Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vuhan-Kanton
nagysebességű vasútvonal
CRH3, a vonal jellemző járműve
CRH3, a vonal jellemző
járműve
A Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal útvonala
Hossz:968 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:
  • China Railway Wuhan Group
  • China Railway Guangzhou Group
Maximális sebesség:350 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
Állomások
tovább Sicsiacsuang felé
0 Vuhan központi
48 Wulongquan East
85 Xianning North
127 Chibi North
209 Yueyang East
279 Miluo East
347 Csangsa Déli
387 Zhuzhou West
455 Hengshan West
496 Hengyang East
552 Leiyang West
628 Chenzhou West
711 Lechang East
758 Shaoguan
826 Yingde West
885 Qingyuan
922 Kanton Északi
968 Kanton Déli

A Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai írással: 武广高速铁路; tradicionális kínai írással: 武廣高速鐵路; pinjin: Wǔguǎng Gāosù Tiělùegy) 2009. december 26-án átadott, 968 kilométer hosszú kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasúti pálya Kínában, melyet a China Railway High-speed (CRH) üzemeltet. Vuhan várost köti össze Kantonnal (Guangzhou). Jelenleg ez az ország és egyben a világ leggyorsabb vasútvonala:[1] CRH2 és CRH3 motorvonatok közlekednek rajta átlagosan 313 km/h sebességgel.

Az elkészült vasútvonal a 2100 km hosszúságú Peking–Kanton nagysebességű vasútvonal része, melynek további szakaszai a Sicsiacsuang–Vuhan nagysebességű vasútvonal és az épülő Peking–Sicsiacsuang nagysebességű vasútvonal. A tervek szerint 2012-ben adják át a teljes vasútvonalat. Kína nagysebességű vasúti közlekedése napjainkban folyamatos bővítéseken megy keresztül.

A pálya[szerkesztés]

A vonalon 684 db híd található, összesen 468 km hosszan, és 226 alagút, melyek összes hossza 177 km. Ez a teljes hossz kétharmada.[2]

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalat 2005. június 23-án kezdték építeni, és 2009. december 9-én tesztelték. A teszt során kevesebb, mint három óra alatt átért a szerelvény Vuhanból Kantonba, miközben elérte a 394 km/h sebességet. 2009. december 26-án már menetrend szerint közlekedtek az első vonatok.[3][4] Átadták a Kanton Déli pályaudvart is.

December 28-tól 2010. januárjáig 28 vonat közlekedik a vonalon: Kettő Vuhan és Kanton déli része között, öt Csangsa és Kanton között és 21 vonat Vuhan és Huangcsou északi része között. A 21 vonat közül kettő megállás nélkül szállít utasokat, a 922 km-es utat 2 óra 57 perc vagy 2 óra 58 perc alatt teszik meg.[5] Mielőtt a vasútvonalat átadták volna, a francia vasúttársaság tartotta a rekordot: a TGV POS az LGV Est vonalon 279 km/h átlagsebességgel közlekedik.

A vonatok menetrend szerinti maximális sebessége 350 km/h.[6] Egy vonat tizenhat részes, amely két nyolcrészes Siemens Transportation Systems CRH3C vagy két nyolcrészes Kawasaki CRH2C villamos motorvonatból áll. A két összekapcsolt CRH3C típusú szerelvény 1114 férőhelyes, a kettő összekapcsolt CRH2C típusú szerelvényben pedig 1220 ülőhely található. A vonalon közlekedő összes vonatot Kínában gyártották.[7]

Teljesítmény[szerkesztés]

Japánban a nagysebességű vasúton az átlagsebesség 243 km/h, Németországban 232 km/h, Franciaországban pedig 277 km/h.[8] 116,6 milliárd kínai jüanba kerültek a vonatok, ez durván 17 milliárd amerikai dollárnak felel meg.[9] A Siemens, a Bombardier Transportation és az Alstom cégek technológiáit használták fel. Xu Fangliang volt a fő tervezőmérnök.[10]

A Vuhan és Kanton (Guangzhou, Kuangcsou) közötti nagysebességű pályán 18 állomás van. Kanton Déli pályaudvar 2010. január 30-án nyílt meg. A Lechang keleti és Yingde nyugati pályaudvarokat jelenleg építik. A CRH2 és a CRH3 vonatok itt közlekednek. Az egyes vonatok 8 kocsiból állnak. A férőhelyek száma a CRH3 vonatokon 1114 fő, a CRH2 vonatokon pedig 1220 fő. A másodosztályon a jegy 0,46 jüanba kerül, az első osztályon 60%-kal drágább a jegy. A CRH3 vonatokon vannak olyan szerelvények, ahol 80%-kal drágább a jegy. Mint Kína más vasúttársaságainál, kilométerenként 0,0011722 ¥ biztosítást is tartalmaz a jegy. A jegy ára 490 ¥ és 780 ¥ között van a két végállomás Vuhan és Kanton között.[11]

Kritikák[szerkesztés]

A meglévő utasok reakciója[szerkesztés]

