IBM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
International Business Machines
IBM logo.svg
IBM Watson.PNG
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NYSE: IBM
Alapítva 1911
Székhely USA Armonk, New York
Vezetők Virginia "Ginni" M. Rometty,[1] Igazgató és CEO
Dan Fortin, Elnök (Kanada)
Frank Kern, Elnök (Ázsia)
Nick Donofrio, SVP (Technológia)
Colleen Arnold, Elnök IOT EMEA Északkelet
Dominique Cerutti, Elnök IOT EMEA Délnyugat
Alapító Charles Ranlett Flint
Iparág
  • szoftveripar
  • hardver
  • IT service management
  • information technology consulting
Tulajdonos
  • Berkshire Hathaway
  • The Vanguard Group
  • State Street Corporation
Forma részvénytársaság
Termékek Hardverek
IT szolgáltatások
Tanácsadás
Árbevétel 79 919 000 000 $ (2016)[2]
Alkalmazottak száma 380 000 (2016)
Leányvállalatai
  • SoftLayer
  • IBM India Private Limited
  • IBM Internet Security Systems
  • Lotus Software
  • Rational Software
  • IBM Denmark
  • Compagnie IBM France
  • Companhia IBM Portuguesa
  • IBM Nederland
  • IBM Deutschland
  • IBM Egypt Business Support Services
  • IBM Canada
Tőzsde
Az International Business Machines weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz International Business Machines témájú médiaállományokat.

Az IBM, vagyis International Business Machines egy egyesült államokbeli székhelyű, multinacionális informatikai cég. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

A legnagyobb és talán legismertebb informatikai cég. A céget szokták „Kék Óriás” (Big Blue) néven is emlegetni (kék színű logója miatt).

A kezdetek[szerkesztés]

1886-ban Herman Hollerith (18601929) olyan lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, amelyet elektronikus számlálásra lehetett felhasználni. A lyukkártyák szendvicsként helyezkedtek el rézrudak között; ahol lyuk volt a kártyán, ott a rézrudak kontaktust létesítettek, és egy elektromos áramkör záródott. A készüléket arra tervezték, hogy fel lehessen dolgozni vele az 1880-as népszámlálás adatait. Kézi feldolgozással ez több mint egy évtizedig tartott volna.

Később, 1896-ban Hollerith megalapította a Tabulating Machine Company-t. 1911-ben több vállalat egyesülésével létrejött a Computing- Tabulating- Recording Company (C-T-R) nevű vállalat, melyet 1924. február 24-én átneveztek "International Business Machines"-re (IBM).[3]

Története[szerkesztés]

Az IBM története közel száz évet ölel fel. Kisebb-nagyobb hullámvölgyeket leszámítva mindig képes volt megújulni, és a mai napig megőrizte vezető szerepét a számítástechnikában.

Az 1880-as években létrejöttek azok a technológiák, amelyek kialakították az International Business Machines (IBM) magját. Julius E. Pitrap 1885-ben szabadalmaztatta a számító mérleget (computing scale);[4] Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítőt (dial recorder) (1888);[5] Herman Hollerith szabadalmaztatta elektromos tabulátorát;[6] és Willard Bundy 1889-ben feltalálta a blokkolóórát (time clock), amely papírszalagon rögzítette a munkások érkezését és távozását.[7] 1911. június 16-án New York államban Charles Ranlett Flint, a kor egyik közismert trösztszervezője a négy cég összefogásával megalakította a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) nevű céget, melynek központja a New York állambeli Endicottban volt. [8] [9] Az öt cégnek 1300 alkalmazottja volt és számos irodája és üzeme a Endicottban, Binghamtonban, továbbá New York; Dayton (Ohio); Detroit; Washington; és Toronto városokban. Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. Thomas J. Watson, Sr., miután a National Cash Register Company tulajdonosa, John Henry Patterson kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.[10] Watson mint vezérigazgató csatlakozott a CTR-hez, majd 11 hónappal később elnökké lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.[11] Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.[12] Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.[13][14] Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.[13] Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.[13] Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.[15] 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.[16]

A NACA kutatói IBM 704-es elektronikus adatfeldolgozó gépet használnak, 1957

1937-ben az IBM tabulációs berendezései lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adat feldolgozását. A cég ügyfelei között megtalálható az Egyesült Államok kormánya, amely első ízben kísérelte meg 26 millió ember foglalkoztatási adatainak kezelését, a Társadalombiztosítási Törvénynek (Social Security Act) megfelelően,[17] valamint a Harmadik Birodalom,[18][19] nagyrészt az IBM német leányvállalatán, a Dehomag-on[20] keresztül. A cég a második világháború alatt ugyanakkor kézifegyvereket gyártott az amerikai hadsereg számára (M1-es karabélyt és Browning puskákat).

