Fénykép
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
|
Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra készített, vegyi eljárással rögzített (negatív) képe.
Története[szerkesztés]
Már az őskorban is voltak törekvések bizonyos mozzanatok, dolgok, tárgyak megörökítésére. Ilyen például a kb. 20 000 éves bölényt barlangrajz is, a spanyolországi Altamira - barlang falán. Ezek az alkotásoknak többnyire vallási, figyelmeztető, felidéző jelleggel jöttek létre, majd az írás megjelenésével (i. e. 2. évezred), erőteljesebb ok-okozati viszony figyelhető meg a festmények létrejötténél. Ezt követően a reneszánszban az esztétikum is fontossá válik.
A fordulópontot a 19. század közepén megjelenő technikai képek, azaz gyakorlatilag a fotográfia megjelenése hozta. Itt már egyértelművé vált a fizikai kapcsolat a kép és készítője között. A fénykép valós bizonyítéka volt az egykor létezett személynek, tárgynak, megtörtént eseménynek. Először még festmény hatású fotók készítésére törekedtek, ám az avantgárd korában (20. század eleje) felismerték a festészet és a fénykép közötti különbségeket, így ezentúl már a fotografikus hatás elérése volt a cél.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest 2001. ISBN 963-05-6213-8 – I. kötet)
- Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép- és médiaismeret 2. (Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Celldömölk, 2007)
További információk[szerkesztés]
|
