Yahoo!

Yahoo
Típus	magántulajdonú vállalat; webportál és online szolgáltatások
Alapítva	1994 január; bejegyezve: 1995. március 2.
Székhely	Sunnyvale, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Vezetők	Jim Lanzone vezérigazgató
Alapító	David Filo Jerry Yang
Iparág	internet, online média, webportál, keresőmotor, digitális hirdetés
Tulajdonos	Apollo Global Management által kezelt alapok; Verizon Communications
Termékek	Yahoo Search, Yahoo Mail, Yahoo News, Yahoo Finance, Yahoo Sports, Yahoo Advertising
Yahoo Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 25′ 02″, ny. h. 122° 01′ 31″37.417111, -122.025281
A Yahoo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Yahoo témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Yahoo korábban gyakran Yahoo! alakban írt amerikai webportál és online szolgáltatáscsalád. A Yahoo Search keresőszolgáltatáson kívül hír-, pénzügyi, sport-, levelező- és hirdetéstechnológiai szolgáltatásokat működtet, többek között a Yahoo Mail, a Yahoo Finance, a Yahoo News és a Yahoo Sports márkanevek alatt. A szolgáltatást a jelenlegi Yahoo! Inc. üzemelteti, amely 2021 óta az Apollo Global Management által kezelt alapok többségi tulajdonában áll; a Verizon 10%-os részesedést tartott meg a vállalatban.

A Yahoo-t Jerry Yang és David Filo, a Stanford Egyetem villamosmérnök doktoranduszai hozták létre 1994 januárjában, eredetileg Jerry and David's Guide to the World Wide Web néven. A szolgáltatás kezdetben emberi szerkesztésű webkatalógus volt, amely a korai világháló oldalait hierarchikus kategóriákba rendezte. A Yahoo az 1990-es években az internet egyik legismertebb portáljává vált, majd a 2000-es évektől a Google, a Facebook és más platformok előretörése miatt fokozatosan veszített korábbi piaci súlyából.

Neve

A „Yahoo” névhez több magyarázat is kapcsolódik. A cég korai története szerint a név részben játékos választás volt, amelynek hangzása és jelentése tetszett az alapítóknak. Gyakran visszamenőleg alkotott betűszóként is magyarázzák: Yet Another Hierarchically Organized Oracle, illetve Yet Another Hierarchical Officious Oracle formában. A „yahoo” szó emellett Jonathan Swift Gulliver utazásai című művének durva, műveletlen lényeket jelölő alakjaira is utal.

Története

Alapítás és korai webkatalógus

Jerry Yang és David Filo, a Yahoo alapítói

Yang és Filo 1994-ben eredetileg saját használatra kezdte rendszerezni a világháló érdekesebb oldalait. Az oldal hamar népszerűvé vált, és 1994 márciusában a Jerry and David's Guide to the World Wide Web nevet Yahoo!-ra változtatták. A yahoo.com domaint 1995. január 18-án jegyezték be, a céget pedig 1995. március 2-án alapították meg Kaliforniában.

A Yahoo kezdetben nem teljes szövegű keresőmotor volt, hanem szerkesztett webkatalógus. A felhasználók kategóriák és alkategóriák között böngészhettek, ami a korai, viszonylag kis méretű világhálón hatékony tájékozódási módnak számított. A keresőfunkciót 1995-ben vezették be, amely először elsősorban a Yahoo Directory tartalmában való keresést segítette.

Portállá válás és a dotkomkorszak

A Yahoo az 1990-es évek második felében webkatalógusból általános internetes portállá alakult. A keresés mellett híreket, e-mailt, üzenetküldést, vásárlási lehetőségeket, pénzügyi adatokat, sporttartalmakat és közösségi szolgáltatásokat kínált. A cég 1996 áprilisában ment tőzsdére, részvényárfolyama pedig a dotkomlufi idején rendkívül gyorsan emelkedett.

