Adobe Systems

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Adobe Systems Incorporated
Adobe Systems logo and wordmark.svg
Adobe HQ.jpg
Típus
Alapítva 1982
Névadó Adobe Creek
Székhely USA San José
Alapító
  • Charles Geschke
  • John Warnock
Iparág szoftverfejlesztés
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek szoftver
Árbevétel 3,58 milliárd USD
Alkalmazottak száma 9117 (2010)
Leányvállalatai Adobe Marketing Cloud
Tőzsde

Az Adobe Systems Incorporated weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adobe Systems Incorporated témájú médiaállományokat.

Az Adobe Systems Incorporated amerikai szoftverfejlesztő cég. Székhelye a kaliforniai San Joséban található. A cég digitális nyomdai előkészítő szoftvereivel Photoshop, Illustrator, InDesign lett ismert, majd web-tartalom előállító alkalmazásaival Dreamweaver és Flash vált iparági meghatározó tényezővé. Az Adobe egyik legismertebb fejlesztése a PDF és az ehhez kötődő Acrobat termékcsalád. Az Adobe a 2010-es években sikerrel vált a dobozos termékek forgalmazásáról az éves előfizetéses szoftver-licensz kínálására. Itthon kevésbé ismert és elterjedt az Adobe felhő alapú marketing-megoldása (Adobe Marketing Cloud).

Történelem[szerkesztés]

Az Adobe Systems székháza San Joséban

A céget 1982-ben alapította John Warnock és Charles Geschke, hogy kifejlesszék a PostScript oldalleíró nyelvet. A cég nevét az Adobe-patakról kapta, amely az egyik alapító háza mögött folyt.[1] Az Adobe logóját Warnock felesége, Marva Warnock tervezte.

PostScript[szerkesztés]

Az Adobe-t már az alapítása évében meg akarta vásárolni az Apple, ám az ötmilliós vételi ajánlatát visszautasította a két alapító. Az Apple így csak az Adobe 19 százalékát és öt évre a PostScipt licensz használati jogát szerezte meg a becsült piaci ár ötszörösén, ezért lett az Adobe a Szilícium-völgy első olyan cége, amely már az első évében nyereséges volt. Az Apple a PostScript licenszét használva 1985-ben megtervezte a LaserWriter nyomtatót – ez volt az asztali kiadványszerkesztés (dtp) kezdete. A Postscript nyelvet a nyomdaipari levilágítók is használták, így 1987-re iparági szabvánnyá lett, amelyet több tucat nyomtató gyártó és 400-nál is több szoftver támogatott. A PostScript fejlesztést követte a digitális betűcsalád forma, a Type 1 megalkotása.

PDF[szerkesztés]

Valódi szabvánnyá (ISO-3200-1:2008) lett az Adobe megalkotta és fejlesztette PDF (Portable Documentum Format). A PDF megalkotásával az Adobe célja az volt, hogy egy konténert alkosson, amelybe elhelyezett fájlok módosulatlanul átvihetők legyenek számítógépek, operációs rendszerek és szoftverek között. A PDF előállítására az Acrobat, olvasására a ma is ingyen letölthető Acrobat Reader alkalmazást fejlesztette ki a cég. Az Acrobatnak ma létezik dobozos, örök-érvényű és éves licenc fizetéses verziója is. A PDF egyik intenzív használója a nyomdai előkészítő- és nyomdaipar, amely saját PDF előírásokat alkalmaz. Ezek a PDF tudásának egyfelől szűkítései, másfelől nyomdai munkához szükséges többletinformációkat tartalmaznak. (PDFX).[2] A nyomdai automatizálás egyik alapja az ilyen speciális PDF fájlok használata. A PDF űrlapok kezelés és feldolgozás automatizálása is jelentős szoftver-szegmens.

