Digitális könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A digitális könyvtár digitális objektumok, dokumentumok rendezett gyűjteménye,[1] amely a szerzői jogok tiszteletben tartásával igyekszik megőrizni és konzerválni a tartalmakat. Tramullas definíciója szerint: " A digitális könyvtár egy technikai eszközökkel fenntartott szisztéma, amely segítségével a digitalizált információ hozzáférhető és átadható, a gyűjteményt struktúrába rendezi, ezáltal kínálva minőségi, interaktív szolgáltatást a végfelhasználó számára."[2] Ez számítástechnikai, digitális dokumentumokat feltételez, amelyek különböző internetes szolgáltatásokat igénybe vevő kommunikációs eszközökkel érhetőek el.

A digitális könyvtár koncepciójában hangsúlyos szerepet kap az informatika és a telekommunikáció integrálása. A szolgáltatott információ elsősorban PDF, DOC, JPG, BMP és MP3 formátumban elérhető, de találkozni egyéb formákkal is.

A digitális könyvtár egy információs tárhely az új generáció számára és az új technológiákon alapszik. A különbség csupán annyi, hogy míg a korábbiak mechanikus eljárásokon alapultak, az új rendszer automatizált, és ami pedig a legfontosabb, hogy távolról, internetes úton férhető hozzá az év 365 napján. Mindezek mellett megfelel az ISO szabványnak, illetve tiszteletben tartja a szerzői jogot és a szabadalmi és védjegyekre vonatkozó törvényeket.

Karakterisztika[szerkesztés]

Ahhoz, hogy digitális könyvtárról beszélhessünk, szükség van van arra, hogy az információ rendelkezésre álljon függetlenül a tartózkodási helytől vagy attól, hogy ki felelős a feldolgozásért és tárolásért. A digitális könyvtárat alkotó anyagok lehetnek: könyvek, folyóiratok, kéziratok, hangfájlok, levelek, rajzok, térképek, fényképek vagy egyéb dokumentumok.

A digitális könyvtárnak 3 általános jellemzője van:[3]

  1. A kutatás, a tanítás és a tanulás fontos forrásait tartalmazó globális gyűjtemény.
  2. Könnyű hozzáférést biztosít minden felhasználónak, a kezdőknek, a haladóknak és a szakembereknek egyaránt.
  3. Olyan szakembereket kell szervezni a kezeléséhez és fenntartásához, akik az "intellektuális és kulturális örökség adminisztrátorainak" számítanak.

A könyvtár koncepciója térben és időben is érvényesül. A digitális - ebben a kontextusban - a könyvtár időbeli és térbeli viszonylagosságát jelzi, mivel a funkcionális korlátait nem a földrajzi helyzete szabja meg, az időbeli elérhetősége pedig a felhasználó igényeihez igazodik.

A digitális könyvtárak a legösszetettebb információs rendszerek közé tartoznak a multidiszciplinaritásuk[4] szempontjából, vagyis a fejlesztésükért számos könyvtáros, informatikus, elektronikai mérnök és tudós dolgozik aktívan.

Fontos fejlesztési szempontok:[5][6]

  1. A szerzői jogok és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok alapvető fontosságúak a digitális könyvtár létrehozása és védelme  szempontjából, és általában a fejlődés legnagyobb akadályai.
  2. A metaadatok (adatok az adatokról) nagy jelentőséggel bírnak az információk keresésének és visszakeresésének megkönnyítésében, hiszen hatékony és pontos keresést tesznek lehetővé. Több metaadatrendszer létezik, köztük a Dublin Core.
  3. A digitális könyvtárak fejlesztése során a nyílt forráskódú formátumokat (SGML, HTML, XML stb.) érdemes előnyben részesíteni, amelyek könnyebben manipulálhatók vagy esetleg néhány nehezebben módosítható formátumot, mint például a PDF, stb.[7]

Összefoglalva, a digitális könyvtár egy olyan koncepció, amely a hálózatba szervezés fontosságát hangsúlyozza, valamint felhasználja az internet nyújtotta előnyöket, mint az aszinkronizmus és a hipermedialitás. Ez egy megosztott tér, amely megőrzi a dokumentumok rendszerezett gyűjteményének sajátos funkcióit, de az információs és kommunikációs technológiák által növeli a kínált rugalmasságot. Ezért egy integráló koncepció, amely magában foglalja mind a hagyományos könyvtárat, mind az elektronikus könyvtárat.