A négyszer gyorsabb átlagsebességgel a nagysebességű vasút viteldíja is körülbelül négyszer drágább, mint a hagyományos vasúti viteldíj. Egyesek szerint ez túl magas a lakosság számára. A 490 jüan a kantoni dolgozók havi átlagjövedelmének mintegy 15%-a.[12] A nagysebességű vasút megnyitása után a 45 rendes vonatból 13-at töröltek, ami a kritikák szerint sértette az alacsony jövedelmű dolgozók jólétét.[13] Ezért a meglévő utasok arra panaszkodnak, hogy "kénytelenek nagy sebességgel utazni".[14]

Sok utasnak az is nem tetszett, hogy számos "hagyományos" vonatot töröltek, amelyek korábban éjszakai járatot biztosítottak Vuhan és Kanton (vagy Changsha és Guangzhou) között. Bár ezek sokkal lassabbak voltak, mint az új nagysebességű vonat, az éjszakai szolgáltatás (amelyet mára már jól lecsökkentettek) az alvás közbeni utazás kényelmét biztosította.[15]

Hangos kritika érte a csoportos kedvezmények hiányát is, így a szervezett utazásszervezőknek minden turista után teljes viteldíjat kell fizetniük, holott a légitársaságok különleges kedvezményeket kínálnak. Mivel a légitársaságok csökkentették a nagysebességű útvonalakon a szolgáltatásokat, a nagysebességű vasút az egyetlen hatékony időmegtakarítási lehetőség a rövid ünnepek alatt, mint például az Őszközép Fesztivál, a Május elseje és a Qing Ming Fesztivál, ami az ilyen utazásokat drágábbá teszi.

A légitársaságok reakciója[szerkesztés]

A China Southern Airlines nemzeti légitársaság, amelynek egyik csomópontja Kantonban van, aggodalmát fejezte ki a verseny miatt csökkenő piaci részesedés miatt. A China Southern 160 belföldi útvonalából harmincnyolc versenyez a vasútvonallal. A légitársaság agresszívan csökkentette a viteldíjakat, a Vuhan és Kanton közötti járatok elővásárlási árát csaknem a felére csökkentette.[16]

Tan Wangeng, a China Southern Airlines elnöke azt mondta: "Hosszú távon a nagysebességű vasút korszakának eljövetele inkább lehetőség, mint kihívás a légitársaságunk számára. A China Southern a vasúttársasággal való együttműködésre számít a piac bővítése és több utazási termék kifejlesztése érdekében az utasok számára."[17] Xu Fangliang was the general engineer in charge of designing the line.[18]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A világ legsebesebb vasútja. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2009. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 1.)
  3. ↑ World's fastest rail journey starts operation Xinhua, 2009. december 26.
  4. ↑ "China unveils 'world's fastest train link'". AFP via Google
  5. ↑ 2009. december. 26. - az első napi adatok alapján
  6. ↑ http://news.xinhuanet.com/english/2009-12/26/content_12705527.htm
  7. ↑ Dasgupta, Saibal. „China launches world's fastest train service”, Times of India, 2009. december 26. (Hozzáférés: 2009. december 26.) 
  8. ↑ World's fastest rail journey starts operation Xinhua hírügynökség, 2009. december 26.
  9. ↑ "Record-breaking Chinese rail opening piles pressure on airlines". Archiválva 2009. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben The Independent. 2009. December 25.
  10. ↑ "China launches world's fastest train service"., Times of India. 2009. december 26.
  11. ↑ "780 490", CCTV
  12. ↑ zh:去年广州职工平均工资49215元 比上海低1.4万. [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  13. ↑ zh:准备迈入高铁时代，需要警惕"被高速", Xinhua Daily Telegraph, February 7, 2010, <http://big5.ce.cn/gate/big5/views.ce.cn/view/economy/200912/26/t20091226_20693660.shtml>. Hozzáférés ideje: 2022-01-13 Archiválva 2010. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
  14. ↑ Archivált másolat, 中國經濟網, February 7, 2010, <http://big5.ce.cn/gate/big5/views.ce.cn/view/economy/200912/26/t20091226_20693660.shtml>. Hozzáférés ideje: 2022-01-13 Archiválva 2010. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
  15. ↑ Bullock, Richard; Salzberg, Andrew & Jin, Ying (2012), "High-Speed Rail – The First Three Years: Taking the Pulse of China's Emerging Program", China Transport Topics (World Bank Office, Beijing) (no. 4 (February)): 3–4, <http://www-wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2012/04/05/000333038_20120405014021/Rendered/PDF/667980BRI0P12500Speed0Rail0Final0EN.pdf>
  16. ↑ Wuhan-Guangzhou bullet train link to hit airlines hard, December 27, 2009, <http://www.chinapost.com.tw/china/local-news/beijing/2009/12/27/238170/Wuhan-Guangzhou-bullet.htm>.
  17. ↑ „Record-breaking Chinese rail opening piles pressure on airlines”, The Independent, 2009. december 25.. [2009. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 26.) 
  18. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Xinhua-20091226 nevű lábjegyzeteknek

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vuhan–Kanton_nagysebességű_vasútvonal&oldid=27039672”