Netflix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Netflix Inc.
Netflix 2015 logo.svg
Netflix headquarters.jpg
Típus nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1997. augusztus 29.
Székhely  Egyesült Államok, Kalifornia, Los Gatos
Kiszolgált területek Világszerte (kivéve Kontinentális Kína, Krím, Szíria és Észak-Korea)
Vezetők Reed Hastings
(elnök, vezérigazgató)
Ted Sarandos
Alapító Reed Hastings
Marc Randolph
Iparág Szórakoztatóipar
Tulajdonos Reed Hastings
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek Video on Demand
Streaming media
Szolgáltatások Filmgyártás
Filmterjesztés
Árbevétel Növekedés15,79 milliárd USD (2018)
Összes vagyon Növekedés25,97 milliárd USD (2018)
Összes tőke {{növekedés}5,28 milliárd USD (2018)
Alkalmazottak száma 5400 (2017)
Leányvállalatai Netflix International B.V.
Netflix Streaming Services, Inc.
Netflix Studios
Tőzsde NASDAQ: NFLX

Netflix Inc. (USA)
Netflix Inc.
Netflix Inc.
Pozíció az USA térképén
é. sz. 37° 15′ 42″, ny. h. 121° 57′ 43″Koordináták: é. sz. 37° 15′ 42″, ny. h. 121° 57′ 43″
A Netflix Inc. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Netflix Inc. témájú médiaállományokat.

A Netflix amerikai médiaszolgáltató és produkciós vállalat, amely a kaliforniai Los Gatosban működik, és amelyet Reed Hastings és Marc Randolph alapított 1997-ben. A cég elsődleges tevékenysége médiatartalmak előfizetéses alapon való szolgáltatása (javarészt online streaming útján), emellett saját gyártású médiatartalmakat is készítenek.[1] 2019 áprilisában világszerte körülbelül 148 millió előfizetővel rendelkeztek, ebből 60 millió fő volt az Egyesült Államokból. A Netflix oldala világszerte elérhető, kivéve Kínában (helyi tiltások miatt), Szíriában, Észak-Koreában és a Krím-félszigeten.[2] Számos országban van helyi képviseletük, Magyarországon nincs, azonban a tartalmak egy része lokalizált (feliratos és szinkronos változatban is),[3] és az oldal magyar változatának kialakítása folyamatban van.[4]

A Netflix eredetileg DVD-kölcsönző és árusító vállalkozás volt, amely futárcégeken keresztül szállította lemezeit, ám az árusítást nem sokkal később abbahagyták. 2010-ben törtek be a nemzetközi piacra streamingszolgáltatásukkal, amikor megjelentek Kanadában,[5] majd Latin-Amerikában és a Karib-térségben. 2012-ben a Lilyhammer című sorozat jelentette a saját sorozatok, filmek készítésének kezdetét. Azóta számtalan „Netflix Original” tartalmat gyártottak.[6]

Területek, ahol a Netflix elérhető
  Elérhető
  Nem elérhető

Története[szerkesztés]

A céget 1997. augusztus 29-én alapította a kaliforniai Scotts Valley-ben Marc Randolph és Reed Hastings.[7] Randolph Hastings cégénél a Pure Atriánál dolgozott, mint marketingmenedzser,[8] egyben alapítója volt a MicroWarehouse nevű cégnek (mi egy online postai szolgáltató volt), és a Borland International-nél is dolgozott, mint marketingigazgató-helyettes. Hastings, aki számítógépes kutató és matematikus volt, eladta 700 millió dollárért a Pure Atriát, és mivel az értékesítés a Szilícium-völgy történetében az addigi legnagyobb összegen történt, ezért kormányzói hozzájárulásra volt szükség. Míg a hozzájárulásra vártak, Randolph és Hastings különféle dolgokról való beszélgetés közben találta ki a cég alapötletét.[9]

