McDonald’s
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
McDonald’s | |
![]() | |
![]() | |
Jelmondat | I’m lovin’ it („Imádom!”) |
Típus | nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD |
Alapítva | 1940. május 15, (Kalifornia, San Bernardino) |
Névadó | Richard és Maurice McDonald |
Székhely | Chicago (Illinois, USA) |
Vezetők | Enrique Hernandez Jr. elnök[1]Chris Kempczinski elnök-vezérigazgató |
Alapító |
|
Iparág | éttermek |
Tulajdonos | |
Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
Termékek | gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok („nuggets”), tekercsek („wrap”), saláták, desszertek, turmixitalok („shake”), reggeli tojásos szendvicsek) |
Árbevétel | 23,2 milliárd USD (2021)[3] |
Alkalmazottak száma | 200 000 körül (2021)[3] |
Leányvállalatai | McDonald's Canada |
Tőzsde |
|
é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″ | |
A McDonald’s weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorsétteremlánca. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik. Ennek lényege, hogy az egyes éttermeket alvállalkozók létesítik és üzemeltetik, amelyek számára a McDonald’s mint anyacég ellenérték fejében engedélyt ad a védjegyeinek használatára, különböző szolgáltatásokra és az üzletviteli know-how alkalmazására. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló pakettnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Története[szerkesztés]
Az USA-ban az olcsó hamburger a nagy gazdasági világválság idején lett népszerű étel. Egy testvérpár, Richard és Maurice McDonald 1937-ben hot-dogot és hamburgert kezdett árusítani. Az üzlet olyan jól ment, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardinóban McDonald’s néven éttermet nyitottak. Hamar kiderült, hogy bevételeik zöme nem a hot-dogból, hanem a hamburgerek eladásából származik, így a továbbiakban már csak ezt árusították. Az ötvenes évek gazdasági-társadalmi fellendülése nyomán az amerikai hamburgerfogyasztás egyre tömegesebbé vált, és a testvérpárhoz csatlakozó Ray Kroc, aki később meghatározó szerepet játszott a franchise-hálózat kiépítésében és cégvezető lett, Chicago Des Plaines nevű külvárosában 1955. április 15-én megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét.[4]
A cég 1971 óta van jelen Európában: első egységüket Hollandiában nyitották meg, majd Nyugat-Németország következett.
Jelenleg (2022) Európában Izlandon, Albániában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és San Marinóban nincs McDonald’s. 32 évi működés után Oroszországból is kivonul a cég, feladva 850 étteremből álló teljes ottani hálózatát. A döntés hátterében Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja áll. Izlandról[5] és San Marinóból 2009-ben távozott, miután ottani egységei csődbe mentek. A Balkánon üzemeltetési nehézségek és a tulajdonosi háttér ellenőrizhetetlensége miatt függesztette fel működését.
A cég a Coca-Colával áll szerződésben, ezért üdítőitalokból 1955 óta csak Coke-termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi is kapható.[6]
A McDonald’s Magyarországon[szerkesztés]
A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú gyorsétterem láncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Az első helyszín még a Kádár-rendszer végén, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régi posta utcában.[7] A szendvicsek alapanyagait a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban létesített háttérüzem gyártotta és szállította, Burgert Róbert vezérigazgató személyes felügyelete mellett. A nyitáskor, amelyet hatalmas várakozás előzött meg, 15 féle termékből lehetett választani, a Big Mac (a legdrágább szendvics) 43 Ft-ba került.[7] Az azóta eltelt 34 év alatt 98 McDonald’s étterem nyílt és az infláció miatt közel 37-szeresére emelkedett a termékek ára. Az 1984-1994 között működött népszerű City Grill hálózatot hamar kiszorította.[8]
A legegyedibb és talán legszebb éttermet a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde műemlék épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor nyílt az első Budapesten kívüli egység is, Győrben.[7]
A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet Magyarországon ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[7] A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.
Az étteremlánc később McCafé nevű kávézó hálózattal bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[9]
Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város harmadik gyorséttermeként.[10][11] A cég jelenleg (2022) 106 éttermet üzemeltet Magyarországon, közel felét a fővárosban.
A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első kisvárosi „meki”. A 90-es évek közepén Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, de csődbe ment. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.
