Erfurt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Erfurt
Erfurt cathedral and severi church-2.jpg
Erfurt címere
Erfurt címere
Erfurt zászlaja
Erfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Kormányzati kerület Erfurt
Alapítás éve742
Polgármester Andreas Bausewein (SPD)
Irányítószám 99084–99099
Körzethívószám
  • 361
  • 36208
  • 36202
  • 36203
  • 36204
  • 30361
Rendszám EF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 211 113 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség766 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület269,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erfurt (Németország)
Erfurt
Erfurt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′Koordináták: é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Erfurt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).

Fekvése[szerkesztés]

  • A Gera-folyó partján fekszik.Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A következő települések határosak Erfurttal:

  • Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
  • Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
  • Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
  • Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Története[szerkesztés]

Erfurt egy 1852-ből való metszeten
Erfurt látképe
Városháza (Rathaus)
A város panorámája a levegőből
Erfurt látképe

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tatozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

  • Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
  • Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

  • Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
  • Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
  • András-templom
  • Prédikáló templom (Predigerkirsche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
  • Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.

Galéria[szerkesztés]

Erfurthoz csatolt települések[szerkesztés]

Domplatz, Erfurt 1.jpg
Martin Luther emlékmű

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

  • 1911: Ilversgehofen
  • 1937: Teile von Marbach
  • 1938: Hochheim és Melchendorf valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
  • 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
  • 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
  • 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
  • 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
  • 1994: Töttelstädt

Híres személyiségek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek[szerkesztés]

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

Erfurt, panoráma

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Színházak[szerkesztés]

Schauspielhaus Erfurt1.JPG
  • „Die Schotte”
  • Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
  • Galli-Theater Erfurt
  • Kabarett „Das Lachgeschoss”
  • Kabarett „Die Arche”
  • Neues Schauspiel Erfurt
  • Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
  • Theater Waidspeicher (bábszínház)
  • Theaterfirma Erfurt

Múzeumok[szerkesztés]

StadtmuseumErfurt eg.JPG
  • Angermuseum
  • Aquarium am Nettelbeckufer
  • Elektromuseum
  • „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
  • Molsdorfi kastélypark
  • Német Kertészeti Múzeum
  • Nyomdamúzeum
  • Természetrajzi Múzeum
  • Türingiai Népművészeti Múzeum
  • „Új malom” Múzeum
  • Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok[szerkesztés]

Blickübererfurt ägidienkirche3 domseveri.JPG
  • Allerheiligenkirche
  • Ágostonrendi kolostor
  • Ägidienkirche
  • Barfüßerkirche (rom)
  • Dóm és a St. Severikirche
  • Kaufmannskirche
  • Lorenzkirche és Bartholomäusturm
  • Peterskirche
  • Predigerkirche
  • Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek[szerkesztés]

  • Cyriaksburg
  • Haus zum „Güldenen Krönbacken”
  • Haus zum Sonneborn
  • Kormányzói Palota
  • Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
  • Pályaudvar
  • Petersberg citadella
  • Városháza

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]

Erfurt, Erfurter Dom 32.JPG
  • Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
  • Június: Altstadtfest, Waidfest
  • Július: Trienale
  • Július/Augusztus: Zooparkfest
  • Augusztus: Lichterfest (ega)
  • Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
  • Szeptember: Biermarkt (ega)
  • December: karácsonyi vásár
  • Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
  • Nyár: Krämerbrückenfest
  • Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

Vallások[szerkesztés]

Augustinerkloster1 klein.jpg
Klostergut Alach, Westansicht.JPG

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis az evangélikus (lutheránus). A településen csekély (650 fő) a zsidóság létszáma.

Politika[szerkesztés]

Főpolgármesterek 1817-től[szerkesztés]

Önkormányzata[szerkesztés]

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

Együttműködő városok[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés[szerkesztés]

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

Média[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Közintézmények[szerkesztés]

Erfurtban székelő közintézmények:

  • Fővámiroda
  • Ipari és kereskedelmi kamara
  • Kereskedelmi kamara
  • Körzeti tartalékos katonasági központ
  • Regionális pénzügyi iroda
  • Szövetségi munkaügyi bíróság

Oktatás[szerkesztés]

Bélyegkép

Szabadidő- és sportlétesítmények[szerkesztés]

Parkok és helyi szabadidő-létesítmények:

  • Kertészeti Kiállítás
  • Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények:

  • Andreasried kerékpár-pálya
  • Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
  • Steigerwaldstadion, 20 000 látóhellyel

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
  1. https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Aktuell/05Staedte.html