Gotha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gotha
Gotha.JPG
Gotha címere
Gotha címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Kerület Gotha
Járás Gotha (1994. július 1. – )
Polgármester Knut Kreuch (SPD)
Irányítószám 99867
Körzethívószám 03621
Rendszám GTH
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 45 410 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség658 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület69,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gotha (Németország)
Gotha
Gotha
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′Koordináták: é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′
Gotha (Türingia)
Gotha
Gotha
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Gotha térképén
Elhelyezkedése Gotha térképén
Gotha weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotha témájú médiaállományokat.

Gotha város Németországban, Türingia szövetségi államban, a Gothai körzet székhelye. Lakóinak száma 45 736 (2009).

Fekvése[szerkesztés]

  • A Türingiai medence és a Türingiai erdő határán fekszik. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül. Legmagasabb pontja a Krahnberg északnyugaton 431,3 m tszf. magassággal, míg legalacsonyabb pontja 269,4 m tszf. magassággal Heutalban található.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A következő nagyobb települések szomszédosak Gothával:

Története[szerkesztés]

A város már legalább a 8. század óta fennáll, amikor egy Nagy Károly által jegyzett okiratban Villa Gotaha ("jó vizek") néven említik. 1640-ben vált jelentőssé, amikor a Szász-Gotha Hercegség fővárosának tették meg. A 18. században a francia filozófus Voltaire hosszabb itt tartózkodásának köszönhetően a város egyike lett a felvilágosodás központjainak Németországban. 1826 és 1918 között Gotha a Szász–Coburg–Gotha Hercegség két fővárosának egyike volt.

Gotha fontos szerepet játszott a német munkásmozgalomban. A német szociáldemokrata párt, az SPD 1875-ben Gothában alakult meg, két szervezet, az August Bebel és Wilhelm Liebknecht vezette Szociáldemokrata Munkáspárt, és a Ferdinand Lassalle által alapított Általános Német Munkásegylet összeolvadásával. Itt hozták létre a Gothai program néven ismert kompromisszumos programot, amelyet Karl Marx hevesen kritizált a reformista elhajlásokért A Gothai program kritikája című művében (1875).

A városban született 1821-ben a híres pszichológus és antropológus Theodor Waitz. Gotha ezenkívül évszázadok óta a könyvkiadás központja is. Justus Perthes kiadója (mostani nevén a Hermann Haack) 1763-ban kezdte meg a Gothai almanach kiadását, amely a világ uralkodóházainak és Európa nemesi családjainak a legismertebb adattára. 1949 és 1990 között Gotha a Német Demokratikus Köztársasághoz tartozott.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Friedenstein kastély
  • A város legnevezetesebb látnivalója a Friedenstein kastély, a korábbi hercegi palota, amely 1643 és 1655 között épült. Ez a négyszögletes alapú impozáns épület alacsony, szögletes tornyaival Németország legrégebbi korai barokk palotája. A kastélymúzeumban értékes történelmi műgyűjtemény és más kulturális tárgyi emlékek találhatók. A kastély ad helyet a Regionális történeti múzeumnak is, ennek része az Ekhof színház, a világ legrégebbi fennmaradt barokk színháza.
  • Városháza, épült 1567 és 1577 között reneszánsz stílusban, elsősorban a gazdagon díszített északi homlokzata említendő.
  • A piactér (Hauptmarkt) helyreállított, barokk bejáratokkal rendelkező patríciusi házakkal körülvéve.
  • Ágostoni templom (gótikus, 13. század), egy korábbi apátsággal.
  • Szt. Margit templom (Margarethenkirche), a 15. század végéről.
  • Gothában rendezik meg évente a Freakstock keresztény zenei fesztivált.
  • Európa egyik első krematóriuma itt épült 1878-ban.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotha témájú médiaállományokat.