Története[szerkesztés]

Történelmi szempontból a könyvtár végigkísérte a technológiák fejlődését. Az ókorban az első könyvtárak gyűjteményei agyagtáblákból, majd az ókori Egyiptomból, Görögországból és Rómából származó papirusztekercsekből álltak össze. A középkorban megjelent a pergamen, amelyet egészen a 15. századig, a nyomtatás megjelenéséig használtak. A nyomtatott könyvek megnövekedett előállítása lehetővé tette a nyilvános könyvtárak megjelenését, azzal a céllal, hogy az olvasást az egész társadalom számára elérhetővé tegyék.

A 20. század végén a technológia alakulása és az internet elterjedése elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak megjelenéséhez vezetett. Bár ezeket a kifejezéseket gyakran használják felcserélhetően, nem szabad összekeverni őket.

A könyvtárak fajtái[8][szerkesztés]

  • Hagyományos könyvtár: A hagyományos vagy klasszikus könyvtár definíciója, ahogyan a neve is jelzi, olyan könyvtárakat foglal magába, amelyek nem, vagy minimálisan élnek az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával. Itt a hozzáférés papíralapú katalóguson, bibliográfiai referenciákon keresztül történik.
  • Elektronikus könyvtár: Ez az, amely lehetővé teszi az információs bankok elektronikus formában történő elérését, a hagyományos könyvtárak automatizált katalógusainak segítségével. Így a felhasználók képesek reprodukálni a nyomtatott dokumentumot. Van egy olyan fizikai hely, ahol a felhasználók hozzáférhetnek a nyomtatott és a digitális forrásokhoz. Jellemző az információkeresési rendszer automatizálása. Ez nem kifejezetten elektronikus, inkább egy számítógépes vagy automatizált könyvtárnak felelne meg.
  • Hibrid könyvtár: Ez a könyvtár az átmeneti időszakban született, amikor a digitális könyvtár alakulóban volt. Itt a nyomtatott és a digitális formátum együtt létezik, ezért lehetnek hagyományos és digitális szolgáltatások. Fenntartja a fizikai teret, anélkül, hogy megváltoztatta volna a könyvtár szerkezetét. Jelenleg sok könyvtár számítana hibridnek, amelyek gyűjteményekkel és hagyományos szolgáltatásokkal rendelkeznek, illetve gyűjteményük egy része digitális formában elérhető. A hibrid könyvtár fogalma a kilencvenes évek végén jelent meg, azonban teljesen elhasználódott, mára megértették, hogy a könyvtárak evolúciója már beépítette ezt a modellt.[9]
  • Digitális könyvtár: A digitális könyvtár olyan beolvasott dokumentumok szervezett készlete, amelyek papíron eredetiek, és amelyek a beolvasási folyamat (digitalizálás) révén érik el digitális formájukat. Ez egy olyan könyvtár, amelyben a források jelentős része digitális formában érhető el számítógépeken keresztül. Számítástechnikai hálózaton keresztül nyújtják szolgáltatásaikat, függetlenül attól, hogy privát, vagy nyilvános hozzáférésű, mint például az internet. A digitális könyvtárak egy adott tárgyhoz vagy szakterülethez specializálódott gyűjteményekből állnak, és egy adott közösség felhasználóinak figyelembe vételével tervezik, függetlenül attól, hogy a hálózathoz csatlakozó felhasználók hozzáférhetnek-e. A legtöbb esetben az eredeti dokumentum papíron nem fontos, mert a felhasználónak a rendszerrel (könyvtár) való kölcsönhatása hálózatokon keresztül történik, és nem fizikailag. Egy digitális könyvtárban az információs erőforrások a hálózat különböző részein eloszthatók, de emellett gyakran fizikailag is fellelhetőek. A szolgáltatások egy adott intézményre jellemző terület szerint alakulnak, amely a meglévő nyomtatott, de digitalizált gyűjteményen alapszik.
  • Virtuális könyvtár: A virtuális könyvtár elektronikus adatokat gyűjt, rendszerezi és felajánlja az olvasónak. A virtuális könyvtár minden szükséges, sokszor hagyományosnak számító szolgáltatást távolról tesz elérhetővé a felhasználóknak. Megfelel az információs és kommunikációs igényeknek; a fizikai tér nem szükséges ahhoz, hogy naprakész gyűjteményt tartsanak fenn széles, tematikus lefedettséggel. Az interneten keresztül elérhető, fizikailag nem létezik, nincs nyomtatott gyűjteménye vagy épülete, gyűjteményét a digitalizált dokumentumok és a webhelyek tartalmai teszik ki.