Hastings 2,5 millió dollárt fektetett be a Netflix alapításába.[10] Randolph az akkoriban szintén feltörekvő Amazon mintájára úgy gondolta, hogy a postai úton terjesztésbe és az online rendelésbe érdemes befektetni, azonban elvetették a VHS kazetták használatát, mert az túl költséges és túl érzékeny vollt. 1997 márciusában mutatták be a DVD-t, mint forradalmian új technológiát,[11] Hastingsék pedig gondoltak egy merészet, és postai úton rendeltek saját maguknak papírtokos lemezeket, hogy kipróbálják, hogyan működne ez. Mivel a DVD-k sérülésmentesen megérkeztek, így úgy határoztak, hogy a vállalkozásuk postai úton történő, de végső soron online videotéka lesz.

Egy városi legenda szerint az alapítók azután határozták el a cégük ilyen irányú működését, hogy Hastingsnek késedelmi pótlékot kellett fizetnie egy videotékában, mert késve vitte vissza az Apollo 13 című filmet. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy ez nem egy valós történet, csak azért találták ki, hogy modellezzék a cégük működésének logikáját.[12]

1998. április 14-én elindult a Netflix, a világ első online DVD-tékája,[13] mindössze 30 alkalmazottal és alig 1000 filmmel. 1999 szeptemberében bevezették a havidíjas rendszert és ezzel egyidejűleg kivezették a hagyományos kölcsönzési modellt. Ez forradalmi volt, ugyanis innentől kezdve nem volt késedelmi díj, nem volt visszaküldési határidő, egy fix havidíjért gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelhetett az ember filmeket, és a megnézett lemezeket postai úton vitték el, nem kellett bemenni velük egy videotékába.[14] Ez kezdetben nem ment egyszerűen, és 2000-ben a rivális Blockbuster cég ajánlatot tett arra, hogy felvásárolja őket, ami azért lett volna előnyös, mert így függetlenedtek volna az amerikai postától, amely a költségeik jelentős részét tette ki. Később mégsem jött létre az üzlet.[15]

2001-ben a cég elkezdett növekedni, ám a dotkom-lufi kipukkadása és a szeptember 11-i terrortámadások nem tettek jót az üzletágnak. Ugyanazon év karácsonyán aztán a DVD-lejátszók végre megfizethető olcsóságúak lettek, és számos háztartásba bekerültek karácsonyi ajándékként, amely 2002-ben a kölcsönzőcég gyors felfutásának ágyazott meg.[16] Ennek köszönhetően 2002-től a céget bevezették a tőzsdére. 2004-ben Randolph kihátrált a cég mögül, ugyanebben az évben beperelték a Netflixet, mert valótlanul álították hirdetéseikben, hogy korlátlan kölcsönzést biztosítanak egynapos szállítási határidővel.[17]

A 2000-es évek közepére fejlődött annyit a technika, hogy a gyors sávszélességű internet megfizethetővé vált a széles tömegek számára is, a Netflix pedig ki akarta ezt használni. Az eredeti ötlet a "Netflix Box" volt, azaz egy vezérlőprogram, ami éjszaka letöltötte volna a filmet, amit másnap már lehetett nézni. Azonban épp ekkoriban jelent meg a piacon a YouTube, és a tulajdonosok azt látták, hogy lehet működőképes egy streaming alapon működő technológia még úgy is, hogy nincsenek rajta nagy felbontású tartalmak. A Netflix 2007-re állt elő a saját technikájával, mely személyre szabott profilt nyújtott minden felhasználónak, és a felhasználói értékelések alapján adott ajánlásokat. Ugyanebben az évben az egymilliárdodik DVD-t is kikölcsönözték a cégtől.[18]

A filmajánló rendszer sokat segített abban, hogy egyes kevésbé ismert filmek vagy független filmesek produktumai is eljussanak a nagyközönséghez. A Netflix egy rövid életű divíziója, a "Red Envelope Entertainment" segítségével terjesztette ezeket a filmeket, többek között olyanokat, mint a "Bordélyba születve" vagy a "SherryBaby".[19]

