Digitális könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A digitális könyvtár digitális objektumok, dokumentumok rendezett gyűjteménye,[1] amely a szerzői jogok tiszteletben tartásával igyekszik megőrizni és konzerválni a tartalmakat. Tramullas definíciója szerint: " A digitális könyvtár egy technikai eszközökkel fenntartott szisztéma, amely segítségével a digitalizált információ hozzáférhető és átadható, a gyűjteményt struktúrába rendezi, ezáltal kínálva minőségi, interaktív szolgáltatást a végfelhasználó számára."[2] Ez számítástechnikai, digitális dokumentumokat feltételez, amelyek különböző internetes szolgáltatásokat igénybe vevő kommunikációs eszközökkel érhetőek el.

A digitális könyvtár koncepciójában hangsúlyos szerepet kap az informatika és a telekommunikáció integrálása. A szolgáltatott információ elsősorban PDF, DOC, JPG, BMP és MP3 formátumban elérhető, de találkozni egyéb formákkal is.

A digitális könyvtár egy információs tárhely az új generáció számára és az új technológiákon alapszik. A különbség csupán annyi, hogy míg a korábbiak mechanikus eljárásokon alapultak, az új rendszer automatizált, és ami pedig a legfontosabb, hogy távolról, internetes úton férhető hozzá az év 365 napján. Mindezek mellett megfelel az ISO szabványnak, illetve tiszteletben tartja a szerzői jogot és a szabadalmi és védjegyekre vonatkozó törvényeket.

Karakterisztika[szerkesztés]

Ahhoz, hogy digitális könyvtárról beszélhessünk, szükség van van arra, hogy az információ rendelkezésre álljon függetlenül a tartózkodási helytől vagy attól, hogy ki felelős a feldolgozásért és tárolásért. A digitális könyvtárat alkotó anyagok lehetnek: könyvek, folyóiratok, kéziratok, hangfájlok, levelek, rajzok, térképek, fényképek vagy egyéb dokumentumok.

A digitális könyvtárnak 3 általános jellemzője van:[3]

  1. A kutatás, a tanítás és a tanulás fontos forrásait tartalmazó globális gyűjtemény.
  2. Könnyű hozzáférést biztosít minden felhasználónak, a kezdőknek, a haladóknak és a szakembereknek egyaránt.
  3. Olyan szakembereket kell szervezni a kezeléséhez és fenntartásához, akik az "intellektuális és kulturális örökség adminisztrátorainak" számítanak.

A könyvtár koncepciója térben és időben is érvényesül. A digitális - ebben a kontextusban - a könyvtár időbeli és térbeli viszonylagosságát jelzi, mivel a funkcionális korlátait nem a földrajzi helyzete szabja meg, az időbeli elérhetősége pedig a felhasználó igényeihez igazodik.

A digitális könyvtárak a legösszetettebb információs rendszerek közé tartoznak a multidiszciplinaritásuk[4] szempontjából, vagyis a fejlesztésükért számos könyvtáros, informatikus, elektronikai mérnök és tudós dolgozik aktívan.

Fontos fejlesztési szempontok:[5][6]

  1. A szerzői jogok és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok alapvető fontosságúak a digitális könyvtár létrehozása és védelme  szempontjából, és általában a fejlődés legnagyobb akadályai.
  2. A metaadatok (adatok az adatokról) nagy jelentőséggel bírnak az információk keresésének és visszakeresésének megkönnyítésében, hiszen hatékony és pontos keresést tesznek lehetővé. Több metaadatrendszer létezik, köztük a Dublin Core.
  3. A digitális könyvtárak fejlesztése során a nyílt forráskódú formátumokat (SGML, HTML, XML stb.) érdemes előnyben részesíteni, amelyek könnyebben manipulálhatók vagy esetleg néhány nehezebben módosítható formátumot, mint például a PDF stb.[7]

Összefoglalva, a digitális könyvtár egy olyan koncepció, amely a hálózatba szervezés fontosságát hangsúlyozza, valamint felhasználja az internet nyújtotta előnyöket, mint az aszinkronizmus és a hipermedialitás. Ez egy megosztott tér, amely megőrzi a dokumentumok rendszerezett gyűjteményének sajátos funkcióit, de az információs és kommunikációs technológiák által növeli a kínált rugalmasságot. Ezért egy integráló koncepció, amely magában foglalja mind a hagyományos könyvtárat, mind az elektronikus könyvtárat.