1949-ben idősebb Thomas Watson létrehozta az IBM World Trade Corporation-t, az IBM leányvállalatát, amely a külföldi műveletekre összpontosított.[21] 1952-ben az ifjabb Thomas J. Watson, Jr. lett a cég elnöke, ezzel véget ért apjának majdnem 40 éves vezetői időszaka. 1956-ban Arthur L. Samuel az IBM Poughkeepsie-beli laboratóriumában egy IBM 704-es gépen dámajátékot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt „tanulni” a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első „öntanuló” programnak, a mesterséges intelligencia koncepció első gyakorlati bemutatásának. 1957-ben az IBM kifejlesztette a FORTRAN tudományos célú programozási nyelvet. 1961-ben az IBM kifejlesztette az SABRE helyfoglalási rendszert az American Airlines légitársaság számára, és 1961. július 31-én bemutatta a rendkívül sikeres IBM Selectric írógép-típust. 1963-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a Mercury-programban a Föld körüli pályák követésében. Egy évvel később a cég áthelyezte a cégvezetés székhelyét New York városából a New York állambeli Armonkba. Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban, így közreműködött 1965-ben a Gemini, 1966-ban a Saturn rakéták repüléseiben és az 1969-es holdra szállásban is.

Egy IBM System/360 számítógép a Michigani Egyetemen, 1969

1964. április 7-én az IBM bejelentette első számítógéprendszer-családját, az IBM System/360-at. Ezeket 1964 és 1978 között forgalmazták, és ez volt az első számítógépcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy lefedje az alkalmazások teljes körét, a legkisebbtől a legnagyobbig, a tudományos és az üzleti területet egyaránt. Ezzel jelent meg a gyakorlat, hogy a cégek úgy tudták feljavítani a számítási kapacitásukat, hogy nem kellett átírni a meglévő alkalmazásokat újabb hardverkörnyezetre. Ezt követte 1970-ben az IBM System/370. A 360 és a 370 sikere együttesen az iparág domináns nagyszámítógépévé és számítástechnikai platformjává emelte az IBM nagygépeket ebben az időszakban, egészen az 1980-as évek elejéig. Ezek, a rajtuk futó operációs rendszerek, például az OS/VS1 és MVS, és az azokra épülő köztes eszköztár, mint a CICS tranzakciókezelő monitor, szinte teljesen egyeduralkodóvá tették a céget a számítógépes iparágban és piaci részesedésük miatt az IBM termékek szinonimájává váltak.[22]

1974-ben az IBM egyik mérnöke, George J. Laurer kifejlesztette az univerzális termékkódot (Universal Product Code, UPC).[23] A pénzügyi swap-ügyletek először 1981-ben kerültek a nyilvánosság elé, amikor az IBM a Világbankkal kötött swap-megállapodást.[24] Az eredetileg IBM 5150 jelölésű IBM PC-t 1981-ben vezették be, és az hamarosan ipari szabvánnyá vált. 1991-ben az IBM eladta Lexmark nyomtatógyártó céget.

1993-ban az IBM 8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el – akkoriban a legnagyobbat az amerikai cégtörténelemben.[25] Az RJR Nabisco-tól Lou Gerstnert kérték fel vezérigazgatónak, hogy állítsa talpra a céget.[26] 2002-ben az IBM megszerezte a PwC tanácsadócéget. 2003-ban az IBM egy projektet indított a vállalati értékek újradefiniálására. Ennek során a cég online megbeszéléseket szervezett, amelyekben 50 000 munkavállaló vett részt, több mint 3 napon át. Eredményül három modern üzleti, piaci és munkavállalói nézetet kaptak: „Elkötelezettség minden ügyfél sikere érdekében”, „A lényeg az innováció – cégünknek és a világnak is”, „Bizalom és személyes felelősség minden kapcsolatban”.[27][28]

