Ugrás a tartalomhoz

Kalifornia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°37.000000°N 120.000000°W

Kalifornia
Kalifornia zászlaja
Kalifornia zászlaja
Kalifornia pecsétje
Kalifornia pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Golden State
Mottó: Eureka (am. Megtaláltam)
NévadóThe Californias
Közigazgatás
FővárosaSacramento
Legnagyobb városLos Angeles
KormányzóGavin Newsom
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésCA
ISO 3166-2US-CA
Felvétel az Unióba
sorrendben31.
dátuma1850. szeptember 9.
Rangsor
terület szerint3.
népesség szerint1.
népsűrűség szerint12.
Népesség
Népesség39 538 223 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség83,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen424 345 km²
ebből víz4,7 %
IdőzónaPST (UTC–8 / –7)
Szélességé. 32°30' – é. 42°
Hosszúságny. 114°8' – ny. 124°24'
Kiterjedés
kelet-nyugati402,5 km
észak-déli1240 km
Domborzat
legmagasabb pont4418 m
átlagmagasság884 m
legalacsonyabb pont-86 m
Térkép
Kalifornia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.

Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.

A név eredete[szerkesztés]

A „Kalifornia” név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.

Földrajza[szerkesztés]

Kalifornia domborzati térképe

Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.

Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.

A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.

Éghajlat[szerkesztés]

A Csendes-óceán partja, Monterey megye

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.[2][3][4][5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Története[szerkesztés]

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.

2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.[6]

Népesség[szerkesztés]

Kalifornia népsűrűségi térképe (1 mi² = 2,6 km²)

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.

Népességváltozás[szerkesztés]

A népesség alakulása 1850 és 2020 között
Lakosok száma
92 597
1 213 398
1 702 000
2 054 000
2 534 000
3 071 000
3 426 861
15 717 204
33 871 648
39 538 223
1850189019031907191119161920196020002020
Adatok: Wikidata

Kalifornia lakosságszáma:

  • 1980: 23 700 000
  • 1990: 29 800 000
  • 2000: 33 900 000
  • 2010: 37 253 956
  • 2020: 39 350 000

Etnikumok[szerkesztés]

Az állam etnikai megoszlása:[7][mikor?]

Etnikum Arány
Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt 62,6%
Afroamerikaiak 6,4%
Amerikai indián és alaszkai bennszülött 0,8%
Ázsiai amerikai 10,8%
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött 0,4%
Kettő vagy több rassz 2,8%
A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű 32,4%

Közigazgatás[szerkesztés]

Los Angeles Megyei Seriff Hivatala felel állami szinten Kalifornia rendjéért.

Kalifornia megyéinek térképe

Az állam 58 megyére oszlik.

Népesebb városok[szerkesztés]

Los Angeles
San Diego
San Francisco

Gazdaság[szerkesztés]

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.

Műszaki iparágak[szerkesztés]

Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.

Film- és szórakoztatóipar[szerkesztés]

Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.

Ásványkincsek és bányászat[szerkesztés]

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar[szerkesztés]

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.

Turizmus[szerkesztés]

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.

Látnivalók[szerkesztés]

A Hollywood-hegyek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. Archivált másolat. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  3. Archivált másolat. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
  4. http://www.guinnessworldrecords.com/world-records/highest-recorded-temperature
  5. http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
  6. Világ – 7 nap. Szabad a spangli. Kaliforniai marihuána. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/1. (2008.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647
  7. Forrás: US Census Bureau.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:California
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.