Története[szerkesztés]

Történelmi szempontból a könyvtár végigkísérte a technológiák fejlődését. Az ókorban az első könyvtárak gyűjteményei agyagtáblákból, majd az ókori Egyiptomból, Görögországból és Rómából származó papirusztekercsekből álltak össze. A középkorban megjelent a pergamen, amelyet egészen a 15. századig, a nyomtatás megjelenéséig használtak. A nyomtatott könyvek megnövekedett előállítása lehetővé tette a nyilvános könyvtárak megjelenését, azzal a céllal, hogy az olvasást az egész társadalom számára elérhetővé tegyék.

A 20. század végén a technológia alakulása és az internet elterjedése elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak megjelenéséhez vezetett. Bár ezeket a kifejezéseket gyakran használják felcserélhetően, nem szabad összekeverni őket.

A könyvtárak fajtái[8][szerkesztés]

  • Hagyományos könyvtár: A hagyományos vagy klasszikus könyvtár definíciója, ahogyan a neve is jelzi, olyan könyvtárakat foglal magába, amelyek nem, vagy minimálisan élnek az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával. Itt a hozzáférés papíralapú katalóguson, bibliográfiai referenciákon keresztül történik.
  • Elektronikus könyvtár: Ez az, amely lehetővé teszi az információs bankok elektronikus formában történő elérését, a hagyományos könyvtárak automatizált katalógusainak segítségével. Így a felhasználók képesek reprodukálni a nyomtatott dokumentumot. Van egy olyan fizikai hely, ahol a felhasználók hozzáférhetnek a nyomtatott és a digitális forrásokhoz. Jellemző az információkeresési rendszer automatizálása. Ez nem kifejezetten elektronikus, inkább egy számítógépes vagy automatizált könyvtárnak felelne meg.
  • Hibrid könyvtár: Ez a könyvtár az átmeneti időszakban született, amikor a digitális könyvtár alakulóban volt. Itt a nyomtatott és a digitális formátum együtt létezik, ezért lehetnek hagyományos és digitális szolgáltatások. Fenntartja a fizikai teret, anélkül, hogy megváltoztatta volna a könyvtár szerkezetét. Jelenleg sok könyvtár számítana hibridnek, amelyek gyűjteményekkel és hagyományos szolgáltatásokkal rendelkeznek, illetve gyűjteményük egy része digitális formában elérhető. A hibrid könyvtár fogalma a kilencvenes évek végén jelent meg, azonban teljesen elhasználódott, mára megértették, hogy a könyvtárak evolúciója már beépítette ezt a modellt.[9]
  • Digitális könyvtár: A digitális könyvtár olyan beolvasott dokumentumok szervezett készlete, amelyek papíron eredetiek, és amelyek a beolvasási folyamat (digitalizálás) révén érik el digitális formájukat. Ez egy olyan könyvtár, amelyben a források jelentős része digitális formában érhető el számítógépeken keresztül. Számítástechnikai hálózaton keresztül nyújtják szolgáltatásaikat, függetlenül attól, hogy privát, vagy nyilvános hozzáférésű, mint például az internet. A digitális könyvtárak egy adott tárgyhoz vagy szakterülethez specializálódott gyűjteményekből állnak, és egy adott közösség felhasználóinak figyelembe vételével tervezik, függetlenül attól, hogy a hálózathoz csatlakozó felhasználók hozzáférhetnek-e. A legtöbb esetben az eredeti dokumentum papíron nem fontos, mert a felhasználónak a rendszerrel (könyvtár) való kölcsönhatása hálózatokon keresztül történik, és nem fizikailag. Egy digitális könyvtárban az információs erőforrások a hálózat különböző részein eloszthatók, de emellett gyakran fizikailag is fellelhetőek. A szolgáltatások egy adott intézményre jellemző terület szerint alakulnak, amely a meglévő nyomtatott, de digitalizált gyűjteményen alapszik.
  • Virtuális könyvtár: A virtuális könyvtár elektronikus adatokat gyűjt, rendszerezi és felajánlja az olvasónak. A virtuális könyvtár minden szükséges, sokszor hagyományosnak számító szolgáltatást távolról tesz elérhetővé a felhasználóknak. Megfelel az információs és kommunikációs igényeknek; a fizikai tér nem szükséges ahhoz, hogy naprakész gyűjteményt tartsanak fenn széles, tematikus lefedettséggel. Az interneten keresztül elérhető, fizikailag nem létezik, nincs nyomtatott gyűjteménye vagy épülete, gyűjteményét a digitalizált dokumentumok és a webhelyek tartalmai teszik ki.

