.
A második világháborút követően a villamoshálózatot csak részben állították helyre. 1947-től villamosvonalak helyett trolibuszvonalak építése kezdődött. Rigában 1975-ig alkalmaztak kalauzokat a villamosokon és trolibuszokon, majd Lettország függetlenné válását követően, 1997-ben ismét bevezették a jegyvizsgálók alkalmazását a villamosok és trolibuszok mellett az autóbuszokon is.
Az első autóbuszvonalat 1924-ben nyitották meg Rigában. 1938-ban 151, önálló magánvállalkozások által üzemeltetett autóbusz közel 30 millió utast szállított. A második világháborút követően 1946-ban paranccsal alapították meg az 1-es számú Rigai Autóbusz Üzemet (1. Rīgas autobusu parka). Az 1960-as évektől kezdődően Riga autóbusz közlekedését magyar Ikarus autóbuszok biztosították. 1992-ben az egységes autóbusz közlekedési vállalatot két magánvállalat váltotta fel, az Imanta és a Tālava. Az előbbi a bal parti, míg az utóbbi a jobb parti városrész autóbuszait üzemeltette.
1992-ben hozzákezdtek az Ikarus autóbuszok cseréjéhez. 1997-ben 52 db Mercedes-Benz buszt vásárolt a város. A két önálló autóbuszvállalatot és a villamos- és trolibuszvállalatot 2005 januárjában ismét egyesítették SIA Rīgas satiksme közlekedési vállalat néven.
Riga a Daugava két partján terül el. A folyón keresztül összesen három közúti és egy vasúti híd található, ennek következtében Rigában mindennapos a közlekedési káosz.
Helyközi és nemzetközi közlekedés[szerkesztés]
Riga változatlanul Lettország és egyben a Baltikum egyik legjelentősebb kereskedelmi és közlekedési központja, bár a rigai kikötő forgalma Ventspils mögött visszaszorult a második helyre.
Rigát tengeri kompjáratok kötik össze Stockholmmal, Kiellel és Lübeckkel. A Baltikum legfontosabb repülőtere a rigai repülőtér, és Riga változatlanul fontos vasúti csomópont is Oroszország, Fehéroroszország és természetesen Litvánia és Észtország felé. Rigán keresztül halad a Via Baltica európai út, amely Prágát és Berlint köti össze a balti államok fővárosaival és Helsinkivel.
Légi közlekedés[szerkesztés]
A város repülőtere a Rigai nemzetközi repülőtér.
Látnivalók[szerkesztés]
- Riga legfontosabb látványossága a Rigai óváros (Vecrīga), amely 1997-ben került fel a UNESCO világörökség listájára.
- Kitüntetett figyelmet érdemelnek a 19–20. század fordulóján épült szecessziós épületegyüttesek az Alberta ielán.
- A Rigai szabadtéri néprajzi múzeum (Latvijas Etnogrāfiskais brīvdabas muzejs) a világ legegységesebb szabadtéri múzeuma, amely több mint 100 eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be.
- A Szent Péter-templom, amelyet a feljegyzések 1209-ben említenek először.
- A városház tér és a Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza.
- A rigai dóm (A szűzanyának szentelt templom). Építését 1211-ben kezdték. Jelenleg a lett lutheránus egyház püspöki szék temploma. Rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája, ami 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája.
- A Szabadság emlékmű. 1935 novemberében leplezték le. A lett szabadság emlékműve egy női szobor, aki a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tájegységét Kurzemét, Vidzemét és Latgalét szimbolizálja.
- Rigai Állatkert
- Rigai Központi Piac
Riga neves szülöttei[szerkesztés]
- Mikhail Baryshnikov – világhírű orosz balett-táncos (Riga, 1948. január 28.)
- Szergej Mihajlovics Eisenstein – orosz filmrendező (Riga, 1898. január 23. – Moszkva, 1948. február 11.)
- Laila Freivalds – svéd külügyminiszter
- Aaron Nimzowitsch – sakknagymester (Riga, 1886. november 7. – Koppenhága, 1935. március 16.)
- Wilhelm Ostwald – Nobel-díjas (1909) kémikus (Riga, 1853. szeptember 2. – Lipcse, 1932. április 4.)
- Arkagyij Rajkin – orosz színész, komikus (Riga, 1911. október 24. – Moszkva, 1987. december 17.)
- Mihails Tāls – a sakk nyolcadik világbajnoka (Riga, 1936. november 9. – Riga, 1992. június 28.)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Bréma, Németország
Rostock, Németország
Aalborg, Dánia (1989)
Firenze, Olaszország
Slough, Egyesült Királyság
Providence, USA
Alicante, Spanyolország
Calais, Franciaország
Dunkerque, Franciaország (1960)
Bordeaux, Franciaország
Amszterdam, Hollandia
Cairns, Ausztrália
Asztana, Kazahsztán
Almati, Kazahsztán
Kijev, Ukrajna
Kóbe, Japán
Moszkva, Oroszország
Minszk, Fehéroroszország
Norrköping, Svédország
Stockholm, Svédország
Peking, Kína
Suzhou, Kína
Pori, Finnország
Szentpétervár, Oroszország
Santiago, Chile
Tajpej, Tajvan
Tallinn, Észtország
Vilnius, Litvánia
Varsó, Lengyelország
Guam, USA
Dallas, USA
Városképek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Irány észak! 2014 kulturális fővárosai: Riga és Umeå. Európai Parlament, 2014. január 2. (Hozzáférés: 2014. május 1.)
- ↑ Vertrag über die Umsiedlung lettischer Börger deutscher Volkszugehörigkeit in das Deutsche Reich. (1939.10.30). [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
- ↑ Rīgas satiksme (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 3.)
További információk[szerkesztés]
- A rigai városi tanács portálja
- Riga.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Fényképek Rigáról
- Riga város turisztikai lapja
- Lett Tudományegyetem
- Rigai Műszaki Egyetem
- A Rigai Skanzen
- Történelmi látképek Rigáról
- Rigai képek
Előző: Marseille, Kassa |
|
Következő: Mons, Plzeň |
|