Erfurt

	Erfurt
	Az erfurti dóm és a Severi-templom
; Erfurt címere	; Erfurt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Kerület	Erfurt
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	742
Polgármester	Andreas Bausewein (SPD)
Irányítószám	99084–99099
Körzethívószám	361; 36208; 36202; 36203; 36204;
Rendszám	EF
Testvérvárosok	Lista Vilnius (1972. április 11. – )
	Népesség
Teljes népesség	215 199 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	766 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	430 m
Terület	269,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°E
	Erfurt Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Erfurt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014), ezzel Türingia legnagyobb városa. A tartományi hatóságokon kívül legfontosabb intézményei a Szövetségi Munkaügyi Bíróság, az Erfurti Egyetem és Főiskola, az erfurti katolikus egyházmegye, melynek székesegyháza az erfurti dóm, valamint a Közép-Németországi Protestáns Egyház tartományi egyházhivatala. A Krämerbrücke mellett a dóm és a Szent Severus-templom egyedülálló együttese a város fő nevezetességei. Emellett a város rendelkezik egy közel három négyzetkilométer nagyságú, középkori jellegű óvárossal, körülbelül 25 plébániatemplommal, a barokk Péter-hegyi citadellával, Közép-Európa legrégebbi fennmaradt zsinagógájával, valamint számos favázas és más polgárházzal. A város a Gera-folyó tágas völgyében fekszik, a dombos, mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított déli türingiai medencében.

Története

Erfurtot 742-ben említették először okleveles formában az erfurti püspökség Bonifatius általi megalapítása kapcsán – már akkor is nagy településként. Röviddel ezután a türingiai térség központjává fejlődött, jóllehet hosszú időn át politikailag nem tartozott Türingiához. A középkorban a város nagyfokú autonómiával rendelkezett. Ez 1664-ben a mainziak általi erőszakos leigázással változott meg. 1802-ben Erfurt Poroszországhoz került (kivéve az 1806–1814 közötti időszakot, amikor Erfurti Hercegségként közvetlenül francia fennhatóság alatt állt), és 1945-ig Poroszország része maradt. Az egyetemet 1392-ben alapították, 1816-ban bezárták, majd 1994-ben újraalapították. Ezáltal ez a harmadik legrégebbi egyetem, amelyet Németországban alapítottak, ám egy 1379-es alapító privilégium révén a legrégebbiként is tekinthető. Leghíresebb hallgatója Luther Márton volt.^[2]

A város gazdasága elsősorban a közigazgatásra és a szolgáltatásokra épül. Emellett Erfurtban működik több gép- és berendezésgyártó, valamint mikroelektronikai vállalat. A kedvező bérszint és a Németország közepén való elhelyezkedés miatt jelentős logisztikai ágazat is kialakult. Erfurt Lipcse után a keletnémet tartományok második legnagyobb vásárvárosa. Főpályaudvara révén a város fontos vasúti csomópont a személyszállításban. Erfurt ismert kertészeti tevékenységéről is (egapark, Német Kertészeti Múzeum, 2021-es Szövetségi Kertészeti Kiállítás), valamint médiaközpontként (itt található a KiKA gyerektelevízió, több rádióadó és napilap szerkesztősége).

Az UNESCO Világörökségi Bizottságának 2023. szeptemberi döntésével a város zsidó középkori öröksége felkerült a világörökségi listára. Ez magában foglalja a Régi Zsinagógát, a középkori mikvét (rituális fürdőt) és a Kőházat.^[3]

Fekvése

A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.

Szomszédos települések

A következő települések határosak Erfurttal:

Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Éghajlata

Erfurt (1991–2020) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,7	18,0	24,2	29,6	31,4	35,9	36,5	36,0	31,6	26,6	20,8	17,4	36,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,7	4,1	8,4	13,8	17,7	21,1	23,6	23,6	18,7	13,1	7,2	3,6	13,2
Átlaghőmérséklet (°C)	0,2	0,9	4,3	8,8	12,9	16,1	18,3	18,1	13,8	9,1	4,4	1,2	9,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,5	−2,3	0,3	3,5	7,4	10,8	12,8	12,7	9,1	5,4	1,6	−1,4	4,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,0	−24,6	−20,2	−10,4	−2,9	1,5	3,3	3,8	−0,6	−7,6	−18,6	−23,5	−25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	23	36	34	64	56	81	59	46	38	41	32	535
Forrás: Wetter Erfurt / wetterlabs.de

Története

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti 4. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben itt történt az erfurti latrinabaleset néven ismertté váló szerencsétlenség, amikor a megbeszélésre érkező nemesek alatt beszakadt a padló, és az alatta lévő latrinába zuhantak, amiben legalább 60-an életüket vesztették.^[4]

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program(wd) helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot(wd). 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

Erfurti dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
András-templom
Prédikáló templom (Predigerkirche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
Kereskedők hídja (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.
Szent Egyed-templom (Ägidienkirche): A Krämerbrücke keleti végén álló gótikus templom, melynek első említése 1110-ből származik, a jelenlegi épület 1325-ben épült. A legrégebbi épület a világon, amely metodista templomként szolgál.

