Erfurt

	Erfurt
; Erfurt címere	; Erfurt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Kerület	Erfurt
Járás	Türingia (1990. október 3. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	742
Polgármester	Andreas Bausewein (SPD)
Irányítószám	99084–99099
Körzethívószám	361; 36208; 36202; 36203; 36204;
Rendszám	EF
Testvérvárosok	Lista Vilnius (1972. április 11. – )
	Népesség
Teljes népesség	214 969 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	766 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	430 m
Terület	269,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″
	Erfurt Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Erfurt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).

Fekvése[szerkesztés]

A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A következő települések határosak Erfurttal:

Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Éghajlata[szerkesztés]

Erfurt (1991–2020) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,7	18,0	24,2	29,6	31,4	35,9	36,5	36,0	31,6	26,6	20,8	17,4	36,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,7	4,1	8,4	13,8	17,7	21,1	23,6	23,6	18,7	13,1	7,2	3,6	13,2
Átlaghőmérséklet (°C)	0,2	0,9	4,3	8,8	12,9	16,1	18,3	18,1	13,8	9,1	4,4	1,2	9,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,5	−2,3	0,3	3,5	7,4	10,8	12,8	12,7	9,1	5,4	1,6	−1,4	4,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,0	−24,6	−20,2	−10,4	−2,9	1,5	3,3	3,8	−0,6	−7,6	−18,6	−23,5	−25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	23	36	34	64	56	81	59	46	38	41	32	535
Forrás: Wetter Erfurt / wetterlabs.de

Története[szerkesztés]

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben történt az erfurti latrinabaleset.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program(wd) helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot(wd). 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
András-templom
Prédikáló templom (Predigerkirsche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.

Népessége[szerkesztés]

A népesség alakulása 1493 és 2022 között

Lakosok száma	18 680	13 884	16 332	13 602	17 634	189 988	208 989	204 880	212 988	214 969
	1493	1624	1682	1758	1798	1950	1990	2013	2017	2022

Adatok: Wikidata

Erfurthoz csatolt települések[szerkesztés]

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

1911: Ilversgehofen
1937: Teile von Marbach
1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
1994: Töttelstädt

Híres személyiségek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló

A város szülöttei[szerkesztés]

Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716 novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. – 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató
Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere
Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek[szerkesztés]

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a „németek apostola”
Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Színházak[szerkesztés]

„Die Schotte”
Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
Galli-Theater Erfurt
Kabarett „Das Lachgeschoss”
Kabarett „Die Arche”
Neues Schauspiel Erfurt
Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
Theater Waidspeicher (bábszínház)
Theaterfirma Erfurt

Múzeumok[szerkesztés]

Angermuseum
Aquarium am Nettelbeckufer
Elektromuseum
„Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
Molsdorfi kastélypark
Német Kertészeti Múzeum
Nyomdamúzeum
Természetrajzi Múzeum
Türingiai Népművészeti Múzeum
„Új malom” Múzeum
Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok[szerkesztés]

Allerheiligenkirche
Ágoston-rendi kolostor
Ägidienkirche
Barfüßerkirche (rom)
Dóm és a St. Severikirche
Kaufmannskirche
Lorenzkirche és Bartholomäusturm
Peterskirche
Predigerkirche
Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek[szerkesztés]

Cyriaksburg
Haus zum „Güldenen Krönbacken”
Haus zum Sonneborn
Kormányzói Palota
Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
Pályaudvar
Petersberg citadella
Városháza

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]

Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
Június: Altstadtfest, Waidfest
Július: Triennale
Július/Augusztus: Zooparkfest
Augusztus: Lichterfest (ega)
Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
Szeptember: Biermarkt (ega)
December: karácsonyi vásár
Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
Nyár: Krämerbrückenfest
Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

Vallások[szerkesztés]

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.

A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.

Politika[szerkesztés]

Főpolgármesterek 1817-től[szerkesztés]

1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
1871 – 1889: Richard Breslau
1890 – 1895: Gustav Schneider
1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
1946 – 1961: Georg Boock (SED)
1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)

Önkormányzata[szerkesztés]

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

CDU – 20 képviselő
Baloldali Párt – 17 képviselő
SPD – 8 képviselő
Szövetség ’90/Zöldek – 5 képviselő

Együttműködő városok[szerkesztés]

Essen, 1990 óta
Augsburg, 1993 óta

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés[szerkesztés]

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.