Röviden, elektronikus könyvtárakról beszélhetünk, amikor egyes folyamatok és szolgáltatások automatizáltak, digitális könyvtárakról, amikor az állományt digitális formában is elérhetővé teszik. A virtuális könyvtár fogalma akkor értelmezhető, amikor a gyűjtemények és a könyvtári szolgáltatások különböző formákban integrálódnak egy hálózati térbe.

A digitális könyvtárak értéke a tartalmuk minőségétől és a tárolt adatokhoz való hozzáféréstől, valamint a szervezeti és irányítási rendszertől függ. Ehhez fontos a informatikusok, könyvtárosok, mérnökök és tudósok közötti együttműködés a digitális könyvtárak tervezésében. Az Európai Bizottság támogatja az ilyen projekteket a Delos által (Digitális könyvtár munkacsoport, Digital library working group). A digitális könyvtárak közös összefogása az ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) és az IFLA információkat gyűjt (tanulmányokat és projekteket támogat) a digitális könyvtár működéséről, fejlesztési céllal. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa és az UNESCO által létrehozott, 2009. április 21-én megnyitott Digitális Világkönyvtár (World Digital Library) nemzetközi digitális könyvtárként szolgál. Ez a digitalizált erőforrások széles körű gyűjteménye, amelyhez minden felhasználó hozzáférhet.

A digitális könyvtár magába foglal olyan elemeket, amely teljesen megkülönbözteti más könyvtáraktól. Egyes szerzők megfigyelték a digitális könyvtár alapvető elemeit. Salarelli kijelenti, hogy a digitális könyvtárhoz való hozzáférés két elemre épül: a technológia, amely megfelel a digitális gyűjteményhez szükséges infrastruktúrának és a dokumentumok szervezése.Véleménye szerint a digitális könyvtári szolgáltatások modellje ideális és készen áll, ha: a) technológiai infrastruktúra rendelkezésre áll; b) együttműködnek a digitális gyűjtemény létrehozásában, c) nem szükséges külön közvetítés a résztvevők között.

Előnyök és hátrányok[10][szerkesztés]

Előnyök:

  • Elérhető a nap 24 órájában, az év 365 napján.
  • A túlnyomó többség ingyenes vagy jóval alacsonyabb költséggel szerezheti meg így a könyveket, mint fizikai formában.
  • Minden anyag elérhető anélkül, hogy megsértenénk a szerzői jogokat.
  • Olyan eszközökkel rendelkezik a kereséshez, összehasonlításhoz, másoláshoz, kiemeléshez, amelyeket a hagyományos eszközökkel nehéz elérni.
  • Több platformról (PC, tablet, okostelefon) elérhető bárhol és bármikor.
  • Gyakran frissítik, aktualizálják a gyűjtemény anyagát

Hátrányok:

  • A hiteles információkat nehezebb kiszűrni, ellenőrizni
  • Egyesek a mai napig ragaszkodnak a fizikai formához.
  • Nincsenek fizikai rekordok, mentések.

