Salzgitter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salzgitter
Salzgitter címere
Salzgitter címere
Salzgitter zászlaja
Salzgitter zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Rang járási jogú város
Alapítás éve1942. április 1.
Polgármester Frank Klingebiel (CDU)
Irányítószám
  • 38226
  • 38259
  • 38228
  • 38229
  • 38239
Körzethívószám
  • 05341
  • 05300
  • 05339
Rendszám SZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség104 548 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség466,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület223,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 09′ 01″, k. h. 10° 21′ 34″Koordináták: é. sz. 52° 09′ 01″, k. h. 10° 21′ 34″
Salzgitter (Alsó-Szászország)
Salzgitter
Salzgitter
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Salzgitter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzgitter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Salzgitter járási jogú város Németországban, Alsó-Szászországban. A tartomány egyik legnagyobb ipari központja, az ország legfiatalabb városainak egyike. 1942. április 1-jén 28 község összevonásával hozták létre. Az új település központja a 13. század óta fennálló Bad Salzgitter lett.

Fekvése[szerkesztés]

A Salzgittert alkotó települések

Alsó-Szászországban, Goslarból a B6-os úton elérhető település.

Népessége[szerkesztés]

A népesség alakulása 1980 és 2022 között
Lakosok száma
116 784
113 872
102 394
98 588
98 095
101 079
104 548
104 548
103 694
104 548
1980199020102011201220152017201720212022
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

A mai Salzgitter környékén az első emberi lakóhelyek bizonyítéka a Salzgitter Lebenstedt régészeti hely, ahol 1952-ben mamutok, rénszarvasok és a neandervölgyi emberek csontdarabjait tárták fel. Az egymást átfedő régió hatalmas vasérc lelőhelyei, már ismertek voltak a Krisztus születése előtti időkben is.

Salzgitterben épült fel a II. világháború előtt és alatt a Hermann Göring Birodalmi Művek, az a nagy acélipari vállalat, amely a II. világháború végén már 9 nagyolvasztóból, egy komplett hengerműből és a hozzá tartozó öntődéből állt. Az üzemeket 1945-ben a szövetséges hatalmak döntése eredményeképpen 1945 után leszerelték, majd 1951-ben hozzáfogtak újjáépítéséhez. 1971-ben az acélműben és a hozzá tartozó kiegészítő üzemekben már 60 000 ember dolgozott.

A város ipari fejlődését a déli határában található az ország egyik legnagyobb vasérctelepe, ahol a föld mélye mintegy 2,5 milliárd tonna ércet rejt magában.

A várost a tervezők egy része „mintaváros”-nak tartja, mivel beépített zöldövezetek szabdalják keresztül. A 28 egymástól különálló kisebb-nagyobb községet ugyanis eredetileg kisebb erdősávok választották el egymástól.

A város azonban nemcsak mint ipari centrum ismert, hanem egyben üdülőkörnyék is, melyet kitűnő gyógyvizének és termálfürdőinek köszönhet. Salz-Lebenstedt mellett egy 45 hektáros tó is található, mely egyben a vízisportok kedvelőinek kedvenc helye.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források[szerkesztés]