Népessége

A népesség alakulása 1493 és 2024 között:

Lakosok száma	18 680	13 884	7000	13 602	16 938	186 448	204 994	206 219	213 692	215 199
	1493	1624	1684	1758	1802	1960	2010	2014	2020	2024

Adatok: Wikidata

Erfurthoz csatolt települések

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

1911: Ilversgehofen
1937: Teile von Marbach
1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
1994: Töttelstädt

Híres személyiségek

Díszpolgárok

1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló

A város szülöttei

Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716 novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. – 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató
Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere
Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a „németek apostola”
Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja

Kultúra és látnivalók

Színházak

„Die Schotte”
Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
Galli-Theater Erfurt
Kabarett „Das Lachgeschoss”
Kabarett „Die Arche”
Neues Schauspiel Erfurt
Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
Theater Waidspeicher (bábszínház)
Theaterfirma Erfurt

Múzeumok

Angermuseum
Aquarium am Nettelbeckufer
Elektromuseum
„Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
Molsdorfi kastélypark
Német Kertészeti Múzeum
Nyomdamúzeum
Természetrajzi Múzeum
Türingiai Népművészeti Múzeum
„Új malom” Múzeum
Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok

Allerheiligenkirche
Ágoston-rendi kolostor
Ägidienkirche
Barfüßerkirche (rom)
Dóm és a St. Severikirche
Kaufmannskirche
Lorenzkirche és Bartholomäusturm
Peterskirche
Predigerkirche
Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek

Cyriaksburg
Haus zum „Güldenen Krönbacken”
Haus zum Sonneborn
Kormányzói Palota
Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
Pályaudvar
Petersberg citadella
Városháza

Ismétlődő rendezvények

Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
Június: Altstadtfest, Waidfest
Július: Triennale
Július/Augusztus: Zooparkfest
Augusztus: Lichterfest (ega)
Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
Szeptember: Biermarkt (ega)
December: karácsonyi vásár
Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
Nyár: Krämerbrückenfest
Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

Vallások

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.

A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.

Politika

Főpolgármesterek 1817-től

1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
1871 – 1889: Richard Breslau
1890 – 1895: Gustav Schneider
1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
1946 – 1961: Georg Boock (SED)
1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)

Önkormányzata

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

CDU – 20 képviselő
Baloldali Párt – 17 képviselő
SPD – 8 képviselő
Szövetség ’90/Zöldek – 5 képviselő

Együttműködő városok

Essen, 1990 óta
Augsburg, 1993 óta

Gazdaság és infrastruktúra

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

Média

Gazdaság

Közintézmények

Erfurtban székelő közintézmények:

Fővámiroda
Ipari és kereskedelmi kamara
Kereskedelmi kamara
Körzeti tartalékos katonasági központ
Regionális pénzügyi iroda
Szövetségi munkaügyi bíróság

Oktatás

Edith Stein-Iskola
Erfurti Egyetem
Evangélikus Gimnázium^[5]
Gutenberg Gimnázium
Papnevelő Intézet
Szakfőiskola

Szabadidő- és sportlétesítmények

Parkok és helyi szabadidő-létesítmények

Kertészeti Kiállítás
Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények

Andreasried kerékpárpálya
Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
Steigerwaldstadion, 20 000 nézőhellyel

Testvérvárosai

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

Piacenza, Olaszország (1971)
Győr, Magyarország (1971)
Vilnius, Litvánia (1972)
Kalisz, Lengyelország (1982)
Mainz, Németország (1988)
Lille, Franciaország (1991)
San Miguel de Tucumán, Argentína (1993)
Shawnee, Amerikai Egyesült Államok (1993)
Lovecs, Bulgária (1996) (Korábbi kapcsolatok felújítása)
Haifa, Izrael (2000)
Jünan, Kína (2000)

Galéria

Jegyzetek

↑ "Pressemitteilung der Stadt Erfurt". Hozzáférés: 2025. január 28..
↑ Hetedhétország. "Erfurt". www.hetedhetorszag.hu. Hozzáférés: 2025. május 22..
↑ Dóri, Gerencsér (2016. április 22.). "Erfurti kalandozások | Világjáró". Hozzáférés: 2025. május 22..
↑ "A tragédia és a komédia különös egyvelege: az 1184-es erfurti latrinazuhanás". Múlt-kor történelmi magazin. 2020. október 6. Hozzáférés: 2025. augusztus 12..
↑ http://www.evrg-erfurt.de

Források

NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.

Németország-portál
Földrajzportál

[fbfe857717b21f41f3ce225e012492be51bde765-1] "Pressemitteilung der Stadt Erfurt". Hozzáférés: 2025. január 28..

[2] Hetedhétország. "Erfurt". www.hetedhetorszag.hu. Hozzáférés: 2025. május 22..

[3] Dóri, Gerencsér (2016. április 22.). "Erfurti kalandozások | Világjáró". Hozzáférés: 2025. május 22..

[4] "A tragédia és a komédia különös egyvelege: az 1184-es erfurti latrinazuhanás". Múlt-kor történelmi magazin. 2020. október 6. Hozzáférés: 2025. augusztus 12..

[5] ttp://www.evrg-erfurt.de

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Türingia járásai m v sz Türingia járásai
Városi járások	Erfurt Gera Jéna Suhl Weimar
Vidéki járások	Altenburger Land Eichsfeld Gotha Greiz Hildburghausen Ilm Kyffhäuser Nordhausen Saale-Holzland Saale-Orla Saalfeld-Rudolstadt Schmalkalden-Meiningen Sömmerda Sonneberg Unstrut-Hainich Wartburg Weimarer Land