Röviden, elektronikus könyvtárakról beszélhetünk, amikor egyes folyamatok és szolgáltatások automatizáltak, digitális könyvtárakról, amikor az állományt digitális formában is elérhetővé teszik. A virtuális könyvtár fogalma akkor értelmezhető, amikor a gyűjtemények és a könyvtári szolgáltatások különböző formákban integrálódnak egy hálózati térbe.

A digitális könyvtárak értéke a tartalmuk minőségétől és a tárolt adatokhoz való hozzáféréstől, valamint a szervezeti és irányítási rendszertől függ. Ehhez fontos a informatikusok, könyvtárosok, mérnökök és tudósok közötti együttműködés a digitális könyvtárak tervezésében. Az Európai Bizottság támogatja az ilyen projekteket a Delos által (Digitális könyvtár munkacsoport, Digital library working group). A digitális könyvtárak közös összefogása az ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) és az IFLA információkat gyűjt (tanulmányokat és projekteket támogat) a digitális könyvtár működéséről, fejlesztési céllal. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa és az UNESCO által létrehozott, 2009. április 21-én megnyitott Digitális Világkönyvtár (World Digital Library) nemzetközi digitális könyvtárként szolgál. Ez a digitalizált erőforrások széles körű gyűjteménye, amelyhez minden felhasználó hozzáférhet.

A digitális könyvtár magába foglal olyan elemeket, amely teljesen megkülönbözteti más könyvtáraktól. Egyes szerzők megfigyelték a digitális könyvtár alapvető elemeit. Salarelli kijelenti, hogy a digitális könyvtárhoz való hozzáférés két elemre épül: a technológia, amely megfelel a digitális gyűjteményhez szükséges infrastruktúrának és a dokumentumok szervezése.Véleménye szerint a digitális könyvtári szolgáltatások modellje ideális és készen áll, ha: a) technológiai infrastruktúra rendelkezésre áll; b) együttműködnek a digitális gyűjtemény létrehozásában, c) nem szükséges külön közvetítés a résztvevők között.

Előnyök és hátrányok[10][szerkesztés]

Előnyök:

  • Elérhető a nap 24 órájában, az év 365 napján.
  • A túlnyomó többség ingyenes vagy jóval alacsonyabb költséggel szerezheti meg így a könyveket, mint fizikai formában.
  • Minden anyag elérhető anélkül, hogy megsértenénk a szerzői jogokat.
  • Olyan eszközökkel rendelkezik a kereséshez, összehasonlításhoz, másoláshoz, kiemeléshez, amelyeket a hagyományos eszközökkel nehéz elérni.
  • Több platformról (PC, tablet, okostelefon) elérhető bárhol és bármikor.
  • Gyakran frissítik, aktualizálják a gyűjtemény anyagát

Hátrányok:

  • A hiteles információkat nehezebb kiszűrni, ellenőrizni
  • Egyesek a mai napig ragaszkodnak a fizikai formához.
  • Nincsenek fizikai rekordok, mentések.

