Olaszország nagysebességű vasúti közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország nagysebességű vasúti közlekedése
Adatok
Ország Olaszország
Típus rail transport by country or region
Hálózat hossza923 km
Nyomtávolság 1435 mm
Maximális sebesség300 km/h
Üzemeltető
SablonWikidataSegítség
ETR 200 sorozatú motorvonat
ETR 300 sorozatú motorvonat
ETR 401 sorozatú motorvonat
ETR 450 sorozatú motorvonat
ETR 460 sorozatú motorvonat
ETR 470 sorozatú motorvonat
ETR 480 sorozatú motorvonat
ETR 500-as motorvonat A Milánói Vasútállomáson
ETR 600 sorozatú motorvonat
Az NTV magánvasút AGV szerelvénye Nápolyban
ETR 1000 sorozatú motorvonat

Olaszországban jelenleg 923 km nagysebességű vasútvonal van és további 395 km áll építés alatt. A vonatok maximális sebessége 300 km/h.

A nagysebességű vasúti hálózat célja, hogy gyors összeköttetést biztosítson az olasz nagyvárosok között és tehermentesítse a meglévő hálózatot. Ahol lesz párhuzamos nagysebességű pálya, ott a régi hálózaton csak a lassabb személyszállító vonatok és tehervonatok fognak közlekedni.

A hálózat első vonala a Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal, ezután a Róma-Nápoly közötti vonal, majd a Torino-Novora vonal.

A hálózat később kapcsolódni fog a francia TGV és a német ICE hálózatokhoz.

Jelenleg Olaszországban a szállítás domináns módja a személygépkocsik használata és az autópályahálózat. Az olasz kormány szeretné, ha az autópályáknak lenne egy szárazföldi alternatívája, hogy a versenyképesség javuljon. A jelenlegi olasz vasúthálózat Nyugat-Európához képest nagyon elavult. A vasút elérhetővé tesz olyan városokat is, melyeket jelenleg autóval csak nehezen, lassan lehet megközelíteni.

Története[szerkesztés]

Olaszország vasútvonalai a 19. század végén épültek ki. A hegyes-völgyes országban kevésbé törődtek a vasút hőskorában a nagy sebességgel, így a vonalak rendkívül kanyargósak lettek. A forgalom növekedésével szükség lett volna a vonatok sebességének növelésére is, azonban a régi vonalak ezt lehetetlenné tették. Így már elég korán, a 20. század elején megszülettek a tervek olyan vonalakról, melyek a lehető legrövidebb úton kapcsolják össze az olasz nagyvárosokat.

Az első ilyen, ún Direttissima (Közvetlen vonal) Róma és Nápoly között épült meg, ez azonban mai szemmel véve még nem számított nagysebességű vonalnak.

2009 végén Olaszországban az (FS) a hat legjelentősebb várost már nagysebességű vasútvonal kapcsolta össze.

Nagysebességű vonal 2008-ban északi Nyugat-kelet irányú vasúti tengelyen Torino és Novara, Milánó és Treviglio, illetve Padova és Velence között üzemelt, míg az észak-déli tengelyen Firenzéből Rómán keresztül Nápolyig húzódik új vasútvonal. A 182 km hosszú Milánó–Bologna szakasz 2008 decemberében nyílt meg.

2009 decemberére aztán átadásra került még a 78 km hosszú Firenze-Bologna szakasz (73 km-nyi alagúttal az Appenninek alatt), a Novara-Milánó szakasz (40 km), a 205 km hosszú Róma-Nápoly vonal utolsó 18 km-es szakasza, és sor került a Firenze-Róma nagysebességű vonal felújítására is. Ennek köszönhetően a Milánó-Róma út a korábbi 4-4,5 óra helyett mindössze 3 óra hosszúságú lett. Természetesen valamennyi nagysebességű vasútvonalon megtörténik a 300 km/h-s közlekedést lehetővé tevő ETCS 2-es szint kiépítése.

„Megbízunk az ERTMS-ben és hiszünk benne” – fogalmazott Michele Mario Elia, az RFI, azaz az olasz infrastruktúra kezelő elnök-vezérigazgatója. „Olyan bizakodóak vagyunk az ERTMS kapcsán, hogy elhatározásunk alapján nem telepítünk egyéb visszaesési rendszert. Az ERTMS kiválóan működik a Róma-Nápoly és a Torino-Novara nagysebességű vonalakon, maximális teljesítménnyel.”

Az RFI elvárása szerint évente maximum nyolc súlyos meghibásodás történhet, azaz amikor is egyszerre egynél több vonat közlekedése válik akadályoztatottá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a követelmény nem került megsértésre.