2005-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a kínai Lenovo-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a Micromuse megvásárlására.[29] 2009-ben megvásárolta az SPSS Inc. szoftvergyártó céget. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama az USA Tehchnológiai és Innovációs Nemzeti Érdemérmét (National Medal of Technology and Innovation) adományozta a cégnek, az IBM Blue Gene szuperszámítógépes programját díjazva ezzel. 2011-ben az IBM Watson mesterséges intelligencia-programja a világ figyelmének központjába került, mikor fellépett a Jeopardy! kérdezz-felelek showban és megnyerte azt, a bajnok Ken Jennings és Brad Rutter ellenében. A cég ugyanebben az évben június 16-án ünnepelte fennállásának 100-ik évfordulóját. 2012-ben az IBM bejelentette, hogy megállapodást kötött a Kenexa cég megvásárlására, és egy évvel később megvásárolta a SoftLayer Technologies vállalatot, egy webszolgáltató céget, 2 milliárd dollár körüli összegért.[30]

2014-ben az IBM bejelentette, hogy eladja x86 szerver-részlegét a Lenovónak 2,1 milliárd dollárért.[31]

Ugyanebben az évben az IBM több nagyobb céggel kötött együttműködési megállapodást jelentett be, így az Apple Inc.,[32][33] Twitter,[34] Facebook,[35] Tencent,[36] Cisco,[37] UnderArmour,[38] Box,[39] Microsoft,[40] VMware,[41] CSC,[42] Macy's,[43] Sesame Workshop,[44] a Sesame Street anyavállalata, és a Salesforce.com cégekkel.[45]

2015-ben az IBM két jelentős akvizíciót jelentett be: a Merge Healthcare-t 1 milliárd dollárért[46] és a The Weather Company összes digitális vagyonát, beleértve a Weather.com és a Weather Channel mobilalkalmazást is.[47][48] Ebben az évben az IBM kutatói megalkották a „A Boy and His Atom” (Egy fiú és az atomja) c. filmet, ez volt az első olyan film, amely molekulákkal mesél el egy történetet. 2016-ban az IBM megvásárolta a Ustream videokonferencia-szolgáltatást és új felhő-videóegységet hozott létre.[49][50] 2016. áprilisában 14 éves mélypontot ért el a negyedéves eladásokban.[51] A következő hónapban a Groupon beperelte az IBM-et szabadalmi jogsértés miatt, két hónappal azután, hogy az IBM bírósági eljárást indított a Groupon ellen, ugyancsak szabadalmi jogsértés miatt.[52]

Napjainkban[szerkesztés]

Jelenleg az IBM termék- és szolgáltatási palettája igen széles. Részt vesz hardvergyártásban és szoftverfejlesztésben egyaránt.

Az IBM Personal Computer (PC) megalkotója, rendkívül sok szabadalom tulajdonosa, a Linux egyik legelső nagy támogatója. A cég többek között a szervereiről, a processzorairól, merevlemezeiről és a PC-kről ismert. A nevéhez fűződik a Power és a PowerPC architektúra.

Az IBM igen jó helyezéseket ért el a szuperszámítógépek világranglistáján: a TOP500 lista első 10-es csoportjából 5 helyet IBM-gépek foglalnak el: a 3., 5., 8. és 9. helyen Blue Gene típusú modelljei állnak, míg a 10. helyet egy iDataPlex típusú szuperszámítógép áll (ld.: TOP500, 2013. november).

A cég ismertebb kiszolgáló sorozatai:

  • zSeries (korábban S/390) nagygépes vonal
  • iSeries (korábban AS/400) középkategóriás vonal (midrange)
  • pSeries (korábban RS/6000 ill. RISC System/6000) RISC processzor architektúrára épülő szerverek
  • xSeries Intel-processzoros szerverek

Korábbi gépek:

  • S/360- S/370 nagygépes kategória
  • 1401, 7450

PC-processzorcsaládok:

A legújabb generációs játékkonzolok szinte kivétel nélkül az IBM által fejlesztett processzorokat tartalmazzák; pl. a PlayStation 3 játékkonzol Cell processzora Sony-Toshiba-IBM közös fejlesztés eredménye, az Xbox 360 CPU-ja hárommagos IBM Xenon processzor, a Nintendo Wii konzolokban IBM PowerPC alapú Broadway processzor van.