Egyetemes virtuális könyvtárak az online oktatásban[szerkesztés]

Az IKT oktatásba való beépítésével olyan virtuális egyetemi könyvtárakat hoztak létre, amelyek lehetővé teszik virtuális tantermek használatát az online oktatásban. A virtuális osztálytermekhez hozzáadják a hallgatókat, akik ezáltal hozzáférnek a tanított tárgy kiegészítő anyagaihoz. Így a szükséges információk és dokumentumok - például digitális könyvek, cikkek, iratok, jogszabályok, szószedetek... stb. - beépülnek ezekbe a virtuális könyvtárakba.[11]

Az online könyvtárak forrásai a tanárok számára[szerkesztés]

A tanárok számos digitális könyvtárat találhatnak a hálózaton, amelyek megkönnyítik hallgatóik tanítási-tanulási folyamatát. Ezekben a terekben hozzáférhetnek olyan didaktikus forrásokhoz és eszközökhöz, amelyet osztályukban az átadott tartalom támogatásaként felhasználhatnak. A könyvtárak közül érdemes kiemelni néhány magyar példát:[12]

Bővebben: Magyar elektronikus könyvtárak listája

A digitális könyvtár előnyei az oktatásban[szerkesztés]

  • A digitális könyvtárban olyan szolgáltatásokat kínálunk, mint például videók, fotók megtekintése, zene hallgatása, felmérésekhez, fórumokhoz való hozzáférés és még sok egyebet, amelyek mindegyike az értelmes tanulás elérését célozza.
  • Számos katalógushoz, cikkekhez és nyílt nyilvántartáshoz hozzáférhetnek a felhasználók.
  • Sok esetben hozzáférhetünk és letölthetünk olyan cikkeket és dokumentumokat, amelyek segítik a tanulási képességünk fejlesztését.
  • A diákok megtanulhatják használni a technológia adta lehetőségeket.
  • Ösztönzi a kutatást és a tartalom kritikus kiválogatását.

Blogkönyvtárak[13][szerkesztés]

A blogkönyvtárak egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az oktatás világában, és kihasználják a blog képességeit és lehetőségeit, mint kommunikációs csatornát a felhasználók (diákok) és a könyvtár közötti kapcsolat kialakításában. Emellett az olvasást és az írást ösztönzik, a párbeszéd, a kreativitás és a tanulás platformjává válnak.

  • Párbeszédek tere: a párbeszéd a blogok alapja. Tekintettel erre a helyzetre, a könyvtár kihasználhatja a blogok lehetőségeit, hogy interaktív kapcsolatokat hozzanak létre a felhasználóikkal. Jelenthet eseményeket, adhat hozzá releváns információkat, és még vitafórumot is létrehozhat, amely információkkal szolgál vélemények formájában.
  • A létrehozás tere: Az írás és az olvasás különböző tevékenységekkel, például az úgynevezett "olvasási műhelyekkel" ösztönözhető. Az interneten megtalálható az olvasási útmutató, ahol ajánlott egy sor könyv, olyan dokumentumok, amelyek közvetlenül a digitális könyvtárból érhetők el. Miután az olvasás befejeződött, a választott könyv által létrejött tapasztalatot írásban fejezik ki a tevékenységhez létrehozott térben.
  • Tanulási terek: A blogkönyvtár lehetővé teszi számunkra, hogy interaktív, érdekes, izgalmas és szórakoztató tevékenységeket folytassunk, amelyek mindig a tanulás kétirányúságát szolgálják, így fantasztikus oktatási légkört teremtenek. Olyan cselekvések, amelyekben mindenekelőtt a kommunikációs képesség érvényesül.

World Digital Library[szerkesztés]

A World Digital Library (WDL) egy nemzetközi digitális könyvtár, melyet az UNESCO és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, a Kongresszusi Könyvtár kezel.