2010-re olyan népszerű lett a Netflix streaming szolgáltatása, hogy az már a DVD-kölcsönzést is leelőzte, ezért a két szolgáltatást elkülönítették egymástól. Így aki mindkettőt szerette volna megtartani, annak emelt árat kellett fizetnie.[20] Ez átmeneti visszaeséssel járt, de a cég visszaerősödött, köszönhetően annak is, hogy megjelent a nemzetközi piacon. 2014-ben lecserélték a netes kezelőfelületet és a logót is. 2015-től a filmekhez kapcsolódó audiokommentár bekapcsolási lehetősége is megjelent, illetve a kibővített feliratozás, a látássérültek és a hallássérültek segítése érdekében. 2016-ra a Netflix gyakorlatilag a világ összes országában elérhetővé vált, bizonyos kivételekkel, melyek közül - jogi okok miatt - talán a legnagyobb Kína. Ebben az évben vezették be azt is, hogy a filmeket le lehessen tölteni és később visszanézni, ha esetleg a felhasználó nem lenne netközelben.

2019-ben a Netflix elvégezte a Magyarországra való terjeszkedés egyik kulcsfontosságú részletét. 2019. október 4-től már magyar nyelven is elérhető a netflix. A magyar felhasználók a profilbeállítások között tudják megváltoztatni a felület nyelvét. A frissítés egyetlen hátránya, hogy a nyelv módosítása után csak a kiválasztott nyelven elérhető (tehát magyar szinkronos vagy feliratos) tartalmakat ajánl fel nekünk.

Nemzetközi terjeszkedés[szerkesztés]

2010. szeptember 22-én indult el hivatalosan a szolgáltatás Kanadában, 8 dolláros havidíjért. Az olcsó ár ellenére kezdetben nem volt sikeres a szolgáltatás, mégpedig azért, mert a filmforgalmazásra vonatkozó eltérő szabályozások miatt a kínálat csak a töredéke volt az amerikainak - cserébe voltak rajta olyan tartalmak, amelyeket Kanadában lehetett nézni, de az Egyesült Államokban nem.[21]

2011. július 5-én elindult a Netflix Latin-Amerikában is, amely hatalmas ugrás volt egy több százmillió lakossal rendelkező régióban, ahol a szélessávú internet még nem volt annyira elterjedt.[22] A merész lépésnek köszönhetően 43 országban vált elérhetővé a szolgáltatás, angol, spanyol, és portugál nyelveken. Azonban éppen a technikai hiányosságok és a versenytársak hiánya miatt a terjeszkedés közel sem volt olyan sikeres, mint ahogy várták.[23]

Ráadásul épp ezután a terjeszkedés után volt a nagy változás a cég életében, amikor is a streaming és a DVD-üzletágat kettéválasztották, és amely olyan népszerűtlen volt, hogy rengetegen elpártoltak a Netflixtől. A cég szinte összes nyeresége, amit a terjeszkedéssel értek el, semmivé vált. Ez a fiaskó volt az egyik fordulópont, amikor úgy gondolták, hogy saját gyártású tartalmakkal lehetne visszacsalogatni a nézőket. Az első ilyen a "Kártyavár" című sorozat volt, illetve "Az ítélet: család" újraindítása.[24]

Európában először az Egyesült Királyságban és Írországban jelent meg 2012-ben, majd az év végén Skandináviában is.[25] 2013-ban Hollandiában, majd 2014-ben Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban és Svájcban. Franciaországban a kulturális sajátosságok miatt némi ellenszenv fogadta az oldal érkezését, ezért elkészítették a "Marseille" című sorozatot, mely a "Kártyavár" speciális, francia viszonyokra alkalmazott változata és az első tengerentúli Netflix-sorozat.[26] Ugyanebben az évben megjelentek Indiában is, azután 2015-ben Ausztráliában, Új-Zélandon és Japánban.

2016-ban bejelentették, hogy a Netflix gyakorlatilag a világ összes országában elérhető.[27]

Szolgáltatások[szerkesztés]

Tartalmak[szerkesztés]

Netflix Originals[szerkesztés]

Minden olyan tartalmat hívunk így, melynek elkészítésében a Netflix producerként, társproducerként vagy támogatóként részt vett.

