Daugavpils

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Daugavpils
Az egyetem előtti tér
Az egyetem előtti tér
Daugavpils címere
Daugavpils címere
Daugavpils zászlaja
Daugavpils zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lettország
Tájegység Latgale
Alapítás éve 1582
Irányítószám LV-5401
Népesség
Teljes népesség 95 467 fő (2016. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 1500 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,5 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Daugavpils (Lettország)
Daugavpils
Daugavpils
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′Koordináták: é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′
Daugavpils weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugavpils témájú médiaállományokat.

Daugavpils a Daugava partján elterülő város. Lettország második legnépesebb városa.

Változatos történelme során különböző államokhoz tartozott, ezért igen változatos elnevezésekre hallgat. (beloruszulДзвінск (Dzvinszk); héberül – דענענבורג (Denenburg); oroszul – Двинcк (Dvinszk) vagy Борисоглебск (Boriszoglebszk); lengyelül – Dyneburg, Dźwińsk vagy Dźwinów; finnül – Väinänlinna és németül – Dünaburg)

Fekvése[szerkesztés]

Daugavpils a Daugava partján, Rigától 232 km-re, a litván és fehérorosz határok találkozásától nem messze helyezkedik el. Távolsága Litvániától mindössze 25 km, a fehérorosz határtól pedig 35 km. Földrajzi koordinátái: é. sz. 55° 53′, k. h. 26° 32′

Lakossága[szerkesztés]

2007. január 1-jén a város lakosságának 53,3% orosz, 17,8% lett, 14,7% lengyel, 8,1% fehérorosz, 2,2% ukrán, 1% litván a fennmaradó 2,9% egyéb nemzetiségű.

Történelme[szerkesztés]

A Német Lovagrend[szerkesztés]

A város történelmének kezdetei a Német Lovagrend hódításával kezdődnek. A Német Lovagrend nagymestere, Hartmann von Heldrungen 1275-ben a varégoktól a görögökhöz vezető kereskedelmi útvonal mentén felépítteti Dünaburg várát. A litván és orosz területek határán épült vár hamarosan nagy jelentőségre tett szert, és mellette kereskedőtelep alakult ki.

A 14. és 15. században a dünaburgi vár folyamatos támadások célpontja. A lovagrend nem sajnálja az anyagi javakat a vár karbantartására. 1347-ben Heinrich von Arfberg nagymester 4 további toronnyal erősíti meg a várat. Dünaburgból kiindulva a teuton lovagok gyakran betörtek a Pszkovi és Novgorodi nagyfejedelemségek földjeire. 1410-re a tannenbergi csatát követően meggyengült Német lovagrend elvesztette erejét, és hatalma hanyatlásnak indult.

1481-ben III. Iván elfoglalja a dünaburgi várat. A lovagrend nagymestere és III. Iván közötti békeszerződés értelmében a livóniai lovagok visszakapták az elfoglalt területeket, de ezért cserébe 50 éven át adót voltak kötelesek fizetni a Moszkvai Nagyfejedelemségnek. Ez a szerződés meghosszabbította a lovagi állam létezését. Az csak az 1558-1582 közötti livóniai háborút követően bomlott fel véglegesen.

Lengyel uralom[szerkesztés]

Livónia a 16. század második felében az orosz támadások ellen a lengyelektől kért védelmet. A lovagrend 1559-ben a dünaburgi várat - más latgalei várakkal együtt - a támogatás fejében zálogként átadta II. Zsigmond Ágost lengyel királynak. A Livóniai rend 1561-ben megszűnt, és ezt követően Latgale és vele együtt Daugavpils 2 évszázadon át (1561-1772) lengyel fennhatóság alá kerül.

1577-ben Rettegett Iván rövid időre elfoglalja a területet és egy új vár építésébe kezd. Ennek a második daugavpilsi várnak az építését 1582-ben, amikor az orosz-lengyel békeszerződés értelmében Latgale végleg lengyel fennhatóság alá került, a lengyelek fejezik be. 1582-ben Báthory István lengyel király Dünaburgnak városi jogokat ad.

A 17. században Dünaburg fontos kereskedelmi központ, és mint ilyen, a lengyelek, oroszok és svédek Baltikumért folytatott versengése során gyakran harci cselekmények színtere. A svédek kétszer, 1600-ban és 1655-ben is elfoglalják a várat.

1656-ban I. Alekszej cár foglalta el a svédektől, és ezt követően 11 éven át volt orosz megszállás alatt. A város ekkor kapta első orosz nevét: Boriszoglebszk.

Az Orosz Birodalom[szerkesztés]

Dvinszk központja 1912-ben

1772-ben Lengyelország első felosztásakor Daugavpils az Orosz Birodalomhoz került. Először a Polocki kormányzóság, majd 1802-től 1907-ig a Vityebszki kormányzósághoz tartozott. 1810-ben kezdtek, Napóleon hódítását megelőzendő, a harmadik daugavapilsi vár építéséhez. Bár az építkezés 1812-ig nem fejeződött be, az új erődítmény így is jelentős szerepet játszott a napóleoni háborúk idején. A vár teljes befejezése 1878-ig tartott. Daugavpils gazdasági jelentősége a Riga-Daugavpils vasútvonal 1861. szeptember 25-i átadását követően felgyorsult. A városon keresztül halad a Szentpétervár-Varsó vasútvonal is.

1893-ban III. Sándor orosz cár parancsára átkeresztelték a várost Dvinszkre.

A 19. század végén a több mint 100 000 lakosú Dvinszk Északnyugat-Oroszország jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Az első világháború idején frontváros. 1918-ban elfoglalják a várost a német seregek, majd 1920 januárjában a lett, lengyel és litván seregek felszabadítják, ekkor kapja mai, Daugavpils nevet.

Lett Köztársaság[szerkesztés]

A függetlenség idején a városban megindult a lett kultúra fejlődése. 1923-ban lett nyelvű pedagógiai főiskolát nyitottak [1], és megkezdte működését a Latgalei népi konzervatórium. 1935-ben új híd épült a Daugaván: az Egység hídja, 1937-ben pedig monumentális kulturális épületegyüttes: az Egység háza, amelyben színház, koncertterem, könyvtár és más kulturális intézmények kaptak helyet. A II. világháború a városban 1940-ben a Vörös Hadsereg bevonulásával kezdődött. 1941-ben a Wehrmacht foglalja el a várost, majd 1944. július 27-én foglalják vissza az orosz seregek.

Az európai uniós tagság óta rohamosan csökken az ország lakossága. A népesség ötöde más uniós országokban dolgozik, egyes városok üresek. A legrohamosabb népességcsökkenés itt figyelhető meg, ahol teljes lakótelepek üresek.[2]

Daugavpils testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugavpils témájú médiaállományokat.