Liepāja

	Liepāja
	A vásárcsarnok
; Liepāja címere	; Liepāja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Kurzeme
Alapítás éve	1625
Irányítószám	LV-3400
	Népesség
Teljes népesség	67 421 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	1428 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	60,37 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″56.508333°N 21.011111°EKoordináták: é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″56.508333°N 21.011111°E
	Liepāja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Liepāja témájú médiaállományokat.

Liepāja (litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül: Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.

Fekvése

A Balti-tenger partján, Rigától 223 km-re nyugatra fekszik, fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban.

Lakossága

A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4%-a lett, 33,4%-a orosz, 5,4%-a ukrán, 3,7%-a fehérorosz, 3,1%-a litván 1,2%-a lengyel, a fennmaradó 1,8%-a pedig egyéb nemzetiségű.

A népesség alakulása 1897 és 2025 között:

Lakosok száma	64 489	57 098	107 663	89 448	86 476	84 747	74 812	70 630	67 964	67 421
	1897	1939	1989	2001	2005	2009	2013	2016	2021	2025

Adatok: Wikidata

Története

Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés 1253-ban Lyva néven említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettlertől, a Kurföldi és Zemgalei hercegség hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette.

A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott a település életében. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek.

A szovjet időkben Liepāja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt. A település északi részén található Karosta városrész zárt katonai terület volt. A városban haditengerészeti bázist hoztak létre és föld alatti raktárakat építettek a nukleáris fegyverek tárolására. 1965-ben teljesen megszüntették a polgári kereskedelmi tevékenységet a város északi részén lévő kikötőben, amely ettől kezdve kizárólag hadikikötőként üzemelt. Liepāja területének harmada katonai terület volt, a katonák létszáma elérte a 26 ezer főt. A kikötőben állomásozott a Balti Flotta 14. tengeralattjáró-raja 16 darab tengeralattjáróval (613, 629a és 651 típusú tengeralattjárókkal felszerelve). Emellett a flotta egyéb kisegítő egységei és intézményei, valamint hajójavító üzem is működött a városban.

Oktatás

Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia, amely elsősorban pedagógusokat képez. Az akadémia négy fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul.

A felsőfokú műszaki képzést a Rigai Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja.

Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul: Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak. A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magánegyetem. Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.

Gazdasági élet, közlekedés

Közlekedés

Liepāja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője. A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA), ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak Rigába.

A városi közlekedést 11 autóbuszvonal és egy 14,1 km hosszú villamoshálózat biztosítja.

Látnivalók

A szovjet hadikikötő és tengerész fegyház Karostában.
Az 1742–1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt, több mint 7000 sípjával pedig ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
A 16. században épült Szent Anna templom.
Az 1899-ben megnyitott liepājai villamosvonal (Lettország első villamosvonala).