A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit és amelyik veszteséges, azt bezárják. Ezért szűnt meg a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett Budakeszin, Pécsett és Békéscsabán. Öt évvel később ismét lett McDonald's a békési megyeszékhelyen, ahol ezúttal az egyik legmodernebb hazai éttermét adta át a cég. Újabbak is nyílnak a turisztikailag frekventált helyeken és a nagyvárosi bevásárlóközpontokban – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), Balatonlellén, 2018 júniusában Gyöngyösön, majd Pápán az Interspar mellett 2021-ben megnyitott egy-egy új étterem.[12] 2022 tavaszán a Velencei-tónál, az M7-es sztráda mellett nyílt meg az étteremlánc 101. hazai egysége. Esztergomban 2021 őszén napirendre került egy étterem létesítése, és már a helyszínt is kijelölték. Szombathelyen szintén 2022-ben nyílt egy McDonalds étterem a Minerva lakóparkban. A szegényebb régiókban is terjeszkedik a cég: 2021 végén Ózdon nyílt meg a McDonald’s 96. hazai étterme, a legkorszerűbb felszereltséggel. Napjainkban (2023) 113 éttermet üzemeltet Magyarországon.
A londoni bejegyzésű McDonald’s Europe Ltd. 2019. február 15-én üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a cég magyar filiáléjának, a McDonald’s Magyarország Kft.-nek Scheer Sándorra történő átruházásáról.[13]
Az átruházás utáni első új egység 2020. január 22-én nyílt meg Gödöllőn. A kétsávos autós éttermet már a legkorszerűbb külső- és belsőépítészeti tervek alapján, a „Jövő Élménye” koncepció jegyében építtette Scheer Sándor.[14]
Védjegyei[szerkesztés]
A cég számos márkavédjeggyel rendelkezik, többek között:
- „M” logo (sárga színű, ívesen formált, figuratív betűembléma)
- „Ronald McDonald” nevű bohócfigura
- Big Mac
- McDrive
- Fry Boys
- Fry Girls
Statisztika[szerkesztés]
- Éttermek száma világszerte: 38 695 (2019-ben)[15]
- Forgalom világszerte: napi 69 millió vevő (2020) [16]
- Egy egységre vetített átlagos napi vevőszám: 1 783[forrás?]
- Alkalmazottak száma világszerte: 1,7 millió (2005)[forrás?]
- Magyarországon 2023-ban 113 McDonald’s-étterem működik.[17]
Kritika[szerkesztés]
- Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári peres eljárást (az ún. McLibel-pert, 1994–97) két zöldaktivista ellen folytatták le, állítólagos „érdeksértő” szórólapjuk miatt. A felperes a McDonald’s volt. A multicég megnyerte a pert, de a feljebbviteli eljárásban több hiányosságukat is elismerték.
- A McDonald’s termékeinek egészségügyi ártalmait, üzletpolitikájának káros következményeit mutatja be a Super size me c. 2004-es amerikai dokumentumfilm.[18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Enrique Hernandez, Jr.. McDonalds.com. [2018. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ a b c http://d18rn0p25nwr6d.cloudfront.net/CIK-0000063908/1b6a8bd6-b1ee-4158-9d93-98575dbf1296.pdf
- ↑ a b 2021 Annual Report, 2022. február 24.
- ↑ Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
- ↑ Kivonul Izlandról[halott link]
- ↑ Some McDonald’s now carry Pepsi drinks, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ a b c d 1988: megnyit az első magyar McDonald's. Index, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ Fürdős Zsanett - „Ha erre harapsz, ennél maradsz”, avagy a City Grill aranykora – retró nyugati nyitások Budapesten (We Love Budapest, 2020.11.10.)
- ↑ Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu. [2010. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 9.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 12.)
- ↑ A McDonald's története. McDonald's. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ McDonald's étterem épül Pápán. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ Archivált másolat. [2021. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ http://godolloihirek.hu/cikkek/2020/01/22/els-k-zb-l/godollon-nyilt-meg-az-orszag-legujabb-mcdonald-s-etterme
- ↑ https://www.statista.com/statistics/219454/mcdonalds-restaurants-worldwide/
- ↑ https://www.thoughtco.com/number-of-mcdonalds-restaurants-worldwide-1435174
- ↑ Éttermeink - McDonald's Magyarország
- ↑ SuperSizeMe.com. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 29.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap magyarul
- Hivatalos honlap angolul
- Big Mac és Hot Spots
- McDonald’s Official Collector
- Jön a nagyon színes McDonald's-csomagolás Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A McDonald’s története – Miből lett a „cserebogár”. mibol-mive.blog.hu. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
- Paul Aries: A McDonald's gyermekei. A világ McDonaldizálódása; ford. Hatala Ágnes; L'Harmattan, Bp., 2000
- Ray Kroc: A McDonald's sztori; közrem. Robert Anderson; ford. Kuti Zoltán; Fornebu Tanácsadó Bt., Bp., 2017