1997-ben a Yahoo felvásárolta a RocketMail szolgáltatást működtető Four11 Corporationt, amelyből később a Yahoo Mail lett. Az e-mail-szolgáltatás a portál egyik legfontosabb termékévé vált. A cég 1999-ben két nagy, a korszakra jellemző felvásárlást is végrehajtott: megszerezte a GeoCities webtárhely- és közösségi szolgáltatást, valamint a Broadcast.com internetes multimédiás céget.

A Yahoo 1998-ra az egyik legfontosabb internetes kiindulóponttá vált; a BBC korabeli beszámolója szerint a felhasználók jelentős része a Yahoo-n keresztül kezdte a webes böngészést. A dotkomlufi kipukkanása után a vállalat fennmaradt, de a webes keresésben és az online hirdetési piacon fokozatosan egyre erősebb versennyel szembesült.

Keresés, Google és Microsoft-ajánlat

A Yahoo 2000-ben a Google keresőtechnológiáját kezdte használni alapértelmezett keresőként. A következő években a cég saját keresési infrastruktúrát épített ki, részben az Inktomi 2002-es felvásárlására támaszkodva, majd 2004-ben leváltotta a Google technológiáját.

2008 februárjában a Microsoft kéretlen felvásárlási ajánlatot tett a Yahoo-ra, körülbelül 44,6 milliárd dollár értékben. A Yahoo vezetése az ajánlatot elutasította, arra hivatkozva, hogy az alulértékeli a vállalatot. A Microsoft később emelte ajánlatát, de a tárgyalások végül eredménytelenül zárultak. A kudarc után a Yahoo önálló stratégiával próbálta visszaszerezni versenyképességét, de a keresési és közösségi média piacán egyre inkább háttérbe szorult.

Marissa Mayer korszaka

2012-ben Marissa Mayer, a Google korábbi vezetője lett a Yahoo vezérigazgatója. Hivatali ideje alatt a vállalat számos termékfrissítést, szervezeti átalakítást és felvásárlást hajtott végre. 2013-ban a Yahoo 1,1 milliárd dollárért megvásárolta a Tumblr blogplatformot. A Mayer-korszak ugyanakkor nem tudta tartósan megfordítani a vállalat piaci visszaesését, és a Yahoo továbbra is jelentős versenynyomás alatt maradt a Google, a Facebook és más platformok részéről.

Adatvédelmi incidensek és eladás a Verizonnak

2016-ban a Yahoo két súlyos adatvédelmi incidenst jelentett be. Az egyik, 2014-re visszavezetett támadás több mint 500 millió felhasználói fiókot érintett; egy másik, 2013-as támadásról később kiderült, hogy a vállalat akkori összes, mintegy 3 milliárd felhasználói fiókját érintette. A támadások a Yahoo történetének és általában az internet történetének legnagyobb nyilvánosságra került adatlopásai közé tartoznak.

2016 júliusában a Verizon Communications bejelentette, hogy megvásárolja a Yahoo alapvető internetes üzletágát. Az adatvédelmi incidensek nyilvánosságra kerülése után a vételárat csökkentették, és a tranzakció 2017-ben zárult le. A Verizon a Yahoo-t az AOL-lal együtt az Oath nevű új médiavállalati egységbe szervezte, amelyet később Verizon Media néven működtetett. A régi Yahoo! Inc. Verizon által meg nem vásárolt részeit Altaba néven szervezték tovább; az Altaba később felszámolásra került.

Apollo-korszak

2021-ben az Apollo Global Management által kezelt alapok megvásárolták a Verizon Media többségi részesedését; a vállalat ezután ismét Yahoo néven működött tovább, önálló vállalatként. A tranzakció után a Verizon 10%-os részesedést tartott meg. A vállalat vezérigazgatója Jim Lanzone lett, aki korábban több digitális média- és technológiai vállalatnál töltött be vezető szerepet.

Az Apollo-korszakban a Yahoo hangsúlyosabban saját nagy forgalmú fogyasztói márkáira — Yahoo Finance, Yahoo Sports, Yahoo News, Yahoo Mail —, valamint hirdetéstechnológiai üzletágára kezdett összpontosítani. 2023-ban a vállalat jelentős leépítést jelentett be a hirdetéstechnológiai részlegben, amely az Axios beszámolója szerint a teljes dolgozói állomány több mint 20%-át érintette. Ugyanebben az évben a Yahoo Finance felvásárolta a Commonstock közösségi befektetési platformot.