Egyetemes virtuális könyvtárak az online oktatásban[szerkesztés]

Az IKT oktatásba való beépítésével olyan virtuális egyetemi könyvtárakat hoztak létre, amelyek lehetővé teszik virtuális tantermek használatát az online oktatásban. A virtuális osztálytermekhez hozzáadják a hallgatókat, akik ezáltal hozzáférnek a tanított tárgy kiegészítő anyagaihoz. Így a szükséges információk és dokumentumok - például digitális könyvek, cikkek, iratok, jogszabályok, szószedetek... stb. - beépülnek ezekbe a virtuális könyvtárakba.[11]

Az online könyvtárak forrásai a tanárok számára[szerkesztés]

A tanárok számos digitális könyvtárat találhatnak a hálózaton, amelyek megkönnyítik hallgatóik tanítási-tanulási folyamatát. Ezekben a terekben hozzáférhetnek olyan didaktikus forrásokhoz és eszközökhöz, amelyet osztályukban az átadott tartalom támogatásaként felhasználhatnak. A könyvtárak közül érdemes kiemelni néhány magyar példát:[12]

A digitális könyvtár előnyei az oktatásban[szerkesztés]

  • A digitális könyvtárban olyan szolgáltatásokat kínálunk, mint például videók, fotók megtekintése, zene hallgatása, felmérésekhez, fórumokhoz való hozzáférés és még sok egyebet, amelyek mindegyike az értelmes tanulás elérését célozza.
  • Számos katalógushoz, cikkekhez és nyílt nyilvántartáshoz hozzáférhetnek a felhasználók.
  • Sok esetben hozzáférhetünk és letölthetünk olyan cikkeket és dokumentumokat, amelyek segítik a tanulási képességünk fejlesztését.
  • A diákok megtanulhatják használni a technológia adta lehetőségeket.
  • Ösztönzi a kutatást és a tartalom kritikus kiválogatását.

Blogkönyvtárak[13][szerkesztés]

A blogkönyvtárak egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az oktatás világában, és kihasználják a blog képességeit és lehetőségeit, mint kommunikációs csatornát a felhasználók (diákok) és a könyvtár közötti kapcsolat kialakításában. Emellett az olvasást és az írást ösztönzik, a párbeszéd, a kreativitás és a tanulás platformjává válnak.

  • Párbeszédek tere: a párbeszéd a blogok alapja. Tekintettel erre a helyzetre, a könyvtár kihasználhatja a blogok lehetőségeit, hogy interaktív kapcsolatokat hozzanak létre a felhasználóikkal. Jelenthet eseményeket, adhat hozzá releváns információkat, és még vitafórumot is létrehozhat, amely információkkal szolgál vélemények formájában.
  • A létrehozás tere: Az írás és az olvasás különböző tevékenységekkel, például az úgynevezett "olvasási műhelyekkel" ösztönözhető. Az interneten megtalálható az olvasási útmutató, ahol ajánlott egy sor könyv, olyan dokumentumok, amelyek közvetlenül a digitális könyvtárból érhetők el. Miután az olvasás befejeződött, a választott könyv által létrejött tapasztalatot írásban fejezik ki a tevékenységhez létrehozott térben.
  • Tanulási terek: A blogkönyvtár lehetővé teszi számunkra, hogy interaktív, érdekes, izgalmas és szórakoztató tevékenységeket folytassunk, amelyek mindig a tanulás kétirányúságát szolgálják, így fantasztikus oktatási légkört teremtenek. Olyan cselekvések, amelyekben mindenekelőtt a kommunikációs képesség érvényesül.

World Digital Library[szerkesztés]

A World Digital Library (WDL) egy nemzetközi digitális könyvtár, melyet az UNESCO és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, a Kongresszusi Könyvtár kezel.