Az IBM nemcsak hardvert gyárt, termékei között szerepelnek szoftverek is. Íme legfontosabbak listája:

  • Operációs rendszerek: OS/390, OS/400, AIX névre hallgató UNIX operációs rendszer,
  • JVM megvalósítás: Jikes, J9
  • Mentőrendszer: IBM Tivoli Storage Manager
  • Levelező- és csoportmunkaszoftver: Lotus Notes levelező kliens, Lotus Domino levelező szerver, Lotus Sametime videokonferencia szoftver
  • Irodai szoftvercsomag: Lotus Symphony
  • Adatbázis-kezelők: DB2, Informix
  • Alkalmazás szerverek és RAD eszközök: Websphere stúdió pl. banki környezetben eléggé elterjedt
  • Tervező- és kódgenerátor-eszközök: Rational termékvonal pl. Rational Rose
  • Rendszerfelügyeleti, biztonsági és adattárolási szoftverek: Tivoli termékek. Pl. Tivoli Directory Server
  • Üzletiintelligencia-szoftver: Cognos

Ezek egy részéhez felvásárlások útján jutott hozzá, majd beépítette őket saját termékpalettájába.

Az IBM sok szabad forrású rendszer elindítója és támogatója. Szoros együttműködésben van például az Apache Grouppal is. Ennek példája az Eclipse nevű fejlesztőeszköz, vagy ilyen a Derby névre hallgató, 100%-ban Javaban írt adatbázis-kezelő (korábbi nevén Cloudscape).

Támogatja Linux-ot és a Java technológiát.

Szoftverszabvány-alkotásban is jelentős szerepet vállal. Főleg az üzleti kommunikációs protokollokat lehetne megemlíteni.

Üzleti tanácsadó részlege is van.

Felvásárlások, eladások[szerkesztés]