2013 februárjában a Kártyavár (House of Cards) című sorozattal indították el saját projektjeik sorát, majd ugyanebben az évben különböző animációs és gyermekműsorokkal folytatták. Júliusban debütált az Orange is the New Black, mely máig az egyik legsikeresebb, és még mindig futó Netflix Original.

Ugyanebben az évben indult az egyik legnagyobb sikerű, és leghosszabb projektjük is, melyben a Marvel Television-nel kötött szerződésük értelmében elkezdhették több képregény feldolgozását is. 2013 és 2017 között elkészült két 13 részes évad a Daredevil-ből, egy-egy 13 részes évad a Luke Cage-ből, Jessica Jones-ból és Iron Fist-ből, majd az előbbi történeteket összekötő The Defenders-ből. Legközelebbi együttműködésük a Marvel-lel a The Punisher című sorozat volt, mely 2017 novemberében jelent meg.

További nemzetközi sikernek örvendő sorozatai: Stranger Things, Sense8, Marco Polo, Bloodline, 13 Reasons why, Series of Unfortunate Events.

Díjak[szerkesztés]

2013. július 18-án a Netlfix elnyerte a legelső jelölését a 65. Primetime Emmy Awards-on saját gyártású, csak interneten elérhető televíziós műsoraikért. A három sorozat, Arrested Develpoment, Hemlock Grove és House of Cards, összesen 14 jelölést tudhatott magáénak (ebből kilencet a House of Cards kapott, hármat az Arrested Development, kettőt pedig a Hemlock Grove). A “Chapter 1” című House of Cards epizód négy jelölést kapott a 65. Primetime Emmy Awards-on, ezzel az első webes sorozat lett, ami az egyik fő kategóriában kapott jelölést a díjátadón: David Fincher-t a “Legjobb rendezés - drámasorozat” kategóriában jelölték. A House of Cards legelső epizódja mellett az Arrested Development “Flight of the Phoenix” című része, illetve a Hemlock Grove “Children of the Nigth” című része is elnyert egy-egy jelölést a Creative Arts Emmy Awards-on. Fincher győzelmével a Legjobb rendezés - drámasorozat kategóriában a House of Cards “Chapter 1” epizódja lett a legelső webes sorozat epizód, melyet Emmy-díjjal jutalmaztak.

2013. december 12-én hat Golden Globe-jelölést kapott a szolgáltató, ebből négyet a House of Cards. Többek között Robin Wright-ot jelölték Claire Underwood megformálásáért a Legjobb színésznő televíziós drámasorozatban kategóriában, melyet a január 12-én tartott díjátadón meg is nyert. Ezzel a győzelemmel Wright lett az első színésznő, aki csak online elérhető sorozatban nyújtott alakításért kapott Gloden Globe díjat. Ez volt a Netflix első színészeknek járó elismerése is. 2013-ban a House of Cards és az Orange is the New Black Peabody-díjat is nyertek.

2014. július 10-én 31 Emmy-jelölést kapott a Netflix. A House of Cards két főszereplője, Kevin Spacey és Robin Wright a Legjobb főszereplő drámasorozatban kategóriában kapott egy-egy jelölést. Az Orange is the New Black a vígjáték kategóriákban kapott jelöléseket.

2016-ban összesen 16 Emmy-jelölést kaptak, lehagyva ezzel a többi streaming szolgáltatót. A jelöltek között volt a House of Cards, A Very Murray Christmas, Unbreakable Kimmy Schmidt, Master of None és Bloodline.

A Stranger Things 2017-ben 18 jelölést kapott, a The Crown pedig 13-at.

2017 áprilisában A Netflixet jelölték a Broadcaster of the Year díjra az Egyesült Királyságban a Diversity in Media Awards-on.