2024-ben a Yahoo megvásárolta az Instagram társalapítói által indított, mesterséges intelligenciára épülő híraggregátor alkalmazást, az Artifactot; a technológiát a Yahoo hírszolgáltatásaiban kívánták felhasználni. 2025-ben a Yahoo megállapodott a TechCrunch eladásáról a Regent befektetési társaságnak, ami a vállalat portfóliójának további szűkítését jelezte.

Szolgáltatások

A Yahoo lokalizált portálváltozatai

A Yahoo több, részben önálló márkanévként működő online szolgáltatást kínál. A legfontosabbak közé tartozik:

• Yahoo Search – webes keresőszolgáltatás;
• Yahoo Mail – webes e-mail-szolgáltatás;
• Yahoo News – híraggregációs és szerkesztett hírszolgáltatás;
• Yahoo Finance – pénzügyi hírek, árfolyamok, portfóliókövetés és befektetői tartalmak;
• Yahoo Sports – sporthírek, eredmények, fantasy sport és kapcsolódó szolgáltatások;
• Yahoo Advertising – digitális hirdetési és hirdetéstechnológiai szolgáltatások;
• My Yahoo – személyre szabható kezdőoldal.

A Yahoo történetileg számos, később megszüntetett vagy eladott szolgáltatást is működtetett, például a Yahoo Directoryt, a Yahoo Messengert, a Yahoo Groupsot, a GeoCities-t, a Yahoo Answers-t, valamint egy ideig a Tumblr és a TechCrunch is a vállalat portfóliójához tartozott.

Kritika és viták

Adatvédelmi incidensek

A Yahoo legismertebb botrányai közé tartoznak a 2013-as és 2014-es adatlopások. A vállalat 2016-ban jelentette be, hogy 2014-ben több mint 500 millió felhasználói fiók adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe. Később külön incidensként nyilvánosságra került a 2013-as támadás is, amelyről 2017-ben közölték, hogy a Yahoo akkori összes, mintegy 3 milliárd fiókját érintette. Az incidensek a Verizon-felvásárlás feltételeire is hatással voltak.

Kína és Shi Tao ügye

A Yahoo-t jelentős kritika érte kínai működése miatt. A Riporterek Határok Nélkül 2005-ben arról számolt be, hogy a Yahoo! Holdings (Hong Kong) Ltd. olyan adatokat adott át kínai hatóságoknak, amelyek hozzájárultak Shi Tao újságíró azonosításához és elítéléséhez. Shi Taót 2005-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték államtitok külföldre juttatásának vádjával. Az ügy a nagy nyugati technológiai vállalatok kínai cenzúrához és állami megfigyeléshez való viszonyának egyik sokat idézett példája lett.

A Yahoo 2021-ben bejelentette, hogy megszünteti szolgáltatásait a szárazföldi Kínában, a vállalat közlése szerint az egyre nehezebb üzleti és jogi környezet miatt.

Jelentősége

A Yahoo az 1990-es évek internetének egyik meghatározó vállalata volt. A korai világháló idején szerkesztett webkatalógusként és portálként segítette a felhasználókat az információk megtalálásában, majd a dotkomkorszak egyik legismertebb internetes márkájává vált. Bár a keresésben és az online hirdetésben később háttérbe szorult a Google és a Facebook mellett, a Yahoo Mail, a Yahoo Finance, a Yahoo Sports és a Yahoo News továbbra is ismert digitális márkák maradtak.

