Erfurt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erfurt
Erfurt cathedral and severi church-2.jpg
Erfurt címere
Erfurt címere
Erfurt zászlaja
Erfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Kerület Erfurt
Járás Szabad város
Alapítás éve742
Polgármester Andreas Bausewein (SPD)
Irányítószám 99084–99099
Körzethívószám
  • 361
  • 36208
  • 36202
  • 36203
  • 36204
Rendszám EF
Testvérvárosok
Lista
  • Győr (1971. szeptember 30. – )
  • Vilnius (1972. április 11. – )
  • Kalisz (1984. október 8. – )
  • Mainz (1988. március 20. – )
  • Lille (1988. december 4. – )
  • Shawnee (1993. június 8. – )
  • San Miguel de Tucumán (1993. március 8. – )
  • Lovecs (1971. október 7. – )
  • Haifa (2005. július 17. – )
  • Hszücsou (2005. november 26. – )
  • Kati (2011. február 1. – )
  • Piacenza
  • Lovecs kistérség
Népesség
Teljes népesség213 835 fő (2021. dec. 31.) +/-
Népsűrűség766 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület269,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erfurt (Németország)
Erfurt
Erfurt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′Koordináták: é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′
Erfurt (Türingia)
Erfurt
Erfurt
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Szabad város térképén
Elhelyezkedése Szabad város térképén
Erfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).

Fekvése[szerkesztés]

  • A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A következő települések határosak Erfurttal:

  • Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
  • Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
  • Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
  • Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Éghajlata[szerkesztés]

Erfurt (1991–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)14,718,024,229,631,435,936,536,031,626,620,817,436,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,74,18,413,817,721,123,623,618,713,17,23,613,2
Átlaghőmérséklet (°C)0,20,94,38,812,916,118,318,113,89,14,41,29,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,5−2,30,33,57,410,812,812,79,15,41,6−1,44,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,0−24,6−20,2−10,4−2,91,53,33,8−0,6−7,6−18,6−23,5−25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)252336346456815946384132535
Forrás: Wetter Erfurt / wetterlabs.de

Története[szerkesztés]

Erfurt egy 1852-ből való metszeten
Erfurt látképe
Városháza
A város panorámája a levegőből
Erfurt látképe

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

  • Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
  • Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

  • Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
  • Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
  • András-templom
  • Prédikáló templom (Predigerkirsche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
  • Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.

Népessége[szerkesztés]

Erfurthoz csatolt települések[szerkesztés]

Dóm tér
Luther Márton-emlékmű

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

  • 1911: Ilversgehofen
  • 1937: Teile von Marbach
  • 1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
  • 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
  • 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
  • 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
  • 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
  • 1994: Töttelstädt

Híres személyiségek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek[szerkesztés]

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

Erfurt, panoráma

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Színházak[szerkesztés]

Neues Schauspiel
  • „Die Schotte”
  • Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
  • Galli-Theater Erfurt
  • Kabarett „Das Lachgeschoss”
  • Kabarett „Die Arche”
  • Neues Schauspiel Erfurt
  • Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
  • Theater Waidspeicher (bábszínház)
  • Theaterfirma Erfurt

Múzeumok[szerkesztés]

Stadtmuseum
  • Angermuseum
  • Aquarium am Nettelbeckufer
  • Elektromuseum
  • „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
  • Molsdorfi kastélypark
  • Német Kertészeti Múzeum
  • Nyomdamúzeum
  • Természetrajzi Múzeum
  • Türingiai Népművészeti Múzeum
  • „Új malom” Múzeum
  • Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok[szerkesztés]

Agidienkirche
  • Allerheiligenkirche
  • Ágoston-rendi kolostor
  • Ägidienkirche
  • Barfüßerkirche (rom)
  • Dóm és a St. Severikirche
  • Kaufmannskirche
  • Lorenzkirche és Bartholomäusturm
  • Peterskirche
  • Predigerkirche
  • Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek[szerkesztés]

  • Cyriaksburg
  • Haus zum „Güldenen Krönbacken”
  • Haus zum Sonneborn
  • Kormányzói Palota
  • Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
  • Pályaudvar
  • Petersberg citadella
  • Városháza

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]

Dóm
  • Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
  • Június: Altstadtfest, Waidfest
  • Július: Triennale
  • Július/Augusztus: Zooparkfest
  • Augusztus: Lichterfest (ega)
  • Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
  • Szeptember: Biermarkt (ega)
  • December: karácsonyi vásár
  • Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
  • Nyár: Krämerbrückenfest
  • Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

Vallások[szerkesztés]

Az alachi kolostor nyugat felől

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.

A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.

Politika[szerkesztés]

Főpolgármesterek 1817-től[szerkesztés]

Önkormányzata[szerkesztés]

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

Együttműködő városok[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés[szerkesztés]

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

Média[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Közintézmények[szerkesztés]

Erfurtban székelő közintézmények:

  • Fővámiroda
  • Ipari és kereskedelmi kamara
  • Kereskedelmi kamara
  • Körzeti tartalékos katonasági központ
  • Regionális pénzügyi iroda
  • Szövetségi munkaügyi bíróság

Oktatás[szerkesztés]

A Gutenberg Gimnázium
  • Edith Stein-Iskola
  • Erfurti Egyetem
  • Evangélikus Gimnázium[1]
  • Gutenberg Gimnázium
  • Papnevelő Intézet
  • Szakfőiskola

Szabadidő- és sportlétesítmények[szerkesztés]

Parkok és helyi szabadidő-létesítmények[szerkesztés]

  • Kertészeti Kiállítás
  • Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Andreasried kerékpárpálya
  • Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
  • Steigerwaldstadion, 20 000 nézőhellyel

Testvérvárosai[szerkesztés]

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Erfurt
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.