A WDL küldetése, állítása szerint, hogy elősegítse a nemzetek és kultúrák közti megértést, növelje az interneten fellelhető kulturális tartalmak mennyiségét és változatosságát, anyagot biztosítson az oktatók, kutatók és az érdeklődő közösségek számára, illetve hogy növelje a kapacitást a társintézményekben, hogy szűkítse a digitális szakadékot az országokban és között.[14]

Célul tűzte ki, hogy bővítse a nem angol nyelvű, illetve nem nyugati eredetű tartalmakat az interneten, és hogy hozzájáruljon kutatásokhoz.

A könyvtár olyan jelentős tartalmak internetes elérhetőségét akarja biztosítani, ingyen és több nyelven, a világ minden kultúrájából, mint például kéziratok, térképek, ritka könyvek, kották, felvételek, filmek, nyomtatványok, fényképek, tervrajzok ... stb.[14][15][16]

A WDL megnyitásakor 1236 anyagot tartalmazott.[17] Kora 2018-ban ez a szám már több mint 18000 lett, mely anyagok közel 200 országból származnak, és egészen Krisztus előtt 8000-ig nyúlnak vissza.

Megállapíthatjuk, hogy a World Digital Library ma az egyik legfejlettebb digitális könyvtárnak számít a világon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pérez Alarcón, Adoració (1999). Biblioteca digital. Anuari de Biblioteconomia, Documentació i Informació (BIBLIODOC 1999), pp. 75-88. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  2. Tramullas, Jesús (2002). «Propuestas de concepto y definición de la biblioteca digital.». III Jornadas de Bibliotecas Digitales JBIDI. San Lorenzo del Escorial.(Univ. Politécnica de Madrid).
  3. Marcum, Deanne (2005). «La Biblioteca Digital: Requisitos». Boletín de la Asociación Andaluza de Bibliotecarios (Año nº 20, Nº 79, 2005): 57-68. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  4. Brito Neves, Dulce Amelia de (2007). Biblioteca digital una convergencia multidisciplinar. http://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=2534264. pp. 575-580. ISBN 978-84-9773-333-5.
  5. Tramullas, Jesús (2004). «Bibliotecas digitales: una revisión de conceptos y técnicas». Bibliodocencia, 1, 2, pp. 26-31.
  6. Hípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la Información. Vol. 9 (Nº 4, 2000): 4-13. Consultado el 26 de marzo de 2014.
  7. Pérez Alarcón, Adoració. «La biblioteca digital». Consultado el 26 de marzo de 2014.
  8. Hípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la información. vol. 9 (nº 4).
  9. Rusbridge, Chris (1998). «Towards the hybrid library». D-Lib Magazine, July/August 1998.
  10. Natalia Arroyo Vázquez y José A. Merlo Vega (9 de mayo de 2007). «La biblioteca como usuaria de la web 2.0». Gestión del repositorio documental de la universidad de salamanca. Consultado el 8 de noviembre de 2017.
  11. Pérez Alarcón, Adoració (2000). «Usos y formas de la biblioteca virtual en la educación a distancia». Biblioteca virtual de la UOC. Consultado el 30 de octubre de 2017.
  12. Áts József: Információkeresés a természettudományi szakirodalomban, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2013. p. 16-33. <http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/InformaciokeresesATermeszettudomanyiSzakirodalomban/ch01s03.html#ftn.d0e2296[halott link]>
  13. María Antonia Moreno Mulas. «Bibliotecas blogueras: construyendo espacios de diálogo, creación y aprendizaje». Consultado el 8 de noviembre de 2017.
  14. a b "About the World Digital Library: Mission". Retrieved April 21, 2009.
  15. "UN puts global treasures online". BBC News. April 21, 2009. Retrieved April 21, 2009.
  16. Flood, Alison (April 8, 2009). "Free-access World Digital Library set to launch". The Guardian. London. Retrieved April 21, 2009.
  17. Cody, Edward (April 21, 2009). "U.N. Launches Library Of World's Knowledge". Washington Post. Retrieved April 21, 2009.