McDonald’s

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
McDonald’s
McDonald's Golden Arches.svg
McDonald's French fries Potato (01).jpg
Típus nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD
Alapítva 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA)
Székhely Oak Brook, (Illinois, USA)
Vezetők Ray Kroc alapító,
Jim Skinner vezérigazgató
Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató
Alapító
  • Richard and Maurice McDonald
  • Ray Kroc
Iparág éttermek
Termékek gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik)
Árbevétel 20 460 milliárd USD (2005)
Alkalmazottak száma 447 000 (2005)[1]
Anyavállalata McCafé
Leányvállalatai
  • McDonald's Canada
  • McDonald's Israel
  • McDonald's New Zealand
Tőzsde New York Stock Exchange
A McDonald’s weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat.
McDonald’s éttermek a világ országaiban

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Története[szerkesztés]

A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard McDonald és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a californiai Monroviában McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált, így a testvérpár Chicago egyik külvárosában megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[2]

A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[3] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.

A cég védjegyei[szerkesztés]

A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:

  • M (ábrás, ív formájú)
  • Ronald McDonald feliratú bohóc figura
  • Big Mac
  • McDrive
  • Fry Boys
  • Fry Girls
A Nyugati pályaudvarnál lévő egység

Néhány adat (2005)[szerkesztés]

  • Éttermek száma: 32 737 (2011-ben)
  • Vevők/nap: 50 000 000
  • Vevők/nap/étkezde: 1 700
  • Alkalmazottak száma: 1 700 000
  • A 3. magyar étterem és egyben az első hazai McDrive étterem Győrben épült meg.

A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[4]

A McDonald’s Magyarországon[szerkesztés]

A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú bisztróláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Legelső étterme még a Kádár-rendszerben, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában;[5] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor, melyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani; legdrágább étel a 43,– Ft-ért árusított Big Mac volt.[5] A rendszerváltásig ez volt az egyetlen éttermük; 14 órás nyitvatartása alatt óriási forgalmat bonyolított le: percenként több mint tízen jutottak hozzá a cég által kínált kívánatos ételekhez, italokhoz, desszertekhez.[5]

A bisztrólánc legegyedibb (sokak szerint legszebb) éttermét a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor készült el az első vidéki egységük is, Győr városában.[5]

A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már részben telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet nálunk ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[5]

A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.

Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóval bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[6]

Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város 3. gyorséttermeként.[7] A cég azonban jelenleg (2016) csak 90 éttermet üzemeltet (közel felét a fővárosban).[5]

A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első olyan egység, amely kisvárosban nyílt meg. Egy ideig Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, ez azonban bezárt. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.

A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik a kimutatás szerint veszteséges, azt bezárják. Ezért zárt be a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett további három vidéki: Budakeszin, Pécsett és Békéscsabán. Utóbbi bezárásával (2015. augusztus 24.) megint van olyan megye és megyeszékhely, ahol nincsenek jelen. Ugyanakkor a turisztikailag frekventált helyeken és nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban újabb egységeket nyitnak – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), majd Balatonlellén megnyitott egy-egy új étterem. Néhány turisztikailag kiemelt kisebb városban a helyi önkormányzattal összefonódott vendéglátóipari érdekeltségek akadályozzák hosszú évek óta, hogy McDonald's nyíljon.

Az étteremlánc hazai egységeiben dolgozók jelenlegi összlétszámát 3600 főre becsülik.

A hazai elnevezés[szerkesztés]

A büfélánc elnevezése a köznyelvben a kezdeti mekdonáldsz, megdonác után egyszerűen meki-re rövidült; ez ma már nem csak az éttermet, hanem az ott kapható teljes ételkínálatot jelöli. („Eszünk egy mekit?”)

Noha nem ez a cég találta ki sem a hamburgert, sem a gyorséttermet, neve mégis szinte egybeforrt ezekkel. Hamburgert Magyarországon a 70-es évek óta lehet kapni – a Meki előtti időkben már voltak kitűnő hamburgert árusító állóbüfék, ahogy a Bábolna mirelit hamburgerzsömléje és húspogácsája is régóta ott volt minden nagyobb élelmiszeráruház kínálatában.

Éttermek Magyarországon[szerkesztés]

Nyugat Dunántúl :

Közép-Dunántúl :

Dél-Dunántúl :

Közép-Magyarország :

Észak-Magyarország :

Észak-Alföld :

Dél-Alföld :

Épülő éttermek[szerkesztés]

Tervezett éttermek[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

  • Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
  • Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s-i üzletpolitika káros következményeinek demonstrálására.[8]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hoover Fact Sheet
  2. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
  3. Kivonul Izlandról
  4. Some McDonald’s now carry Pepsi drinks, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. ^ a b c d e f 1988: megnyit az első magyar McDonald’s (Index, Tegnapi újság)
  6. Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu
  7. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyorben_nyilik_a_mcdonald8217s_100_magyar_etterme/2112154/
  8. SuperSizeMe.com

További információk[szerkesztés]