DTP[szerkesztés]

Az vektor-alapú grafikus szerkesztő program, az Adobe Illustrator megalkotása logikus következménye volt a PostScript múltnak. Az Adobe máig meghatározó, legismertebb alkalmazása a Photoshop képmanipuláló alkalmazás, ennek 1.0 verzióját 1989-ben mutatták be Macintosh számítógépen. A szoftver szinte megjelenése óta piacvezető, majdhogynem iparági szabvány.[3] Az Adobe dtp-portfóliója felvásárlásokkal bővült. 1991-ben megvették az Aldus céget, így az Adobe-é lett az egyik fontos kiadványszerkesztő alkalmazás, a PageMaker[4] (a másik a QuarkPress volt). A PageMaker alapjain fejlesztette ki az Adobe az InDesign kiadványszerkesztő alkalmazását. Az első verzió sikertelenségét[5] követően a második[6][7] már elnyerte a felhasználók tetszését, így az Adobe sikeres támadást indított a Quark ellen, és pár év alatt legyőzte, az InDesign egyértelműen egyedüli piacvezető szoftverré vált. A siker részben annak is köszönhető volt, hogy az Adobe az InDesign szoftvert az Acrobattal, a Photoshoppal és az Illustratorral csomagban értékesítette alig drágábban, mint a Quark a QuarkPresst. Az Aldus hozománya volt a TIFF fájlformátum is. 1995-ben a Frame Technology-t vásárolta fel az Adobe, így a FrameMaker[8] alkalmazás is a tulajdonukba került. A FrameMaker adatbázis alapú kiadvány-szerkesztésre (például: akkoriban telefonkönyv, termék-katalógus…) optimalizált szoftver.

Videó[szerkesztés]

1991-ben mutatta be az Adobe a Premiere videó-vágó és -szerkesztő alkalmazást. Az Aldus említett felvásárlásával megszerezte az After Effects videó-effektező programot, így meg volt az alapja a videó-szerkesztő alkalmazás-csoportnak is.

Macromedia felvásárlása[szerkesztés]

A cég 2005-ben részvénycserével felvásárolta versenytársát,[9] a Macromediát, ami tovább bővítette a termékpalettáját. Így került az Adobe-hoz többek között a Dreamweaver, a Flash, a FreeHand, illetve a ColdFusion, Contribute, Captivate, Breeze, Director, Fireworks, Flex HomeSite, JRun, Presenter és az Authorware. A Dreamweaver[10] web- és szájt-szerkesztő -menedzselőalkalmazás mellé került a Flash, amely a netes hirdetések, bannerek alapszerkesztő eszközévé vált, nem mellesleg számtalan játékprogram készült a használatával (Facebookos játékok nagytöbbsége, Zynga játékok…). A Fireworks[11] az igényes webgrafikusok eszköze lett, mert web-optimalizáltan mentette az állományokat. A Macromedia összes alkalmazása pár éven belül vagy feloldódott valamelyik meglevő Adobe alkalmazásban, vagy annak helyére került megkapva az Adobe alkalmazások jellegzetes felhasználó felületét. Az Adobe hosszú munkával elérte, hogy az alkalmazásai egymás számára átjárhatóak legyenek, az adott feladatot a cél alkalmazással lehessen elvégezni anélkül, hogy az Adobe szoftvereit el kellene hagyni. Az Adobe Bridge szoftver feladata lett az alkalmazások közti fájl-mozgatás kezelése, a verziók és módosítások kezelése.

A FreeHand eset[szerkesztés]

Az Aldus 1994-es megvételével került a FreeHand először az Adobe-hoz. A FreeHand az Illustrator konkurense, mindkettő vektor-grafikus rajzoló alkalmazás, az adott piac két vezető szoftvere. Az FTC (Federal Trade Comission) döntése értelmében az Adobe-nak el kellett adnia a FreeHandet az Altsysnek, és tilos volt 2004-ig bármilyen módon is a FreeHandet birtokolnia. Az Altsyst a Macromedia vásárolta fel, így az említett 2005-ös akvizícióval az Adobe ismét, immár véglegesen hozzájutott a FreeHandhez. Ekkor ez a két vektorgrafikus program létezett Macintoshra. A FreeHand mellett több mint ötezer grafikus tett hitet, amikor 2011-ben a kaliforniai bíróságnál beperelte az Adobe-t a FreeHand elsorvasztása miatt. A Bíróság kötelezte az Adobe-t, hogy tartsa életben a FreeHandet, ezért az Adobe weblapján jól elrejtve 2016-ig látható volt egy teljesen üres FreeHand oldal. Az Adobe, egyes várakozások ellenére sem, tette szabad hozzáférésűvé a FreeHand forráskódját.

