Kielce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kielce
Collage of views of Kielce.png
Kielce címere
Kielce címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Szentkereszt
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48)41
Rendszám TK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 191 605 fő (2015. jún. 30.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260-406 m
Terület 109,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kielce (Lengyelország)
Kielce
Kielce
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 53′, k. h. 20° 37′Koordináták: é. sz. 50° 53′, k. h. 20° 37′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.

Kielce (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈkʲɛlʦɛ]) város Közép-Lengyelországban, 202 609 lakossal (2006). Szentkereszt vajdaság fővárosa 1999 óta, előtte Kielce vajdaság székhelye volt (1919-1939, 1945-1998). A Świętokrzyskie-hegységben fekszik, a Silnica partján. Régebben mészkőbányáiról volt híres, ma kereskedelmi központ.

Története[szerkesztés]

A legenda[szerkesztés]

Egy Lengyelország-szerte ismert legenda Kielce alapítását Mieszkóval, Merész Boleszláv fiával kapcsolja össze.
Több mint 900 évvel ezelőtt, azon a helyen, ahol ma Kielce áll, sűrű, feltöretlen erdők voltak, tele vadállatokkal, melyek vonzották a vadászokat. Mieszko is itt vadászott. Amikor vadat kergetve elszakadt társaitól, kiért egy ismeretlen tisztásra és elfáradva elaludt a gyepen. Azt álmodta, hogy banditák támadták meg és mérget akartak erővel letölteni a torkán. Amikor már fogytán volt az ereje, hirtelen megjelent neki Szent Adalbert, felemelte pásztorbotját és a földre kanyargós utat rajzolt, amely patakká változott. Mieszko felébredt, s nemsokára forrást talált. A belőle fakadó víz édes volt, kristálytiszta, mint álmában. Újra erőre kapott és hamarosan meglelte társait. A közelben egy ismeretlen, hatalmas vadállat agyaraira talált, talán vaddisznóéi lehettek. Megfogadta, hogy ezen a helyen várost épít templommal.
Hamarosan a rengeteg közepén települést épített, a tisztáson pedig templomot, Szent Adalbertnek szentelve. A patakot, amelyből visszanyerte erejét a herceg, Silnicának hívták, a települést pedig Kielcének (kieł = agyar) emlékeztetőül a hatalmas agyarakra.

Események időrendben[szerkesztés]

Józef Piłsudski vezérkarával Kielcében 1914-ben
Kielce központjának térképe
Kolostor
Püspöki palota
  • 1171 – a Legszentebb Szűz Máriának szentelt társaskáptalan építése
  • 1364 – Kielce magdeburgi városi jogokat kap
  • 1496 – Jagello Frigyes kardinális Kielcének címert ad
  • 1661II. János Kázmér király és udvara Kielcébe látogat
  • 1662 – a Związek Święconyba tartozó lázadó katonák (kb. 12 ezren) elfoglalták
  • 1655 – a város pusztulása a svéd háború alatt
  • 1789 – Kielce a köztársaság tulajdonába megy át
  • 1794Tadeusz Kościuszko vezér egységeit itt szállásolja be a Szczekocinyi csata után. A súlyosan sebesült Wojciech Bartos Głowacki halála a kielcei kórházban
  • 1800 – egy félelmetes tűzvész csaknem az összes lakóházat elhamvasztja a városközpontban, a városháza is leégett
  • 1809 – a várost a Varsói Hercegséghez csatolják
  • 1815 – Kielcét elfoglalják az oroszok
  • 1816Stanisław Staszic kezdeményezésére megnyílik a Szkoła Akademiczno-Górnicza – az első lengyel műszaki főiskola
  • 1818 – a krakkói vajdaság fővárosa Kielce lesz
  • 1844 – az orosz uralom elleni összeesküvés leleplezése és az előkészítő Piotr Ściegienny letartóztatása
  • 1845 – Kielce kormányzósági központ lesz
  • 1885 – az Iwanogród-Dąbrowa vasútvonal építése
  • 1914 – Kielcében felállítják a Lengyel légió I. ezredét Józef Piłsudski parancsnoksága alatt
  • 1919 – megalakul a Kielcei vajdaság
  • 1945. január 15. – az I. ukrán front kiveri a német csapatokat a városból
  • 1946 – a kielcei pogrom a zsidók ellen
  • 1974 – a Politechnika Świętokrzyska (műszaki egyetem) alapítása
  • 1999 – Kielce lesz a Świętokrzyskie vajdaság központja

Gazdasága[szerkesztés]

A város gazdaságának alapja a XV. századtól kezdve az ásványi kincsek kitermelése és feldolgozása volt: vasércet, rezet, ólmot, márványt és homokkövet bányásztak. Ma többek között az építőipar, építőanyag-ipar, villamosgépgyártás és élelmiszeripar virágzik. Fontos szerep jut a Kielcei vásárnak, amely a második legnagyobb expo Lengyelországban.

