Nagysebességű vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagysebességű vasútvonalak Európában 2016 végén
  310–350 km/h
  280–300 km/h
  240–270 km/h
  200–230 km/h
  építés alatt
Nagysebességű vasutak Kelet-Ázsiában
  300+ km/h
  250–299 km/h
  200–249 km/h
  Építés alatt
  Egyéb vasútvonal
Sinkanszen E5 Japánból
A francia TGV
Az olasz ETR 500
A spanyol AVE
Egy ICE-szerelvény Németországban
Az amerikai Acela Express

A nagysebességű vasút olyan vasúti személyszállítást jelent, ami jelentősen gyorsabb a vasúti forgalom szokásos menetsebességénél. A speciális definíciók 200-320 kilométer/óra (125-200 mph) sebességet írnak elő, attól függően, hogy a pálya felújított vagy új építésű. De pontos szabály nincs, kisebb sebességek is előfordulhatnak helyenként.

A nagysebességű vasút elsősorban személyszállító szolgáltatás, de néha más feladatot is ellát. Franciaországban a TGV postát is szállított a La Poste-nak.

Jelentősége[szerkesztés]

Az elmúlt évben, tíz nyugat-európai vasút 65,4 milliárd utaskm. teljesítményt ért el a nagysebességű hálózatukon. Ez az EU személyszállítási teljesítményének 20%-a. A nyugat-európai nagysebességű közlekedés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy 1995 - 2001 között az éves növekedés 12%-ot ért el, és ezzel az említett időszak alatt a nagysebességű közlekedés teljesítménye megduplázódott. A hosszútávú utazásoknak Franciaországban a kétharmadát, Németországban a negyven százalékát a nagysebességű személyszállítás teszi ki.

2016 közepén Európában 7351 kilométer nagysebességű vasútvonal volt üzemben. Ez a hálózat 2025-re várhatóan 21 095 km hosszúságúra bővül. Ahol lehetőség van a választásra a vasúti vagy a légi közlekedés között, a tapasztalatok szerint a választást az eljutási idő, és a jegy ára határozza meg. Az egyéni, privát utazók esetében a jegy ára a domináns a döntésnél, míg a hivatalos, üzleti utak esetében a legfontosabb az eljutási idő rövidsége. A nagysebességű vasúti közlekedés ott domináns, ahol az utazási idő 2 órán belül van, mint például Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon. Ahol az utazási idő két és fél óra ott a vasútnak 85%-os részesedése van, még abban az esetben is, ha a légi választék, a repülési gyakoriság nagy, mint például Tokió-Oszaka között. Ahol a vasúti eljutási idő eléri a három órát, ott a vasút részesedése 60%.

Sokan felteszik a kérdést: miért nem választják a repülőgépet, hiszen az gyorsabb? A válasz pedig egyszerű. Például:

  • Repülőgéppel:

város - repülőtér (oda - vissza): 2 óra + repülőtér - repülőgép (check in, biztonsági ellenőrzések): 2 óra + várokozás felszállás illetve leszállás előtt: fél óra + várakozás poggyászra leszállás után: fél óra = összesen 5 óra

  • Vonattal:

város - pályaudvar: 25 perc + pályaudvar - vonat: 10 perc = 35 perc x 2 = összesen 70 perc

Látható, hogy a vonat rengeteg időt megtakarít.

Ezenfelül a vonat kevésbé szennyezi a környezetet. Az egyes utazások tekintetében pedig csak töredékük egy repülő üzemeltetési költségének (üzemanyag).

Jövőbeli nagysebességűvasút-építések[szerkesztés]

Jelenleg Európában Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban épül új nagy sebességű vasútvonal. Ázsiában Kína és India fejleszti a hálózatát. Dél-Amerikában Brazília és Argentína, Afrikában Marokkó tervezi, hogy saját gyorsvasutat épít.

Hálózat[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a világ nagyobb nagysebességű vasútüzemeit mutatja be. A világon 2013 végén 21 472 km nagysebességű pálya volt, és további 13 964 volt építés alatt.[1]

Ország A teljes hálózat hossza (km) Menetrend szerinti sebesség (km/h) Teszt-sebességrekordok (km/h)
Ausztria 93 230 275
Belgium 209 300, 250 347
Kína[2] 11162 431 maglev
350, 300, 250, 200 hagyományos
502 maglev
486,1 hagyományos[3]
Finnország 60 220 255
Franciaország 2036 320, 300, 280, 210 574
Németország 1334 300, 280, 250, 230 (hagyományos) 550 maglev
406 hagyományos
Olaszország 923 300, 260, 200 368
Japán 2664 300, 275, 260 (hagyományos) 603 maglev[4]
443 hagyományos
Hollandia 120 190 350[5]
Norvégia 60 210 260
Portugália 314 220 275
Oroszország 650 210 260
Dél-Korea 412 300, 240 355
Spanyolország 2515 350, 300, 250 404
Svédország 0 200 303
Tajvan 345 300, 240 315
Törökország 447 250 303
Egyesült Királyság 113 300, 201 335
USA 362 241, 201 296
Svájc 35 250