  • 1995-ben a Lotus Software felvásárlása
  • 2001-ben Informix Software felvásárlása
  • 2002-ben felvásárolta az oslói központú norvég Metamerge nevű céget, amely a fájlkönyvtár-integráló (directory integration) szoftverek vezető szolgáltatójának számított.
  • 2002-ben 2,05 milliárd dollárért eladja régóta veszteséges merevlemez-gyártó üzletágát a japán Hitachinak
  • 2002-ben 3,5 milliárd dolláros ügylet keretében megvásárolta a PricewaterhouseCoopers tanácsadó üzletágát
  • 2003-ban lezárul a Rational Software felvásárlása
  • 2005. május 1-jén eladta a kínai Lenovo cégnek a PC részlegét.
  • 2007. január 25-én a Ricoh bejelentette, hogy megveszi az IBM nyomtató rendszerek üzletágát 725 millió dollárért. 3 éves befektetés keretében közös vállalkozást alakítanak ki egy új Ricoh leányvállalat révén InfoPrint Solutions Company. Ebben a Ricoh a részvények 51%-át, míg az IBM 49%-ot fogja birtokolni.
  • 2007. november 13-án bejelentette, hogy megveszi a Cognost. Az üzleti intelligencia szoftvereket fejlesztő vállalatért 5 milliárd dollárt fizetett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Virginia M Rometty (angol nyelven). IBM. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  2. https://www.ibm.com/annualreport/2016/images/downloads/IBM-Annual-Report-2016.pdf
  3. History of IBM (angol nyelven). IBM
  4. Images of America: IBM in Endicott. Arcadia Publishing (2005). ISBN 0-7385-3700-4 
  5. Dey dial recorder, early 20th century. UK Science Museum. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  6. Hollerith 1890 Census Tabulator. Columbia University. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  7. Employee Punch Clocks. Florida Time Clock. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  8. Certificate of Incorporation of Computing-Tabulating-Recording-Co, 14th day of June 1911
  9. NY Times June 10, 1911 Tabulating Concerns Unite: Flint & Co. Bring Four Together with $19,000,000 capital
  10. Belden, Thomas Graham. The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson. Little, Brown and Co., 89–93. o. (1962) 
  11. NCR Corporation#Expansion
  12. Belden (1962) p.105
  13. ^ a b c Chronological History of IBM, 1910s. IBM. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  14. Marcosson, Isaac F.. Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register. Dodd, Mead (1945) 
  15. Belden (1962) p.125
  16. (Rodgers, THINK, p.83)
  17. DeWitt, Larry: Early Automation Challenges for SSA, 2000. április 1. (Hozzáférés: 2011. március 2.)
  18. IBM Statement on Nazi-era Book and Lawsuit. IBM Press room, 2001. február 14.
  19. This Is the Hidden Nazi History of IBM — And the Man Who Tried to Expose It. Tech.Mic
  20. Deutsche Hollerith-Maschinen Gesellschaft mbH, Német Hollerith-gépek Rt.
  21. The Creation of the World Trade Corporation. IBM Corp.. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  22. Campbell-Kelly, Martin. From Airline Reservations to Sonic the Hedgehog: A History of the Software Industry. Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 140–143, 175–176, 237. o. (2003) 
  23. The history of the UPC bar code and how the bar code symbol and system became a world standard. (Az UPC vonalkód története és hogyan vált a vonalkód-rendszer világszabvánnyá.) (angol nyelven). Cummingsdesign. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  24. Fundamentals of Corporate Finance, 9th, alternate, McGraw Hill, 746. o. (2010) 
  25. Life science: Fade or flourish ? (PDF). IBM Institute for Business Value, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 6.)
  26. Louis V. Gerstner, Jr. Biography
  27. IBM About IBM – United States. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  28. (2004. december 1.) „Leading Change When Business Is Good: The HBR Interview—Samuel J. Palmisano”. Harvard Business Review, Kiadó: Harvard University Press.  
  29. IBM to Acquire Micromuse Inc.. IBM
  30. Jennifer Saba. „IBM to buy website hosting service SoftLayer”, Reuters, 2013. június 5. 
  31. Reuters (29 September 2014). "Lenovo says $2.1 billion IBM x86 server deal to close on Wednesday". Sajtóközlemény.
  32. Apple + IBM. IBM. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  33. Apple Teams Up With IBM For Huge, Expansive Enterprise Push. Tech Crunch, 2014. július 15. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  34. Landmark IBM Twitter partnership to help businesses make decisions. Market Business News, 2014. november 2.
  35. IBM Announces Marketing Partnership With Facebook. TechCrunch. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  36. Tencent teams up with IBM to offer business software over the cloud. Reuters. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  37. Cisco and IBM's New Partnership Is a Lot About Talk. Fortune. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  38. IBM, Under Armour Team Up To Bring Cognitive Computing To Fitness Apps. Fast Company. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  39. IBM, Box Cloud Partnership: What It Means. Information Week. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  40. Microsoft just made a deal with IBM — and Apple should be nervous. Business Insider. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  41. VMware and SugarCRM expand partnerships with IBM, make services available on IBM Cloud. Tech Republic. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  42. IBM, CSC Expand Their Cloud Deal to the Mainframe. eWeek. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  43. Macy's Taps IBM, Satisfi for In-Store Shopping Companion. eWeek. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  44. Sesame Workshop, IBM partner to use Watson for preschoolers. USA Today. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  45. IBM, Salesforce Strike Global Partnership on Cloud, AI. Fortune. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
  46. IBM Buys Merge Healthcare to Boost Watson Health Cloud”, Bloomberg, 2015. augusztus 6. 
  47. IBM Agrees to Acquire Weather Channel's Digital Assets”, Bloomberg (Hozzáférés ideje: 2015. október 28.) 
  48. IBM to Acquire the Weather Company”, The New York Times (Hozzáférés ideje: 2015. október 28.) 
  49. IBM acquires Ustream, launches cloud video unit. USA Today, 2016. január 21.
  50. McLain, Tilly: IBM Acquires Ustream: Behind the Acquisition. Ustream Online Video Blog , 2016. január 21. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  51. Matt Egan, CNN Money. “Big Blue isn't so big anymore.” April 19, 2016. April 22, 2016.
  52. Jonathan Stempel, Reuters. “Groupon sues 'once-great' IBM over patent.” May 9, 2016. May 9, 2016.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IBM témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]