Műemlékek[szerkesztés]

  • Krakkói püspökök palotája: 16371641 között épült, Tomasz Poncino Jakub Zadzik püspök kezdeményezésére. 1971 óta a Nemzeti múzeum székhelye
  • Katedrális: 1173 körül Gedko krakkói püspök építtette, többször átépítve a XVI., XVII. és XIX. században, végül kora barokk háromhajós bazilika lett.
  • Szent Adalbert-templom: a legrégibb kielcei templom, története a X. századig nyúlik vissza, jelenlegi alakját 1763-ban kapta. A templom előtti téren megmaradt egy része annak a falnak, ahol a németek nyilvánosan agyonlőtték a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonáit, 1943-ban.
  • Szentháromság-templom: 16401644 között épült.
  • Zieliński-palota: 18471858 között Tomasz Zieliński, a kultúra nagy támogatójának a tulajdona volt.
  • Templom és kolostor a Karczówka hegyen: 16241631 között a bencések építették, ám a rendet a cári hatóságok 1864-ben feloszlatták.
  • Helyőrségi templom: a korábban ortodox templom, 19021904 között.
  • Evangélikus templom: klasszicista stílusban épült 1840 körül
  • Laszczyk-udvarház: vörösfenyő udvarház 1788-ból, jelenleg falumúzeum
  • Piactér: helye még a középkorban lett kijelölve. épületei a XVIII. és XIX. századból valók, a piactér melletti kis téren Szent Tekla szobra áll (1765)
  • Sienkiewicz utca: Kielce főutcája, a XIX. század húszas éveiben alakult ki sok műemlék épülettel
  • "Stary" (régi) temető: alapítva 1800 körül. Eredetileg katolikus, evangélikus, ortodox és unitárius híveknek szánva
  • Városi park: alapítva 1830-ban, a már létező XVIII. századi kert helyén
  • Karscha-udvarház: építette a Stumpf család a XIX. sz. I. felében. 18881890 között itt volt Jan Styka festőművész műterme.

Múzeumok[szerkesztés]

  • Muzeum Narodowe w Kielcach (Kielcei nemzeti múzeum)
  • Muzeum Lat Szkolnych Stefana Żeromskiego (Stefan Żeromski iskolaéveinek múzeuma)
  • Muzeum Zbiorów Geologicznych (Geológiai múzeum)
  • Muzeum Zabawkarstwa (Játékmúzeum)
  • Muzeum Wsi Kieleckiej (Kielcei falumúzeum)
  • Muzeum Pamięci Narodowej (A nemzeti emlékezet múzeuma)
  • Skarbiec Katedralny – (A katedrális kincstára)

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemek és főiskolák:

  • Uniwersytet im. Jana Kochanowskiego www
  • Politechnika Świętokrzyska www
  • Wszechnica Świętokrzyska www
  • Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Kielcach www
  • Wyższa Szkoła Ekonomii i Administracji im. prof. Edwarda Lipińskiego www
  • Wyższa Szkoła Handlowa im. Bolesława Markowskiego www
  • Wyższa Szkoła Technik Komputerowych i Telekomunikacji www
  • Wyższa Szkoła Telekomunikacji i Informatyki www
  • Wyższa Szkoła Umiejętności w Kielcach www (poprzednio Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
  • Wyższa Szkoła Zarządzania Gospodarką Regionalną i Turystyką www
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Kielcach www
  • Świętokrzyska Szkoła Wyższa
  • Wyższa Szkoła Dziennikarska im. Melchiora Wańkowicza (kihelyezett részleg)

Sport[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

  • Színházak:
    • Stefan Żeromski Színház [1]
    • Teatr Lalki i Aktora "Kubuś" (bábszínház)
    • Kielecki Teatr Tańca (táncszínház)
    • Teatr "Ecce Homo"
  • Filharmónia
    • Oskar Kolberg Szent Kereszt Zenekar
  • Kultúrházak
    • Kieleckie Centrum Kultury,
    • Wojewódzki Dom Kultury (Vajdasági kultúrház)
    • Dom Środowisk Twórczych
    • Wojewódzka Biblioteka Publiczna (könyvtár)
    • Kompania Wolontarska [2]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Panorama Kielc

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.