Binge-watching[szerkesztés]

Ez egy új keletű jelenség, mely szorosan kapcsolódik az olyan sorozat portálokhoz, mint a Netflix. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy olyan sorozatfüggőség, mely során a néző egy sorozat epizódjait egymás után szinte szünet nélkül tekinti meg, miközben alig vagy egyáltalán nem alszik. A Toledói Egyetem 2015-ös kutatásában[28] 408 18 éven felüli észak-amerikai fiatalt kértek fel, hogy töltsön ki egy kérdőívet, melyben a sorozat nézési szokásaikról kérdezték őket. A megkérdezettek 35%-a vallotta magát "binge-watcher"-nek, 77%-uk pedig arról számolt be, hogy az elmúlt hetük során egy átlagos napon 2 vagy annál több órát töltöttek szünet nélküli sorozatnézéssel.

Ezen adatok arra engednek következtetni, hogy egy olyan egészségügyi problémával állunk szemben, amely odafigyelést igényel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. https://www.nytimes.com/2007/01/25/technology/25pogue.html
  2. Netflix Corporate Information (angol nyelven). Help Center. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)
  3. Idén végre Magyarországon is berobbanhat a Netflix. HWSW. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  4. https://www.sorozatjunkie.hu/2019/04/25/nyakunkon-a-netflix-lokalizacioja/
  5. http://www.cbc.ca/news/technology/netflix-launches-canadian-movie-service-1.872505
  6. https://www.usatoday.com/story/life/tv/2016/01/17/netflix-chief-bulks-up-series-600-hours/78931816/
  7. BookRenter Adds Netflix Co-Founder Marc Randolph To Its Board Of Directors (amerikai angol nyelven). TechCrunch. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  8. http://www.prnewswire.com/news-releases/rational-software-announces-agreement-to-acquire-pure-atria-75078807.html
  9. Castillo, Michelle: Reed Hastings' story about the founding of Netflix has changed several times (angol nyelven). CNBC, 2017. május 23. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  10. History of Netflix, Inc. – FundingUniverse. www.fundinguniverse.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  11. DVD's first year (amerikai angol nyelven). www.kmworld.com, 1998. május 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  12. History of Netflix, Inc. – FundingUniverse. www.fundinguniverse.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  13. Netflix Partners With All Movie Guide To Serve As Preferred DVD Rental Store. web.archive.org, 2018. március 23. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  14. https://www.lifewire.com/renting-from-netflix-1854040
  15. Spector, Mike. „Blockbuster to Remake Itself Under Creditors”, Wall Street Journal, 2010. szeptember 24. (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 8.) (en-US nyelvű) 
  16. McCord, Patty. „How Netflix Reinvented HR”, Harvard Business Review, 2014. január 1. (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 8.) 
  17. Fisher, Ken: Netflix settles class action lawsuit (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2005. november 2. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  18. https://www.recode.net/2017/9/13/16288364/streampunks-book-excerpt-youtube-netflix-pivot-video
  19. https://profkenhoma.wordpress.com/2009/06/23/netflix-managing-a-still-hot-business-as-its-time-runs-out/
  20. https://www.nytimes.com/2010/11/25/business/25netflix.html?pagewanted=all
  21. Netflix stumbles as it launches in Canada | The Star (angol nyelven). thestar.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  22. Lawler, Ryan: Why Latin America is Netflix’s next big market (amerikai angol nyelven). gigaom.com, 2011. július 5. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  23. Netflix faces problems in Latin America (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2012. május 16. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  24. Steel, Emily. „Netflix, Growing, Envisions Expansion Abroad”, The New York Times, 2014. július 21. (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 11.) (en-US nyelvű) 
  25. Netflix streaming launches in UK”, 2012. március 8. (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 11.) (en-GB nyelvű) 
  26. Netflix Braves Cultural Barriers for European Expansion (angol nyelven). adage.com, 2014. szeptember 18. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  27. Netflix Everywhere: Now streaming (almost) worldwide (angol nyelven). Engadget. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  28. https://apha.confex.com/apha/143am/webprogram/Paper335049.html

További információk[szerkesztés]