Vonalak[szerkesztés]

Elkészült vonalak
Vasútvonal Maximális sebesség
km/h
Megnyitás éve Hossz
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (első ütem) 250 1981 150
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (második ütem) 250 1984 74
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (harmadik ütem) 250 1992 24
Róma–Nápoly nagysebességű vasútvonal 300 2006 220
Torino-Novora nagysebességű vasútvonal 300 2006 94
Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal 300 2008 182
Novora-Milánó nagysebességű vasútvonal 300 2009 55
Bologna–Firenze nagysebességű vasútvonal 300 2009 77
Nápoly–Salerno nagysebességű vasútvonal 300 2009 47
Építés alatt álló vonalak
Vasútvonal Maximális sebesség
km/h
Megnyitás éve Hossz
Milánó–Velence nagysebességű vasútvonal 245
Genova–Milánó nagysebességű vasútvonal 150
Lyon Turin Ferroviaire 150
Brenner-bázisalagút 52

A nagysebességű vonalak mellett Olaszország a hagyományos vonalak tekintetében is célul tűzte ki a fejlesztést.

Eljutási idők[szerkesztés]

Vonal Eljutási idő a hagyományos vonalon[1] Eljutási idő az új TAV vonalon
Torinó-Milánó 1ó 30p 50p
Milánó-Bologna 1ó 4p 56p
Bologna-Firenze 59p 30p
Firenze–Róma 1ó 35p 1ó 20p
Róma-Nápoly 1ó 45p 1ó 05p

Állomások[szerkesztés]

Név Közigazgatási egység Vasútvonal Szolgáltatások Kép
Stazione di Bologna Centrale Bologna Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal
Porrettana-vasútvonal
Milánó–Bologna-vasútvonal
Verona–Bologna-vasútvonal
Padova–Bologna-vasútvonal
Bologna–Portomaggiore-vasútvonal
Bologna–Firenze nagysebességű vasútvonal
Bologna–Firenze-vasútvonal
Bologna–Ancona-vasútvonal
Marconi Express
Frecciarossa
Frecciabianca
Marconi Express
Nuovo Trasporto Viaggiatori
Line S1A
Stazione di Firenze Campo di Marte Firenze Firenze–Róma-vasútvonal
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal
Firenze–Faenza-vasútvonal
Frecciargento
Frecciarossa
Regionale Veloce
treno regionale
InterCity
Stazione di Firenze Rifredi Firenze Viareggio-Firenze-vasútvonal
Pisa–Firenze-vasútvonal
Bologna–Firenze-vasútvonal
Firenze–Róma-vasútvonal
Stazione di Firenze Santa Maria Novella Firenze Bologna–Firenze-vasútvonal
Firenze–Faenza-vasútvonal
Pisa–Firenze-vasútvonal
Viareggio-Firenze-vasútvonal
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal
Bologna–Firenze nagysebességű vasútvonal
Firenze–Róma-vasútvonal
Venice-Simplon Orient Express
Frecciarossa
Frecciabianca
Nuovo Trasporto Viaggiatori
Stazione di Milano Centrale Milánó Domodossola–Milánó-vasútvonal
Lecco–Milánó-vasútvonal
Milánó–Bologna-vasútvonal
Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal
Chiasso–Milánó-vasútvonal
Milánó–Genova-vasútvonal
Milánó–Velence-vasútvonal
Milánó–Verona nagysebességű vasútvonal
Torino–Milánó-vasútvonal
Torino–Milánó nagysebességű vasútvonal
Trenhotel
Trenitalia France
EuroCity
Frecciarossa
Frecciabianca
Stazione di Roma Nomentana Róma Firenze–Róma-vasútvonal
Ancona–Orte -vasútvonal
FL1
Stazione di Roma Tiburtina Róma Firenze–Róma-vasútvonal
Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal
Róma–Nápoly nagysebességű vasútvonal
Róma–Sulmona–Pescara-vasútvonal
Frecciarossa
Nuovo Trasporto Viaggiatori
FL1
FL2
FL3
Automatikusan generált lista vége

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Jóvér Balázs: www.etcs.hu (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2008. július 28.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Binari dal Tevere all'Arno. La nuova linea direttissima Roma-Firenze, Roma, Ufficio relazioni aziendali delle Ferrovie dello Stato, 1974
  • La Direttissima Roma-Firenze, in Ingegneria ferroviaria, gennaio 1978
  • Azienda autonoma Ferrovie dello Stato, Direttissima Roma-Firenze, Roma, Ufficio relazioni aziendali delle Ferrovie dello Stato, 1978
  • La Direttissima Roma-Firenze, in Ingegneria ferroviaria, marzo 1991
  • Giampaolo Mancini, Donato Carillo, Mauro Papi, Prove a 320 km/h dell'ETR 500 Politensione, in Ingegneria ferroviaria, 56 (2001), n. 8, pp. 513–519
  • Bruno Cirillo, Paolo Comastri, Pier Luigi Guida, Antonio Ventimiglia, L'Alta Velocità ferroviaria, Roma, Collegio Ingegneri Ferroviari Italiani, 2009, ISBN 978-88-95634-05-0,