The Coca-Cola Company

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
The Coca-Cola Company
The Coca-Cola Company logo.svg
Coca-ColaHQ.jpg
Jelmondat Enjoy Coca-Cola!
Típus tőzsdén jegyzett (NYSE:KO)
Alapítva 1892
Székhely USA Atlanta, Georgia, USA
Vezetők Muhtar Kent elnök-vezérigazgató
Alapító Asa Griggs Candler
Iparág Élelmiszeripar
Tulajdonos
  • Berkshire Hathaway
  • The Vanguard Group
Forma S.A.
Termékek Alkoholmentes üdítőitalok
Árbevétel 24,088 milliárd USD (2006), [1]
Alkalmazottak száma 55 000 fő (2005)
Tőzsde New York Stock Exchange

A The Coca-Cola Company weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz The Coca-Cola Company témájú médiaállományokat.
Coca Cola

A The Coca-Cola Company (TCCC) a világ legnagyobb alkoholmentes üdítőital- és szirupgyártója és eladója. A cég központja az Egyesült Államokban található, Georgia állam Atlanta városában. Legismertebb terméke a Coca-Cola. A TCCC az USA egyik legnagyobb vállalata, részvényeit a New York-i tőzsdén (NYSE) jegyzik; a részvény megtalálható a 30 cég részvényét tartalmazó Dow Jones Ipari Átlagban valamint az 500 nagy céget jegyző S&P 500 tőzsdeindexben.

A Coca-Colát 1884-ben John Stith Pemberton gyógyszerész találta fel. A TCCC 2005-ös éves beszámolója szerint a cég italait azóta több, mint 200 országban forgalmazzák. Általában a TCCC csak az üdítőitaloknál használt szirup koncentrátumot gyártja maga, az üdítőitalokat az egyes országok Coca-Cola franchise tulajdonosai palackozzák. A Coca-Cola italon túl a cég még megközelítően 500 másik márka tulajdonosa.

Története[szerkesztés]

John Stith Pemberton gyógyszerész 1884-ben készített egy Pemberton's French Wine Coca névre hallgató, borból és kokainból álló italt, egy úgynevezett cocawine-t (kokabor). Italát egy Angelo Mariani nevű korzikai vállalkozó hasonló összetételű és nagy népszerűségnek örvendő Vin Mariani-ja alapján keverte ki. Egy évvel később Atlanta városa és a környező Fulton megye alkoholtilalmat vezetett be, és Pemberton nekiállt egy alkoholmentes változat kidolgozásának. Az új italnak a Coca-Cola nevet adta, mivel élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél kivonatot, ízesítőnek pedig kóladiót használt, amely utóbbiban koffein is volt.

Az új ital első reklámja 1885. május 29-én jelent meg az Atlanta Journal-ban. 1887-ben a morfiumfüggő Pemberton cégének egy részét eladta Asa Griggs Candler-nek, aki 1888-ban megalapította a Coca Cola Corporation-t. Ebben az évben Pemberton az ital jogait másodszor is eladta, J.C Mafield, A. O. Murphey és E. H. Bloodworth üzletembereknek. Mindezzel egyidőben Pemberton alkoholista fia, Charley Pemberton is elkezdte a termék saját változatát árulni. Ekkor tehát Coca-Colának három különböző gyártója is volt. 1899-ben Candler 1 dollárért két üzletembernek eladta a Coca-Cola kízárólagos palackozási jogát az USA jelentős területére. Benjamin Thomas és Joseph B. Whitehead ezután megalapította a Coca-Cola Bottling Company-t. 1919-ben Candler a cégét eladta Ernest Woodruff atlantai bankárnak.

Az USA második világháborús hadba lépését követően a Coca-Cola Company ingyen üdítőt küldött az amerikai katonáknak. Az amerikai hadsereg „műszaki tiszti” beosztásban engedélyezte a Coca-Cola alkalmazottainak, hogy a frontvonalban is jelen legyenek, hogy ott szolgálhassák ki kólával a katonákat. A cég több külföldi országban is palackozóüzemet alapított, hogy az italt minél egyszerűbben juttathassa el a katonákhoz, és ezzel megalapozta a későbbi nemzetközi terjeszkedését is. Az ital népszerűsége a háború után hazatért katonáknak köszönhetően korábban nem látott magasságokba szökkent.

Még az USA világháborúba lépése előtt próbált a Coca-Cola Company szirup koncentrátumot szállítani Németországba és az elfoglalt területekre, de a felmerült nehézségek miatt Max Keith, német Coca-Cola palackozójának igazgatója inkább kifejlesztetett egy új üdítőt, a Fantát.

1982-ben a Coca-Cola Company megvásárolta a Columbia Picturest. A filmstúdió 1989-ig volt a Coca-Cola Company tulajdonában, ekkor eladták a Sony-nak.

Bevétel[szerkesztés]

A cég 2005-ös évi jelentése alapján több, mint 200 országban értékesítenek Coca-Cola termékeket. A beszámoló szerint a világszerte napi szinten fogyó 50 milliárd adag italból a cég 1,3 milliárd adagot ad el. Csak a Coca-Cola (vagy „Coke”) márkanév alatti eladásokból kitelik a cég összbevételének 55%-a.