Creative Suite időszak[szerkesztés]

2003-ra az Adobe befejezte termékei felhasználói felületének egységesítését. Szoftvereit csoportosítva, jellemzően négy válogatásban – dtp,[12] web, videó és az összes alkalmazás – kínálta. Az egyes csomagok - Creative Suite-ok - alkotó elemei idővel módosultak, átmenetileg új alkalmazás-csomagok is megjelentek. A Creative Suite első változata számjelzetlen CS, a következőek CS2, CS3, CS4, CS5.5 és CS6.

2007-ben az Adobe módosította küldetését,[13] célmondatát, az eddigi "mindent, mindenkor mindenhol"-t a "forradalmasítani az ötletek és információk összeillesztését" - mondatra cserélte.

Megjelenés Verzió Jellemző szoftverek (nem az összes)
2003 szeptember Creative Suite (CS) AI,[14] ID,[15] PS, Stock, GoLive, Version Cue
2005 április CS2 AI,[16] ID, PS,[17] DW, Stock, Acrobat, GoLive, Version Cue
2007. március 27. CS3 PS,[18][19] AI,[20] ID, Acrobat, Fl, DW,[21] Fireworks, Contribute, Soundboth, AE, PR, Encore, Bridge, Stock
2008. október 15. CS4[22] PS,[23] AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge
2010 április CS5 PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge
2011 április CS5.5 PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, AE, PR, Fireworks, Contribute, Soundboth, Encore, Stock, Bridge, számos mobilos fejlesztést tartalmazó alkalmazás
2012. április 23. CS6 PS, AI, ID, Acrobat, FL, DW, FW, PR, OL, EN, AE, AU, SG, Prelude, Bridge, Story

AE - After Effects :: AI - Illustrator :: AU - Audition :: DW- Dreamweaver :: EN - Encore :: FL - Flash :: FW - Fireworks :: ID - InDesign :: PR - Premiere :: PS - Photoshop

Creative Cloud[szerkesztés]

Az Adobe a 2013-ig dobozos szoftvereket forgalmazott. A szoftvereiből négy kollekciót kínált: asztalikiadvány-, web-, videó-szerkesztés és mindhárom egyben. 2011-ben megkezdte és várhatóan pár éven belül befejezi[24][25][26] az átállást a dobozos termékek forgalmazásáról az éves szoftver licenc kínálására, az alkalmazások netes letöltésére.[27] A váltás a technológia kínálta lehetőségen túl előnyös az Adobe számára, mert csökkenti a terjesztési, csomagolási, szállítási költséget. A korábbi CS-sel jelzett verziók durván másfél évente követték egymást, így a vásárlási hullámok miatt az árbevétel is erősen változott. A netes éves licenc értékesítés egyenletes cash-flowt eredményez. A felhasználók számára előny a gyors hozzáférhetőség, a folyamatos frissítések azonnali elérhetősége. A hátrány, hogy az Adobe alkalmazásokra egyesével fizethet elő, vagy az összes alkalmazásra kell előfizetni – igaz, három átlagos alkalmazás esetén a minden-előfizetés kedvezőbb. A felhasználó az Adobe szoftvereit megvásárolhatja közvetlenül az Adobe-tól netes kártyás fizetéssel vagy az Adobe hazai minősített viszonteladóitól.[28]

Termékek[szerkesztés]