A WDL küldetése, állítása szerint, hogy elősegítse a nemzetek és kultúrák közti megértést, növelje az interneten fellelhető kulturális tartalmak mennyiségét és változatosságát, anyagot biztosítson az oktatók, kutatók és az érdeklődő közösségek számára, illetve hogy növelje a kapacitást a társintézményekben, hogy szűkítse a digitális szakadékot az országokban és között.[14]

Célul tűzte ki, hogy bővítse a nem angol nyelvű, illetve nem nyugati eredetű tartalmakat az interneten, és hogy hozzájáruljon kutatásokhoz.

A könyvtár olyan jelentős tartalmak internetes elérhetőségét akarja biztosítani, ingyen és több nyelven, a világ minden kultúrájából, mint például kéziratok, térképek, ritka könyvek, kották, felvételek, filmek, nyomtatványok, fényképek, tervrajzok ... stb.[14][15][16]

A WDL megnyitásakor 1236 anyagot tartalmazott.[17] Kora 2018-ban ez a szám már több mint 18000 lett, mely anyagok közel 200 országból származnak, és egészen Krisztus előtt 8000-ig nyúlnak vissza.

Megállapíthatjuk, hogy a World Digital Library ma az egyik legfejlettebb digitális könyvtárnak számít a világon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pérez Alarcón, Adoració (1999). Biblioteca digital. Anuari de Biblioteconomia, Documentació i Informació (BIBLIODOC 1999), pp. 75-88. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  2. ↑ Tramullas, Jesús (2002). «Propuestas de concepto y definición de la biblioteca digital.». III Jornadas de Bibliotecas Digitales JBIDI. San Lorenzo del Escorial.(Univ. Politécnica de Madrid).
  3. ↑ Marcum, Deanne (2005). «La Biblioteca Digital: Requisitos». Boletín de la Asociación Andaluza de Bibliotecarios (Año nº 20, Nº 79, 2005): 57-68. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  4. ↑ Brito Neves, Dulce Amelia de (2007). Biblioteca digital una convergencia multidisciplinar. http://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=2534264. pp. 575-580. ISBN 978-84-9773-333-5.
  5. ↑ Tramullas, Jesús (2004). «Bibliotecas digitales: una revisión de conceptos y técnicas». Bibliodocencia, 1, 2, pp. 26-31.
  6. ↑ Hípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la Información. Vol. 9 (Nº 4, 2000): 4-13. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  7. ↑ Pérez Alarcón, Adoració. «La biblioteca digital». Consultado el 26 de marzo de 2014.
  8. ↑ Hípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la información. vol. 9 (nº 4).
  9. ↑ Rusbridge, Chris (1998). «Towards the hybrid library». D-Lib Magazine, July/August 1998.
  10. ↑ Natalia Arroyo Vázquez y José A. Merlo Vega (9 de mayo de 2007). «La biblioteca como usuaria de la web 2.0». Gestión del repositorio documental de la universidad de salamanca. Consultado el 8 de noviembre de 2017.
  11. ↑ Pérez Alarcón, Adoració (2000). «Usos y formas de la biblioteca virtual en la educación a distancia». Biblioteca virtual de la UOC. Consultado el 30 de octubre de 2017.
  12. ↑ Áts József: Információkeresés a természettudományi szakirodalomban, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2013. p. 16-33. <http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/InformaciokeresesATermeszettudomanyiSzakirodalomban/ch01s03.html#ftn.d0e2296 Archiválva 2018. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben>
  13. ↑ María Antonia Moreno Mulas. «Bibliotecas blogueras: construyendo espacios de diálogo, creación y aprendizaje». Consultado el 8 de noviembre de 2017.
  14. ↑ a b "About the World Digital Library: Mission". Retrieved April 21, 2009.
  15. ↑ "UN puts global treasures online". BBC News. April 21, 2009. Retrieved April 21, 2009.
  16. ↑ Flood, Alison (April 8, 2009). "Free-access World Digital Library set to launch". The Guardian. London. Retrieved April 21, 2009.
  17. ↑ Cody, Edward (April 21, 2009). "U.N. Launches Library Of World's Knowledge". Washington Post. Retrieved April 21, 2009.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Digitális_könyvtár&oldid=26017169”