Az évi jelentés szerint az eladások földrajzi megoszlása:

Palackozóüzemek[szerkesztés]

A TCCC és leányvállalatai általában csak az üdítők alapjául szolgáló szirup koncentrátumot gyártják le, amelyet ezután a Coca-Cola-franchise tulajdonos palackozóüzemek töltenek üvegbe vagy dobozba. A sziruphoz vizet, márkától függően szénsavat és édesítőt adnak. A palackozóüzemek a kész termékeket több-kevesebb köztes cég részvételével kiskereskedelmi egységeken, éttermeken és italautomatákon keresztül értékesítik.

2005-ben a Coca-Cola Company-nak 51 palackozó és disztribúciós cégben volt tulajdona, amely az összforgalom 58%-át tette ki. A Coca-Cola Company részvétele a legfontosabb palackozókban:

Márkanevek[szerkesztés]

Lásd még: A Coca-Cola Company védjegyeinek listája

A Coca-Cola Company több, mint 200 országban összesen közel 400 márkanév tulajdonosa. Ezek közé tartozik a cég fő terméke, a Coca-Cola („Coke”), valamint a cukormentes, aszpartám-tartalmú Coca-Cola Light (egyes piacokon Diet Coke) (1982); a koffeinmentes Caffeine-free Coke; a cseresznyés ízesítésű Cherry Coke (1985) és Diet Cherry Coke (1986); a citromos ízesítésű Coke with Lemon (2001) és Diet Coke with Lemon (2001); a vaníliás ízesítésű Vanilla Coke (2002) és Diet Vanilla Coke (2002); az alacsony szénhidrát-tartalmú Coca-Cola C2 (2004); a limettával ízesített Coke with Lime és Diet Coke with Lime (2004); a norvég piacra készült, nem aszpartám tartalmú Diet Coke with Splenda (2005); a fiatal férfiak számára készült kalóriamentes Coca-Cola Zero (akiknek a Diet Coke túl nőies) (2005); a cseresznyés-vaníliás Coca-Cola Black Cherry Vanilla és Diet Coke Black Cherry Vanilla (2006) és a kávé ízesítésű, közepes kalóriatartalmú Coca-Cola Blāk.

A TCCC első kalóriamentes kísérlete a Tab volt 1963-ban, amikor a cukrot próbálták szaharinnal helyettesíteni. Bár a Diet Coke nagyrészt kiszorította a Tabot a piacról, annyit azért még eladnak belőle, hogy érdemes legyen fenntartani a gyártását.

A TCCC a kólaízű üdítőkön túl még sokféle más ízben is gyárt termékeket. Az első ilyen termék a Fanta, amelyet 1942-1943 környékén fejlesztett ki a német palackozóüzemet vezető Max Keith, miután elfogyott a Coca-Cola alapanyaga és Amerikából a háború miatt nem rendelhetett újat. Az éppen rendelkezésre álló anyagoktól függően az eredeti Fantának egy kicsit mindig más íze volt, de akkora népszerűségre tett szert, hogy a háború után a TCCC a Fanta márkát is magáévá tette. A szintén német Fanta Klare Zitrone (~citrom ízű átlátszó Fanta) később Sprite néven futott be, a cég egyik bestsellere lett és szembeszállt a konkurens Pepsi/Schweppes 7UP-jával (szevenáp, és nem „zup”).

Az 1990-es években a cég új márkákkal reagált az egészséges táplálkozás iránt tanúsított, egyre növekvő fogyasztói igényekre, és több szénsavmentes italmárkát is készített. Ilyen volt a Minute Maid gyümölcsdzsúsz, a Powerade sportital, a Nestlével közösen létrehozott Nestea jeges tea, a Fruitopia gyümölcsital és többek között a Dasani ásványvíz. (Ez utóbbiról lásd még: 2004-es kémiai Ig_Nobel-díj)

2004-ben, valószínűleg az Atkins-diétához hasonló alacsony szénhidrát-tartalmú táplálkozási divat miatt a Coca-Cola bejelentette, hogy kifejleszti a klasszikus kóla alacsony szénhidrát-tartalmú változatát, a C2 Cola-t. A C2 magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirupot, aszpartámot, Splenda édesítőt (E955) és aceszulfám K édesítőt (E950) tartalmaz. A C2-t úgy tervezték, hogy íze minél jobban hasonlítson a klasszikus kóláéhoz. Bár a C2 energia- és szénhidrát-tartalma a hagyományos kóláénak a fele, nem szándék a Light kóla kiváltása. A C2 eddigi alacsony eladásai miatt a termék jövője kérdéses.

Vállalatkritika[szerkesztés]

Az olasz gazdálkodói szervezet, a Coldiretti Calabria kritizálta a céget, hogy tisztességtelenül alacsony áron veszi meg a Fanta-hoz felhasznált narancskoncentrátumot, ami szélsőségesen megnehezíti a dél-olaszországi narancsszüretelők életét.[1]

Magyarországon forgalmazott termékek[szerkesztés]

  • Coca-Cola
  • Coca-Cola Zero
  • Coca-Cola Cherry
  • Coca-Cola light
  • Fanta
  • Sprite
  • Kinley
  • Lift
  • Naturaqua: szénsavas, enyhén szénsavas és szénsavmentes változatban kapható ásványvíz
  • NaturAqua Emotion: több ízben kapható ízesített ásványvíz
  • Nestea
  • Cappy
  • Cappy Ice Fruit
  • Cappy Pulpy
  • Powerade

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]