alkalmazás neve leírás Mac Win iOS Android web
Adobe Muse Honlap tervező kódolási tudás nélkül x x
Adobe Premiere Pro Natív videó-szerkesztő és -vágó alkalmazás film, tévé és webes célra. x x
Adobe Spark Grafikát, honlapot és videót tartalmazó rövid történet szerkesztő. x x
Adobe XD Felhasználói élményt tervező, prototípus készítő és megosztó alkalmazás. x x
Adobe XD mobil Az Adobe XD mobil felületű megjelenítő alkalmazása. x x
After Effects Filmes (tévé, net) mozgó grafika, animáció, vízuális effect szerkesztő. x x
Animate Vektor-animációs tervező alkalmazás. x x
Anywhere Előre rögzített videók netes megosztását támogató megoldás. x x
Audition Hang-rögzítő, -kevező és helyreállító alkalmazás. x
Behance Kreatív alkotások megosztásának netes felülete. x x
Bridge Fájlok és alkotások (Adobe) közös tárhelye lokálisan lokális eléréshez. x x
Capture Képet képzőművészeti stílusúvá, vektorossá… alakító alkalmazás. x x
Character Animator 2D-s rajzot amimált karakterré alakító alkalmazás.
ColdFusion Builder (2016) x x
ColdFusion Enterprise (2016) Nagy, skálázható, vállalati biztonsági előírásnak megfelelő alkalmazás-fejlesztő támogatás. x x
ColdFusion Family x x
ColdFusion on AWS x x
ColdFusion Standard (2016) x x
Comp x x
Creative Cloud Asztali gépre telepíthető Adobe alkalmazások gyűjteménye. x x
Creative Cloud mobilra Mobil eszközre telepíthető Adobe alkalmazások gyűjtőneve. x x
Creative Cloud Tutorials Ezernél is több használat támogató leírás. x
Dimension Fotórealisztikus 3D képalkotó márkázáshoz, termékfotózáshoz és csomagolás tervezéshez. x x
Dreamweaver Modern, reszponzív honlap tervező és menedzselő alkalmazás. x x
Fuse (Beta) Photoshopban használható 3D-s test kreátor. x x
Illustrator Vektoros grafikai szerkesztő-program. x x
Illustrator Draw Vektoros grafikai szerkesztő-program mobilra. x x
InCopy Az eredeti InDesign részlet megnyitására és szerkesztésére képes alkalmazás. x x
InDesign Asztali kiadványszerkesztő. x x
InDesign Server Kötegelet InDesign feladatok háttérben, szereren történő elvégzésére képes alkalmazs. x x
Lightroom Fényképek szerkesztésére, rendszerezésére, tárolására és megosztására képes alkalmazás. x x
Lightroom 6 Digitáis fénykép feldolgozó és szerkesztő alkalmazás. x x
Lightroom Classic Asztali fényképszerkesztő alkalmazás. x x
Lightroom mobilra Mobil fényképszerkesztő alkalmazás. x x
Media Encoder Professzionális videó konverter. x x
Photo Editor by Aviary Fényképek effektezésére szolgáló alkalmazás x x
Photoshop Netre, 3D-s munkára, fotózásra, videóra szánt képek szerkesztését, módosítását szolgáló alkalmazás. x x
Photoshop Elements 2018 Fényképek rendszerezésére, szerkesztésére, módosítására és megosztására szolgáló alkalmazás. x x
Photoshop Elements 2018 és Premiere Elements 2018 Fényképek rendszerezésére, szerkesztésére, módosítására és megosztására szolgáló alkalmazás. x x
Photoshop Express Gyors képszerkesztés mobilon. x x
Photoshop Express Gyors és hatékony képszerkesztés WIndows alatt. x
Photoshop Fix Az alkalmazás képes fényképek retusálása, helyrellítása és megosztása. x x
Photoshop Mix Kreatív képszerkesztő mobilra. x x
Photoshop Sketch Természetes eszközökkel (jellemzően Wacom tablet) készülő rajz, festmény alkotására szánt szoftver. x x
Prelude Metaadat alapú videó-kezelő alkalmazás x x
Premiere Clip Mobilos videó-vágó, -szerkesztő szoftver. x x
Premiere Elements 2018 Alkalmazás videók rendszerezésére, létrehozására, vágására és megosztására. x x
Spark Page Szavakat, mondatokat alakít látványos honlapokká. x
Spark Post Közösségi médiumok számára infogragikát készítehtünk ezzel az akalmazással. x
Spark Video Videó-történet mesélést támogató alkalmazás. x
Stock[29] Az Adobe képügynöksége. A Creative Cloud szoftvereiből közvetlenül is elérhetően. x x x
Story Plus Közösségi szövegíró, jelentés-készítő és időzítő eszköz. x x
Type Az Adobe betűcsaládok gyűjteménye. x x
Typekit A világ vezető betűcsalád készítőinek legjobb munkái, több ezer betűcsalád. x x

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Adobe Systems című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adobe Systems témájú médiaállományokat.