Kapcsolódó szócikkek

• Yahoo Search
• Yahoo Mail
• Yahoo Finance
• GeoCities
• Tumblr
• TechCrunch
• Apollo Global Management
• Verizon Communications
• Dotkomlufi
• Internetes kereső

Források

• Altaba (2000. június 26.). "Yahoo! Selects Google As Its Default Search Engine Provider" (angol nyelven). Altaba. Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Associated Press (2021. november 3.). "Yahoo pulls out of China, citing 'challenging' environment" (angol nyelven). Associated Press. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Apollo Global Management (2021. szeptember 1.). "Apollo Funds Complete Acquisition of Yahoo" (Press release) (angol nyelven). Apollo Global Management. Hozzáférés: 2026. április 28.
• BBC News (1998. június 5.). "Yahoo! still first portal call". BBC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
• Clark, Andrew (2008. február 1.). "How Jerry's guide to the world wide web became Yahoo". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• CNET (2004). "Yahoo dumps Google search technology". CNET (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• CNN Money (1998. július 23.). "Yahoo! The kingmaker". CNN Money (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28. {{cite web}}: |author= has generic name (súgó)CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Fischer, Sara (2023. február 9.). "Yahoo to lay off more than 20% of staff as it shrinks ad biz". Axios (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Gaffin, Adam (1995. szeptember 11.). "Hello, Is Anyone Out There?". Network World (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Gil, Paul (2021. április 19.). "What Does "Yahoo" Stand For?". Lifewire (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• The Guardian (1999. április 2.). "Yahoo nets broadcast.com in $5.7bn multi-media deal". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
• Isidore, Chris (2008. február 1.). "Microsoft bids $45 billion for Yahoo". CNN Money (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Naughton, John (2000. július 2.). "Why's Yahoo gone to Google? Search me". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite news}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Oppitz, Marcus; Tomsu, Peter (2017). Inventing the Cloud Century: How Cloudiness Keeps Changing Our Life, Economy and Technology (angol nyelven). Springer. ISBN 9783319611617.{{cite book}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Perlroth, Nicole (2016. szeptember 22.). "Yahoo Says Hackers Stole Data on 500 Million Users in 2014". The New York Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Reporters Without Borders (2005. szeptember 6.). "Information supplied by Yahoo! helped journalist Shi Tao get 10 years in prison" (angol nyelven). Reporters Without Borders. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Reuters (2017. október 3.). "Yahoo says all three billion accounts hacked in 2013 data theft". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28. {{cite news}}: |author= has generic name (súgó)
• Reuters (2017. február 21.). "Verizon, Yahoo agree to lowered $4.48 billion deal following cyber attacks". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28. {{cite news}}: |author= has generic name (súgó)
• Reuters (2024. április 2.). "Yahoo acquires Instagram co-founders' AI news platform Artifact". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28. {{cite news}}: |author= has generic name (súgó)
• Reuters (2025. március 21.). "Yahoo strikes deal to sell TechCrunch to investment firm". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28. {{cite news}}: |author= has generic name (súgó)
• Tynan, Dan (2018. március 21.). "The Glory That Was Yahoo". Fast Company (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Wired (2007. március 2.). "March 2, 1995: Enter Yahoo". Wired (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Womack, Brian (2016. július 25.). "Verizon Ends Yahoo Independence With $4.83 Billion Deal". Bloomberg (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
• Yahoo. "The History of Yahoo! – How It All Started ..." (angol nyelven). Yahoo. 2011. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva.
• Yahoo. "Our Team" (angol nyelven). Yahoo Inc. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Yahoo (1997. október 8.). "Yahoo! To Acquire Four11 Corporation" (Press release) (angol nyelven). Yahoo. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Yahoo (2023. augusztus 23.). "Yahoo Acquires Commonstock to Expand Community, Deepen Insights For Yahoo Finance Users" (angol nyelven). Yahoo Inc. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Yahoo (2012. július 19.). "Yahoo! Inc., Form 8-K, Current Report, Filing Date Jul 19, 2012" (angol nyelven). U.S. Securities and Exchange Commission. Hozzáférés: 2026. április 28.
• Yahoo (2013. június 20.). "Yahoo! Inc., Form 8-K, Current Report, Filing Date Jun 20, 2013" (PDF) (angol nyelven). U.S. Securities and Exchange Commission. Hozzáférés: 2026. április 28.

További információk

• A Yahoo hivatalos honlapja
• A Yahoo vállalati honlapja
• Yahoo-termékek és szolgáltatások