Átjárhatóság[szerkesztés]

A nagysebességű vasúti infrastruktúrát négy nagyobb csoportra bonthatjuk átjárhatóság szerint:

Teljesen elkülönült pálya[szerkesztés]

A nagysebességű pályát csak a nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik. A japán Sinkanszennél ezt a megoldást alkalmazzák, a nagysebességű vonal más vasúthálózatokhoz nem kapcsolódik.

Nagysebességű vonatok normál pályán[szerkesztés]

A nagysebességű vonatok a városokon belül a hagyományos pályákat használják, így nem kell új állomásokat építeni a nagysebességű vonatoknak. További előnye, hogy a vonatok olyan városokat is bekapcsolnak a közlekedésbe, ahol nincs megfelelő pálya. Ilyen rendszer a francia TGV is.

Normál vonatok nagysebességű pályán[szerkesztés]

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit is.

Mindkét irányba átjárható rendszer[szerkesztés]

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit, a nagysebességű vonatok pedig a hagyományos pályákat. Németországban az ICE pályáin közlekednek EuroCity és EuroNight vonatok is, a nagysebességű vonatok pedig hagyományos pályákon is haladnak.

A nagysebességű vasutak sebességrekordjai[szerkesztés]

  • 1963 – Japán – Sinkanszen – 256 km/h
  • 1967 – Franciaország – TGV – 318 km/h (gázturbina-típus)
  • 1968 – Nyugat-Németország – 200 km/h
  • 1972 – Japán – Sinkanszen – 286 km/h
  • 1974 – Nyugat-Németország – kelet-európai idő szerint-01 – 230 km/h
  • 1974 – Franciaország – Aérotrain – 430,2 km/h (nagy gyorsaságú egysínű vasút-vonat)
  • 1975 – Nyugat-Németország – Comet – 401,3 km/h (gőzrakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 01 – 307,8 km/h (kiegészítő rakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 02 – 110 km/h
  • 1978 – Olaszország – Pendolino – 250 km/h
  • 1979 – Japán – Sinkanszen – 319 km/h
  • 1979 – Japán – ML500 (ember nélküli) – 517 km/h  
  • 1981 – Franciaország – TGV – 380 km/h
  • 1985 – Nyugat-Németország – ICE – 300 km/h
  • 1987 – Japán – MLU001 (személyzettel ellátott) – 400,8 km/h
  • 1988 – Nyugat-Németország – ICE – 406 km/h
  • 1988 – Nyugat-Németország – TR-06 – 412,6 km/h
  • 1989 – Nyugat-Németország TR-07 – 436 km/h  
  • 1990 – Franciaország – TGV – 515,3 km/h
  • 1992 – Japán – Sinkanszen – 350 km/h
  • 1993 – Japán – Sinkanszen – 425 km/h
  • 1993 – Németország – TR-07 – 450 km/h
  • 1994 – Japán – MLU002N – 431 km/h
  • 1996 – Japán – Sinkanszen – 446 km/h
  • 1997 – Japán – mlx 01 – 550 km/h
  • 1999 – Japán – mlx 01 – 552 km/h
  • 2003 – Németország – Transrapid 08 – 501 km/h
  • 2003 – Japán – mlx 01 – 581 km/h
  • 2004 – Dél-Korea – HSR-350X (KTX) – 350 km/h
  • 2007 – Franciaország – TGV – 574,8 km/h

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysebességű vasút témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Hood, Christopher P.. Shinkansen – From Bullet Train to Symbol of Modern Japan. Routledge (2006). ISBN 0-415-32052-6 
  • Cornolò, Giovanni. Una leggenda che corre: breve storia dell'elettrotreno e dei suoi primati; ETR.200 - ETR.220 - ETR 240. Salò: ETR. ISBN 88-85068-23-5 (1990) 
  • Indóház Extra - Páneurópa vasútja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2015. december 26.)
  2. HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2015. december 26.)
  3. Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  4. index.hu: Index - Tech - Megint rekordott döntött a japán szupervonat. index.hu, 2015 [last update]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  5. Hslzuid.nl homepage