Ramla

Ramla
Ramla címere
Héber neve: רַמְלָה Arab neve: الرملة
Közigazgatás
Ország	Izrael
Rang	város
Alapítás éve	705-715
Polgármester	Michael Vidal
Testvértelepülései	Lista Kansas City Vaughan Moers Daugavpils Kielce Mek’ele Viborg Feodoszija Cseljabinszk Khashuri
Népesség
Teljes népesség	75 500 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	9993 km²
Időzóna	IST, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 31° 55′ 39″, k. h. 34° 51′ 45″31.9275, 34.8625
Ramla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramla témájú médiaállományokat.

Ramla (héberül: רַמְלָה, arabul: الرملة, ar-Ramlah, neve az arab raml, homok szóból származik) város Izraelben, az ország központi körzetében. A település a középkor folyamán központi fontosságú volt stratégiai és gazdasági szempontból, ezt a befolyását az első keresztes hadjáratot követően vesztette el. Ramlának az izraeli függetlenség elnyerése előtt arab többsége volt, akiket azonban 1948-at követően jórészt elűztek, ezt követően a település az arab országokból elmenekült zsidó telepesekkel települt újjá. 2019-ben a város lakosságának 76%-a zsidó, 24%-a arab volt.

Fekvése

Ramla az ország központi térségében helyezkedik el, Jeruzsálemtől 45 km-re nyugatra, Tel-Avivtól 23 km-re délkeletre, Lod városával gyakorlatilag össze épülve.

Története

Ramla látképe 1895-ben, még oszmán uralom alatt.

Ramlát Szulejmán omajjád kalifa alapította még hercegként és Palesztina emírjeként, ide helyezve székhelyét Lyddából. A város alapítására ennek megfelelően 705-715 között került sor. Ramla Palesztina közigazgatási központja maradt egészen a 11. század végéig, ekkor vette át helyét Jeruzsálem. A várost 1033-ban földrengés pusztította el, újjáépítését követően nem sokkal, 1099-ben a keresztes csapatok kezére került, akik harc nélkül szállták meg. Ramla az elkövetkező másfél évszázadban a Jeruzsálemi Királyság része és a róla elnevezett uradalom központja volt. A keresztesek – valószínűleg tévesen – a bibliai Arimateával azonosították és így nevezték. 1163-ban Tudelai Benjámin hispániai zsidó utazó látogatta meg, aki virágzó zsidó kulturális életről számolt be.

Ramla 1247-ben került az ajjúbidák uralma alá. A település a 16. század elején került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, egy 1548-as összeírás szerint ekkor a várost 528 muszlim és 82 keresztény család lakta. 1799. március 2-án rövid időre Bonaparte Napóleon francia csapatai foglalták el.

1838-ban Edward Robinson amerikai utazó kereste fel a várost, aki szerint ekkor hozzávetőlegesen 3000 lakosa volt, akik túlnyomórészt növénytermesztésből, kiváltképp olívasajtolásból éltek. A város lakossága nagyobbrészt muszlim volt, akik kőből épült házakban laktak. Egy 1863-as feljegyzés szerint a városban élt egy kisebb római katolikus közösség, amely 50 főt tett ki, nekik két papjuk volt. 1869-ben a városnak 3460 lakosa volt, melyből vallási megoszlás szerint 3000-en az iszlám szunnita ágának követői, 400-an görögkeletiek és 60-an római katolikusok voltak. A városnak ekkor egyáltalán nem volt zsidó lakossága, 1889-ben telepedett le 31 zsidó család Ramlában.

Az első világháborút követően Ramla a Palesztin brit mandátumterület része lett. Az új hatóságok által tartott első, 1922-es népszámláláson a városnak 7312 lakosa volt. Ebből 5837 muszlim, 1440 keresztény és 35 zsidó. A keresztény lakosság 85%-a a görögkeleti rítust követte, de 150 fős római katolikus közösség is élt a városban. Az 1920-as évek végén vezették be az elektromos közvilágítást a városban. Az izraeli függetlenség előestéjén, 1946-ban a városnak 15 160 lakosa volt, melynek 78%-a muszlim, 22%-a keresztény volt.

1947. február 3-án az Irgun cionista terrorszervezet robbantásos merényletet hajtott végre a város piacán, melynek 7 halálos áldozata volt és 45 sebesültje. A formálódóban lévő izraeli hadsereg 1948. július 12-én foglalta el Ramlát és a környező településeket. Ezt követően az arab lakosság jórészét erőszakkal kitelepítették. A városban csak mintegy 1000 arab lakos maradt hátra. 1949 februárjától megkezdődött az arab országokból elmenekült zsidó lakosság betelepítése.

Kitelepítésre váró arab lakosok 1948 júliusában.

2015-ben Ramlában volt a legnagyobb a bűnözési ráta Izrael városai közül. A város területén jelenleg öt börtön működik. 1962-ben az egyik itteni börtönben akasztották fel a halálra ítélt Adolf Eichmannt.

Lakossága

2014-ben a várost 72 293 fő lakta. Etnikai összetétel szerint 80% zsidó, 20% arab (ebből 16% muszlim és 4% keresztény). Ramla a karaita judaizmus izraeli központja.

Források

• Petersen, Andrew (2005). The Towns of Palestine Under Muslim Rule. British Archaeological Reports
• Luz, Nimrod (April 1997). "The Construction of an Islamic City in Palestine. The Case of Umayyad al-Ramla". Journal of the Royal Asiatic Society. 7 (1): 27–54.